Kálmán László: Orbán Viktor nem jó szónok, kerékbe töri a magyar nyelvet

Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense. A nyelvésszel a Népszava készített interjút.

Papírból olvasás: elégtelen

Kálmán nem tartja tehetséges szónoknak Orbán Viktort. Ha nem előre megírt szöveget olvas fel, akkor szerinte kifejezetten gyengén teljesít:

„Híveit láthatóan nem zavarja, de Orbán retorikája és beszédtechnikája akkor is borzalmas, amikor papírból beszél. Minden szót, minden szótagot külön hangsúlyoz. Vélhetően úgy szeretne tenni, mintha kimunkált, veretes gondolatokat fogalmazna meg. Valójában kerékbe töri a magyar nyelvet.”

Az ellenzék sem jeleskedik

Nem titkolja, hogy ellenzéki oldalon sem lát sok jó szónokot. Talán Vona Gábor mondja. Hozzáteszi, ezt teljesen elvonatkoztatva attól, hogy mit gondol a Jobbikról. Az MSZP-ből esetleg Kunhalmi Ágnes, vagy az LMP-s Demeter Márta:

„Ma már egyre kevésbé igaz, hogy a jó szónoki képesség garancia a sikerre. Kevesen hallgatnak politikusi beszédeket. Az emberek többsége, ha egyáltalán foglalkozik a pártokkal, máshonnan tájékozódik, különféle helyekről felszedegetett információmorzsákból alakítja ki a véleményét. A szónoki erények háttérbe szorultak.”

Fidesz-újmagyar

Hangsúlyozta, a Fidesz nagy energiát fordít rá, hogy csakis rá jellemző kifejezéseket találjon. Ehhez aztán kialakítja a megfelelő asszociációs kört, atmoszférát:

„Felmérések hiányában a benyomásaimra kell hagyatkoznom: igen, a Fidesz győzelmi sorozata döntő részben a propagandagépezet terméke. Fontos eleme ennek a következetesség és az ismétlés. A nyelvet mint eszközt a fejlettebb nyugati országokban is mindegyik párt használja, Magyarországon ebben kimagaslik a Fidesz. A tanácsadók nyilván mindig megmondják, mi az a kulcsszó, amit sulykolni kell. A Fideszben jól elsajátították és alkalmazzák a módszert, szemben az ellenzéki pártokkal.” /……./ „Ritka, hogy az ellenzéknek sikerül bevinnie a köztudatba egy saját kifejezést, és nem csupán bevinnie, hanem következetesen használnia is. A „rabszolgatörvény” ilyen.”

Az Orbán-stáb sürgősen gyors-beszéd tanárt keres – Ki tud betanítani 7 percben a legjobban gyűlölködni?

A humor mindenek felett

Maga is úgy gondolja, az elnyomással szembeni ellenállás egyik leghatásosabb fegyvere: a humor:

„Csak az a probléma, hogy az ellenzék ezzel is hadilábon áll, kevés olyan politikust tud felmutatni, aki képes humorosan fogalmazni. Nem az olcsó poénkodást hiányolom, hanem a humor speciális formáját, a gúnyt. Senkit nem szeretnék megbántani, de még a „kétfarkúak” sem hozzák azt a színvonalat, amit elvárnék tőlük. Nálunk valahogy még a viccpárt sem eléggé vicces.”

A trágárság erős érzelmek, heves indulatok kifejezésére és levezetésére szolgál,

elsősorban a kétségbeesettség, a tehetetlenség, a sarokba szorítottság megnyilvánulása:

„Tisztázni kell, hogy az O1G nem a politikai színpadán jelent meg, hanem az utcán. Persze, hogy trágár, de az utcán így beszélnek. Az olyan embert szokták g..inek nevezni, aki nemcsak gonosz, hanem még alattomos is. Van egy ilyen típus, nincs rá találóbb szó. Én se tudok jobbat. Bár politikai kommunikációra az O1G nem alkalmas, az utcán, ahol keletkezett – és ahova való –, jól működik.”

Kitért arra, idegesíti, amikor valaki siránkozni kezd, hogy „durvul a közbeszéd”, és ezért az ellenzéket ugyanolyan mértékben felelőssé teszi, mint a fideszeseket:

„Nekem éppen az a bajom, hogy ellenzéki politikusok mély tisztelettel uramnak szólítanak olyan minisztereket és államtitkárokat, akik láthatóan alkalmatlanok a feladatuk betöltésére. Hajbókolás helyett a szemükbe kellene mondani, hogy őrültségeket csináltok, dilettánsok vagytok.”

Nagy Blanka jelenség

Nagy Blanka által mondottakhoz hozzátette, ő nem ellenzéki politikus, hanem, egy gimnazista. Máshogyan kell beszélni egy tömegrendezvényen, és máshogyan a parlamentben:

„Nagy Blanka a korosztályos társaihoz szólt, amikor… Nem tudom, szabad idézni a Népszavában?” /……./ „Szóval, azt üzente minden fideszes politikusnak, hogy „álljon hátrébb eggyel, és b….a arcon magát”. Nagy Blanka egy 2008-as akció-vígjátékból, a Trópusi viharból idézett. Ennek a filmnek nagy kultusza van a fiatalok körében, rengeteg szállóigévé vált szöveg származik onnan. A legismertebb talán az, hogy „sosem szabad fullba nyomni a kretént”. A fiatalok pontosan értették, mire utalt.”

Elmondta, amikor fideszes tisztségviselők nem hajlandók válaszolni alapvető kérdésekre, vagy nem arra válaszolnak, amit kérdeznek tőlük, agressziót követnek el:

„Akkor is, ha egyébként szalonképesen fogalmaznak. Tarlós István főpolgármester például nem szokott csúnyán beszélni, viselkedéséből és stílusából mégis süt az erőszak. Számomra ez sokkal durvább, mint a káromkodás. A csendes agresszió pusztítóbb a trágárságnál.”