Az Idea Intézet kutatása szerint miniszterelnöknek Dobrev Klárát és Kálmán Olgát választanák, akit szívesen látnának a főpolgármesteri székben is. A kutatás témája a nők közéleti szerepvállalása volt, aminek elemzése szerint a válaszadók kevéssé hisznek a civil szereplők politikai képességeiben.


Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. október 18–22. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt indult világ körüli útjára a „metoo-aktivizmus”, ami a nőket érintő diszkriminatív eljárások kritikáját, a nők társadalmi megbecsülésének növelését szorgalmazó jelenségek gyűjtőfogalma lett. A Harvey Weinstein-ügy kirobbanása után vezető pozícióban lévő férfiaknak kellett távozniuk zaklatási ügyek miatt, a legutóbbi amerikai félidei választáson pedig több női jelölt volt, mint korábban.

Ennek tükrében – a már ismert gyakorlatoktól eltérően – nem a nők politikai szerepvállalásának igényéről készültek a 2000 fős, reprezentatív kutatás kérdései, hanem a hazai politikai és az általánosságban vett közélet ismertebb női szereplőinek és politikusainak politikai és egyéb kompetenciájának megítéléséről.

A személyek kiválasztása mögött a következő szempontok álltak:

  • vannak a felsorolásban ismert(ebb), aktív ellenzéki politikusnők (Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Demeter Márta, Szél Bernadett, Dúró Dóra),
  • ismert női televíziós személyiségek (Kálmán Olga, Veiszer Alinda, Bombera Krisztina), van politikai véleményét gyakran artikuláló, ismert nő (Dobrev Klára). Szerepet kap D. Tóth Kriszta, a nőkkel kapcsolatos témákat kiemelten kezelő wmn.hu főszerkesztője, a politikailag egyáltalán nem, de politikán kívül (leginkább jótékonykodás terén) aktív Lévai Anikó, vagy 2009 óta a Vígszínház igazgatójaként is tevékenykedő Eszenyi Enikő.

Az eredmények ismertetése előtt annyit meg kell jegyezni, hogy a névsorban szerepelt Schmidt Mária és Sárosdi Lilla is, de mivel a kérdések egyikében sem, egyetlenegy választói csoportban sem értek el 3 százalékot, így ők nem képezik az elemzés tárgyát. Minthogy a kormánypártnál pedig nem találunk Novák Katalinon kívül ismert női politikust, a listán az ellenzéki politikusok a meghatározók.

A kérdések nem csupán arra tértek ki, a válaszadók kit látnának legszívesebben főpolgármesterként vagy miniszterelnökként, hanem arra is, mennyire tartják őket kompetensnek olyan témákban például, mint a migráció vagy a gazdaság. De arra is, a felelők kire hagynák gyermeküket, ha halaszthatatlan elfoglaltságuk lenne.

Politizáljanak a politikusok

Talán üzleti karrierje miatt is, a baloldali pártválasztók 55 százaléka mondta azt, hogy a felsoroltak közül Dobrev Klárát látná a legszívesebben gazdasági vezetői tisztségben. Az LMP-sek 17 százaléka – és ez körükben a legmagasabb arány – Szél Bernadett mellett foglalt állást.

Arra a kérdésre, hogy ha halaszthatatlan elfoglaltsága akadna, úgy kire bízná rá gyermekét,

a legtöbben D. Tóth Kriszta és Dobrev mellett foglaltak állást, őket a válaszadók 7-7 százaléka, Dúró Dórát 6 százaléka választotta. Az LMP-sek politikusukra, Demeter Mártára bíznák rá leginkább gyereküket (15%), ha halaszthatatlan dolguk lenne. Őt az LMP-szavazók körében D. Tóth Kriszta és Bombera Krisztina követi egyaránt 11 százalékkal. Dobreven túlmutatóan az MSZP, DK és Párbeszéd szavazók körében szintén további, a pártpolitikán kívüli szereplők következnek: D. Tóth Krisztát a baloldali szavazók 11, míg Kálmán Olgát 10 százaléka választotta.

Abban a kérdésben, hogy a felsoroltak közül kire igaz leginkább az, hogy született politikus,

a válaszadók és a baloldali pártválasztók körében is Kunhalmi Ágnes lett ez első (34%). A kevesebb szavazóval támogatott LMP-s tömb 32 százaléka Szél Bernadettet tartja a felsoroltak közül leginkább született politikusnak. A baloldali pártválasztók 8 százaléka gondolja ugyanezt Szél Bernadettről és Kálmán Olgáról, Dobrev 15 százaléka mellett még Szabó Tímeának van e téren jelentősebbnek mondható támogatója a baloldali táborban (6%). Láthatóan a közéleti civil szereplők egy „igazi” politikusi alkalmasságot „tesztelő” kérdés esetén jelentéktelen támogatottságot tudnak maguk mögött.

Bár a jelenlegi tudás szerint a vizsgált személyek egyike sem ambicionálja a főpolgármester pozíciót,

de a nők politikai szerepvállalási lehetőségének tükrében érdemes ezt is vizsgálni. Kálmán Olgát a válaszadók 7, Kunhalmit 6, Szél Bernadettet 5 százalék választotta. A baloldaliak körében Kunhalmit (20%), Dobrev Klára (16%) és Kálmán Olga (9%) követi, míg az LMP-sek e téren hűek maradnak politikusaikhoz, leginkább Szélt (az LMP-sek 14 százaléka), majd Demetert (12%) látnák legszívesebb főpolgármesteri pozícióban. Emellett az LMP-sek 8 százaléka a párbeszédes Szabó Tímeát választotta.

Magyarországnak még nem volt női miniszterelnöke,

így a nyilvánosságot talán a leginkább foglalkoztató kérdés lehet, hogy kit látnának legszívesebben miniszterelnöki pozícióban a válaszadók. Az összes válaszadó és a baloldali pártválasztók körében egyaránt Dobrev Klára lett az első.

A válaszadók körében 9 százalék, a baloldali táborban 44 százalék választaná őt. Dobrevet a kérdésre érvényes választ adók körében Kálmán Olga (7%), Szél Bernadett (6%), és Kunhalmi Ágnes (4%) követi. Nem meglepő módon az LMP-sek e kérdés kapcsán is Szél Bernadett (25%), illetve Demeter Márta (18%) mellett foglaltak állást. Az LMP-s táborban Dobrevet, Kunhalmit és Kálmán Olgát is alig vagy egyáltalán nem választották. Dobrev és Kunhalmi a többihez képest kiemelkedik a baloldali szavazók körében – Dobrev Kunhalmihoz képest is –, de meg kell jegyezni, hogy a válaszadók vonatkozásában az „egyiket sem” választók aránya itt az egyik legmagasabb.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét