Katonák nélkül a háborúban – összeomlóban állategészségügyi hatóság?

Az elmúlt hónapokban két ijesztő állatbetegség is felütötte a fejét Magyarországon. Az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza járványok -bár emberre nem veszélyesek- egyenként is felmérhetetlen károkat okoznak.

Egész állattartó telepeken kell leölni minden jószágot,

és akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy sor ország vezethet és vezetett be importkorlátozást a magyar sertés- és baromfitermékekre. A húsárak drasztikus emelkedését pedig mindenki érzékeli az üzletekben. A járványok leküzdése működő állategészségügy mellett is nehéz lenne, hiszen alapvetően vadállatok terjesztik a kórokozót, amelyek nem ismerik a határokat (nem a migránsok szendvicsei, ahogy azt a miniszter úr állította), második körben pedig a felelőtlen módon szállított, fertőző állatok.

Magyarországon azonban az állategészségügyi hatóság gyakorlatilag összeomlott

A kormány minden erővel megpróbálja titkolni, de akkora az állatorvoshiány, hogy a törvényben és annak végrehajtási rendeletében szereplő járási állategészségügyi hivatalok (jelenleg a járási kormányhivatalok osztályai) egy jelentős része nem működik. Az ország jelentős területén, nagyjából a járások felében teszi lehetetlenné a gyors járványügyi döntéshozást a járási főállatorvos és hivatalának hiánya. A törvény szerint a gyors járványügyi reagálást biztosító döntések legnagyobb részét a járási főállatorvos hozza meg-csak éppen a járások kb felében nincsen ilyen.

A görcsös titkolózás miatt

hónapokig tartó levelezéseim részletei itt olvashatóak. Ebből kiderül:

  • Az országos főállatorvos nem tudja, hány hatósági állatorvos van az országban (ez egyébként elsőre durva cinizmusnak tűnhet, de ez a válasz egy jajkiáltás is lehet. Az országos főállatorvos ugyanis valójában a titkárnőjén és a helyettesén kívül nem főnöke senkinek. Akár igaz is lehet, hogy nem tudja, hány hatósági állatorvos van az országban…).
  • A Miniszterelnökség, amelyhez a kormányhivatalok tartoznak, egyszerűen nem mondja meg, de még azt sem, hogy kitől kellene kérdezni.
  • A megyei kormányhivatalok közül csak kettő válaszoltak, azok is csak részben.
    Két megye válaszából azonban kiderül, hogy Baranyában 10 járásból csak 5-ben, Hevesben 7 járásból csak 4-ben van járási állategészségügyi hivatal és főállatorvos (közben utóbbi megyét súlyosan érinti a sertéspestis).
  • Mint kiderült, az „én így szállok le a bicikliről” elvet követve egy miniszteri utasítással egyszerűen felülírják a törvényt. Egy kormányrendelet alapján nincs is mindenhol élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály, vagyis nincs járási főállatorvos sem.

Feltételezhető, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt makacs hallgatás

egyfajta beismerése annak, hogy nagyon nincs rendben az állategészségügy. Saját szűkebb hazámban, Tolnában például öt járásból csak kettőben van járási főállatorvos (ebből a korábbi linkből látható, hogy évekkel ezelőtt öt kerületi főállatorvos látta el a feladatot), de Pest megye 18 járásából is csak 7-ben működik ilyen osztály. És ahol van hivatal, ott sincs elég ember: jellemző, hogy a mohácsi járásban – ahol az ország legnagyobb, Csányi Sándor tulajdonában álló gigavágóhídja áll – is nagyon nagy nehézségekbe ütközik -ha egyáltalán sikerül- a vágott állatok számához elégséges vágóhídi hatósági állatorvos biztosítása. Laikus számára is könnyen belátható, hogy így maximum hazudozni lehet a járványok leküzdéséről.

A járványvédelem lényege a gyors döntéshozatal és a határozott cselekvés

Minél későbbi egy intézkedés, annál több idő van a kórokozó terjedésére. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a gyakorlatban a rengeteg ellátatlan járás, elég megnézni az Állategészségügyi törvényt illetve annak végrehajtási rendeletét, a Szabályzatot. Viszont a magyar kormány saját törvényét sem tartja be, amikor egy miniszteri utasítással felülírja a jogszabályt, járások tömegében egyszerűen nem tart fenn állategészségügyi hivatalt. Pedig a törvény alapvető feladatokat és fontos, azonnali döntéseket adresszál ezeknek a hivataloknak. A legfontosabb, hogy szükség esetén helyszíni vizsgálatot kell tartani, megállapítani a betegséget és cselekedni, illetve jelenteni fölfelé a történteket.

A főállatorvos feladata lenne felülbírálni a hatósági állatorvost is,

ha az – például az összeférhetetlenség miatt, de erről később – olyan állományra is kiadja a vágási engedélyt, amelyet a betegség gyanúja miatt zár alatt kellene tartani vagy szerencsétlen esetben le kellene ölni. Ha nincs főállatorvos, akkor egyszerűen nincs, aki elrendeljen például egy zárlatot: jelentős időveszteséget jelent, mire egy másik járásból, 60-80 kilométerről megérkezik az amúgy is túlterhelt helyettesítő.

Nem nehéz ezek után kimondani, hogy a magyar közigazgatás egyszerűen alkalmatlan az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza megállítására.

A hatósági állatorvoshiány okai összetettek, de az alulfizetésen kívül mindenképpen beszélni kell az egész állategészségügyi irányítás módszeres és szisztémás szétveréséről, és nem utolsósorban a teljes magyar közigazgatás érintő őrült átszervezésekről, felelőtlen döntésekről.

Mit lehetne tenni?

Először is vissza kellene állítani az állategészségügyi önállóságát, ami sok évtizedig természetesen megvolt. Nagyjából az egész kormányhivatali rendszert el kellene felejteni, leszámítva persze az ügyfeleket kiszolgáló közös kormányablakokat. A fent említett miniszteri utasításból látszik, hogy egy sor járás lényegében csak a hivatalvezetőből és a hatósági osztályból áll, valójában nem látja el a feladatát. Arról ne is beszéljünk, hogy a megyei és a járási kormányhivatalokat jelenleg pártkatonák vezetik!

A jelenlegi helyzet megoldásához

meg kellene szüntetni azt a helyzetet, hogy a hatósági állatorvosok egyben magánpraxist is visznek. Nonszensz, hogy aki délelőtt telepeket, vágóhidakat ellenőriz, az délután magán állatorvosként oltja vagy ivartalanítja az állatokat . Ez a korrupció melegágya, olyan, mintha a bíró mellékállásban ügyvédkedne.

Természetesen a hatósági kollégák fizetését is fel kell emelni annyira, hogy megérje kepeszteni egy ilyen állásért. Akkor lenne elég és megfelelő ember, ha megfizetnék őket rendesen. Higgyék el, megérné, hiszen egy, a jelenlegiekhez hasonló járvány sokkal nagyobb veszteséget okoz az országnak, főleg, ha már nem lehet azt hazudni, hogy csak megelőzésként öltek le teljes sertés- vagy baromfi állományokat.

Sajnos nem frázis:

csak abból a pénzből, amennyivel drágább lett a Puskás stadion a tervezettnél, kb. 10 évre megoldható lett volna a teljes állategészségügyi igazgatás tisztességes finanszírozása. A kormány azonban kormányzás helyett kampányol – eközben pedig szép csendesen széthullik a teljes magyar közigazgatás.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük