Felfokozott izgalomban várja a nép, hogy milyen felvételek kerülnek még elő egy nyugat-magyarországi város polgármesterének és barátainak szorgos hétköznapjairól. Látjuk-e még az alsó-, felső-, hátsó testüket, műanyag pohárral vagy mással a kezükben?


Látjuk-e még,

ahogyan a „kérem szépen azt a női mellet!” kezdetű nóta fülbemászó dallamát dúdolva finom mozdulatokkal biccen a fejük ide-oda? Mindeközben -a hangot gondosan levéve, nehogy lebukjanak a buszon, vagy otthon a gyerek előtt-, tömegek járulnak hozzá, hogy az eget karcolja egy felnőtt tartalmat közvetítő oldal látogatottsága.

Értem én,

hogy a napi szinten megjelenő, látványában kevésbé, tartalmában annál inkább pikáns hírek nem tudják felvenni a versenyt ezekkel a filmkockákkal. Százszor és ezerszer leírhatták az oknyomozó újságírók, hogy EL-LOP-TÁK, EL-CSAL-TÁK a pénzeteket, százszor és ezerszer leírhatták, hogy NE-KIK EZT IS SZA-BAD -ez mind elsikkadt egy jól komponált jachtos képkockához képest. Valahogy rándult egyet a váll, és pár perc morgolódás után minden lepergett az olvasóról. Eddig. Úgy tűnik, kellett a vizuális megerősítés, kellettek a szaftos buli képei ahhoz, hogy leessen a tantusz: így működik ez a rendszer.

Nem, nem a csoportos parti a lényeg!

Kit érdekel, hogy ki kikkel, hol és hogyan csinálja? Ezek a képkockák csak a vivőfelületei lettek a valós tartalomnak, a lényegnek. Ennek az orgiának a részletei már hét éve ismertek, csak eddig a morgolódás szintjét ütötték meg, többet nem.

Azt írja az index.hu az Audi terjeszkedése előtt felvásárolt győri földekkel kapcsolatban, hogy „az eladók valójában meg lettek tévesztve azzal, hogy azt hitték, Rákosfalvy, mint a város ügyvédje, a városnak vásárolja fel a szántókat”. Nos, ha az elmúlt hét évben nem esett le a tantusz, akkor most világossá vált, hogy a jachtos felvételeken nem az egyre duzzadó városi költségvetés elfogadásának örömteljes pillanatait látjuk egy ünnepélyes képviselőtestületi közös-ülésen.

De nehogy azt gondoljuk,

hogy ennek a felnőtt tartalmú szappanoperának csak azok a szereplői, akiket a filmkockákon látunk. Az index.hu úgy tudja, hét évvel ezelőtt egy tárgyaláson az Audi egyik vezetője ezt mondta:

„ezért Németországban nem pénz jár, hanem börtön”.

És? És ezek után mi történt? Sercent a tinta a papíron és pecsét került a szerződésekre? Derék! Hihető, hogy abban a városban, ahol a kormány egyik legnagyobb stratégiai partner cége terjeszkedik, ott a fű alatt, titokban lehet ekkora kaliberű üzletet kötni? Hihető, hogy a kormánynak, a kormányfőnek csak annyit jelentettek: Győrben minden ok, át kéne adni egy új ipari parkot?

Pár nap van hátra az önkormányzati választásokig

Ha az elmúlt 9 évben úgy pergett le rólunk a sok korrupciós ügy híre, mint vigadozó városfikról a ruha a boldog szerelemben, akkor most eljött az ideje annak, hogy észre vegyük, mi is szereplői vagyunk ennek az össznépi orgiának. Igaz, kilenc éve kívülről kukucskálunk be a jachtok ablakain, de az most mindegy is, a lényeg, hogy a szemünk előtt zajlott minden.

Bambán bámultuk a szaftos filmsorozatot, annak legkülönbözőbb epizódjait, cselekményszálait és szereplőit. Láttuk ahogyan magánrepülőgépek mellett kielégült arcok fotózkodnak, végignéztük amint az ország másik végén egy nagymama százmilliós sertéstelepet vesz, éppen pattogatott kukoricát ropogtattunk amikor egy milliárdos örökösnő szívjóságból vagyonokat íratott a megbízható politikusra, meghatódva figyeltük, amikor színre lépett egy tehetséges fiatal szereplő, aki egy epizódon belül képes volt a saját lábára állni, bár volt egy sanda gyanúnk, hogy az valójában a mi lábunk. Tulajdonképpen már semmi új nincs a filmekben, hiszen ismerjük jól a forgatókönyvírót, tudjuk, hogy kiknek oszt szerepet.

Igen, fásult sorozatnézőkké váltunk,

olyanokká akik megszokták, hogy, ha bekapcsolják a tévét akkor úgy is mindig ugyanaz megy, csak más-más körítéssel, régi-új szereplőkkel. Pedig a mi kezünkben van a tv távkapcsoló!
Ezt a gruppen szexfilmet a jachton nemcsak hogy nekünk vetítették, hanem a szemünk előtt forgatták. Ezt is és az összes többit is.

De nem gondolom, hogy meg kellene elégednünk a perverz kukkoló, a mindenbe beletörődő tévénéző szerepével. Ideje, hogy mi írjuk a forgatókönyvet, a saját hétköznapi életünk történetét, a sajátunkét, a gyerekeinkét, egy tervekkel teli jövőét, úgy összességében egy jobb és élhetőbb országét. Higgyék el, NINCS olyan, hogy

„de itt helyben az én jelöltem, az más, az egy jó fideszes ”.

Mert nincs két Fidesz!

Van egy pontos definíciója ennek a szemünk előtt forgatott felnőtt műfajnak: a szereplők egymás előtt szerzik az örömöt, a csoporton belül váltogatva a partnereket. A csoporton belül !!!, gondosan megválogatva, hogy ki kerülhet be a csoportba. És ami gruppen szexnek látszik, az bizony gruppen szex.

Forrás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét