Karácsonyi “kaszálj, ki tudja meddig kaszálhatsz” – Támogattam a “hazait”, nem kellett volna….

Karácsonyi ételsirató! Az eltelt közel egy évben egyre professzionálisabbak lettek a házhoz szállító boltok és láncok, ez egységesen elmondható róluk, mert még a leggyengébbek is fejlődtek valamennyit. Sajnos az elvitelre dolgozó éttermeknél már nem ilyen egyértelmű a kép. Most karácsonykor is sokan közülük engedtek a könnyű lehúzás csábításának és beszálltak  a “kaszálj, ki tudja meddig kaszálhatsz” nemzeti játékba. Íme két gyöngyszem a Városi Kurír postájából.

“Kell, vagy nem kel?”

Tisztelt szerkesztőség!

A családunk évek óta ugyanabból a XX. kerületi étteremből hozza a karácsonyesti menü egy részét, az isteni halászlevet, rántott pontyot, a krumplisalátát és a hibátlan tartármártást. A többi finomság itthon készül.

Nagy úr a megszokás, így azután idén is megrendeltük és előre ki is fizettük menünk fő elemeit.  Addig minden rendben is volt, ameddig  23-án sorra nem kerültem az étteremben, akkor azonban mint “derült égből a gumibot” vágott fejbe a felismerés:

“Géza, hiába sok éves jó üzleti viszony téged itt most átvernek.”

Azonnal szóvá is tettem a szokásosnál jóval kevesebb a halászlevet, és egyébként is, mire véljem a mellé adott FAGYASZTOTT,  nyers halszeletet? A válasz megalázóan ócska volt:

“A halászlé nem kevés csak annak tetszik látni, a halacskát meg majd beletetszik dobni, amikor felmelegíti, és pillanatok alatt megfő.” 

Csodálkozó válaszomra, hogy:

“de hogy fő meg, hiszen el se lepi a lé!.”

már kicsit emeltebb hangon érkezett a válasz,:

ugyan, mondom, hogy nem kevés az, csak úgy tetszik látni.

Majd a végső a beszélgetést lezáró mondat is megérkezett :

“Na akkor tessék eldönteni kell vagy nem? 

Válaszomra:

“Utoljára még igen.”

rezzenéstelen arc volt a válasz. Azt már meg sem említem, hogy a krumplisalátából franciasaláta lett.

Epilógus

A karácsony esti tálaláskor derült ki, hogy az eddig években finom ropogós rántott ponty-patkó most valami egészen ócska, már-már ehetetlen étellé szottyadt vissza.

<<FRISS HÍREINK!>>

Karácsonyi átverés a Mecsekalján

T. szerkesztőség!

Ebben az évben ketten ünnepeltük a szentestét 90 éves édesanyámmal, gondoltam minek főznék? Megrendeltem, biztos ami biztos nem kettő, hanem három féle menüsort is a város egyik legpatinásabb vendéglőjének karácsonyi étlapjáról.

Az első meglepetés az volt, hogy a visszaigazolás 23-án délután 4 órára szólt, de csak este 6 után kerültem sorra. Addig több tucat sorstársammal együtt kint toporoghattunk az étterem előtt. Amikor végre én jöttem, jött az újabb gyomros, az ételért mintegy 30%-al magasabb árat kértek, mint azt a honlapon olvastam. Amikor rákérdeztem, mitől az áremelkedés, azonnal jött a lakonikus válasz,

ez a karácsonyi ár,

Tovább értetlenkedtem:

De hát a honlapon más szerepelt amikor egy hete leadtam a rendelést.

Ez igaz – mondták,

de azóta emeltek és ezt ott közzé is tették, miért nem figyeltem, egyébként kell vagy nem, ne tartsam itt fel nekik a sort!

Belegondoltam, hogy most, 23-án este hol és mit tudok a holnapi rohamfőzéshez vásárolni, majd megadtam magam és roppant rosszkedvűen távoztam. A történethez hozzá tartozik, hogy az étel kiváló és bőséges volt, de akkor is….

Jó néhány hasonló üzenetet kaptunk, és elgondolkoztunk

azon, vajon miért ez a sok eddig kiváló éttermet is átjáró lehúzási vágy? Azt ők sem gondolhatják komolyan, hogy ez az egy hét karácsonytól szilveszterig megoldhatja a gondjaikat. Arra viszont kiválóan alkalmas lehetne, hogy növelje jó hírüket, ami az újbóli nyitás után meghozhatná az eredményt,  de őket sajnos levette a lábukról a “csak egy nap a világ” életérzés.

szilveszter

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük