Karikó Katalin: senkinek sem ártottam! – Kádár titkosszolgálata beszervezte a kutatót

Ahogy másokat is, úgy Karikó Katalint is sikerült fenyegetéssel beszerveznie a kádári állambiztonságnak 1978-ban. A tényt a tudós sem cáfolja, a Telexnek  elmondta, miért írta alá a beszervezési dokumentumot. Állítja: soha nem jelentett senkiről.

Senkinek nem ártottam

Az ügyről természetesen megkérdezte a portál Karikó Katalint is. A világhírű kutató a Telexnek szombaton az alábbi nyilatkozatot tette a véleménye szerint a személyét megbélyegezni szándékozó hírrel kapcsolatban:

Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem. Az elmúlt 36 év alatti kutatómunkámat, tevékenységemet az emberek gyógyítása érdekében folytattam. Többé soha, senki nem tudott megtörni, céljaimtól eltávolítani.

Ezzel a nyilatkozattal lezártnak tekintem ezt az ügyet.

Háttér

Karikó Katalin édesapja, Karikó János 1956-ban a Forradalmi Tanács tagja volt Kisújszálláson. A szókimondó emberként ismert hentest, a forradalom alatti szerepe miatt „izgatás” miatt ’57-ben elbocsátották, és négy évig állást sem kapott. Lányát, a fiatal biológust 1978-ban az 1956 után elítélt és elbocsátott édesapja „bűnös múltjára” hivatkozva, a meghurcolására emlékeztetve, szakmai karrierje ellehetetlenítésével fenyegetve vették rá a beszervezésre. A pressziónak, zsarolásnak ez a formája a névlegesen „hazafias alapon” történő beszervezések tipikus módja volt a korszakban. A nyomás különösen hatékony lehetett azokon a tudományos területeken, ahol a nemzetközi kutatási együttműködések elengedhetetlenek voltak, vagyis az állambiztonságnak megvoltak az eszközei a szakmai előrelépés akadályozására.

 

Karikó

Mit akart az állambiztonság a kutatóktól?

Karikó Katalint a 6-os kartonja szerint a III/II. Csoportfőnökség alá sorolták be, vagyis kémelhárítóként vették számításba. Ez azt jelentette, hogy a külföldi behatolási kísérletek, például ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárításban vártak tőle jelentéseket.

Ez tudományos vonalon elég megszokott volt.

„A nyolcvanas évekből ismert olyan amerikai hírszerzési lista, amin 61 célszemély szerepelt a magyar tudományos életből, akikről a CIA környékén azt gyanították, hogy ABC-fegyverekkel (atom-, biológiai és vegyifegyverek) foglalkozhatnak. Bizonyos szegedi kísérletek iránt a szíriai titkosszolgálat is élénken érdeklődött. Szegeden állami ösztöndíjjal is tanultak közel-keleti terroristák, ezért ez a magyar elhárításnak is fontos területe volt”

– mondta a Telexnek Orbán-Schwarzkopf Balázs, az ÁBTL kutatója, arról, hogy miért is lehetett érdekes ez a terület a magyar állambiztonság számára.

A magyar elhárítás kiemelt objektumként tartotta nyilván az MTA Szegedi Biológiai Központját is. A részletek azonban nem ismertek, hiszen ezek az iratok többségükben nem váltak kutathatóvá.

(Olvassa el Kolozsi Ádám teljes cikkét a Telexen!)

Hasonló

Karikó

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük