Keletről fújják a passzátszelet?! – A Nap Keleten kel, (sőt talán ott is nyugszik)

Az örömhír, az örömhír! És nekünk mostanában külön öröm, ha a hír Keletről jön. A magyar gazdaság világgazdasági kapcsolatait bővítő nagy Keleti Nyitás újabb sikeréről számolt be a minap az Üzletem.hu portál: „Az idei év egyik legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, a SEMCORP vállalat lítium-ion akkumulátorokhoz kapcsolódó szeparátor fólia gyártóüzemet létesít 2022 végéig. A több mint 65 milliárd forintos projekthez az állam 13 milliárd forintos támogatást ad, s a beruházás révén 440 új munkahely jön létre a városban“ – tudhatta meg az ünneplő közönség Szijjártó Péter külgazdasági minisztertől a létesítmény első ütemének alapkőletételén.

Ez a vállalat lesz a kínai SEMCORP cég első külföldi gyártó egysége,

ékes példája a „magyar-kínai gazdasági együttműködés sikerének. A kivitelezés már a nyáron nyáron megkezdődött, a létesítmény a tervek szerint 2023 első negyedévében kezdi meg működését, s így Magyarországon 400 millió négyzetméter szeparátor fóliót fognak gyártani évente.“ (Sejtelmem sincs, hogy ez a fólia csúcsszintű technikai termék-e, de az akkumulátor, amelyhez készül, remélhetően az! Tehát hajrá.!)

Az ünnepi esemény jó alkalom volt arra, hogy a miniszter meggyőzze a kétkedőket a Keleti Nyitás előnyeiről

Az új világgazdasági korszak több meghatározó, forradalmian modernizálódó ágazatában is mára „Keletről fújják a passzátszelet”, így van ez az elektromosautó-iparban is. No ha ő mondja, akkor így is van! És mondta még azt is: Kína a világ gazdasági teljesítményének 2000-ben mindössze a 4 százalékát adta, míg ma a 18 százalékát, és tavaly már a távol-keleti ország volt az Egyesült Államok és az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere is.

Ez valóban imponáló,

Kína gazdasági gyarapodása, amióta a Kínai Kommunista Párt engedett a kapitalista termelési mód csábításának, a világ élén áll, nemzetközi térhódítása is lenyűgöző. A statisztika azonban varázslatos eszköz, olykor bemutatja dolgok fonákját is. Kína népességének részaránya a világ népességében 2021-ben éppen 18 százalék körül van, Vagyis a feltörekvő nagyhatalom az idén érte el azt a termelési arányt, amelyet az ország lélekszáma már régen indokolt volna. Egyebekben az egy főre számított GDP tekintetében Kína jelenleg 10.300 dollár körüli összeggel a 69. az országok sorában, ami nem rossz hely a korábbihoz képest, de még nem a világ élvonala.(Magyarország 16 470 dollárral az 54.)

Azt mondja ez a mi derék külügyér macskajancsink:

a Keleti Nyitás megindítása igazi gazdasági sikertörténet. Az elmúlt tizenegy évben 28 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a tőle keletre fekvő államok között. (Van ebben a meghatározásban némi kis földrajzi bizonytalanság.) Az országban 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó. Magyarország kereskedelmi forgalma Kínával az idei első félévben 24 százalékkal emelkedett, a magyar kivitel volumene pedig 51 százalékkal.

Éljen! A siker, az siker! (Olyan, mint az örömhír.)

A GKI Gazdaságkutató Intézet augusztus 9-én közzétett hírlevelében olvasható adatok azt mutatják, hogy a kormány kissé túlértékeli a Keleti Nyitás eredményeit.

Először:

a magyar export legnagyobb felvevő piaca továbbra is Európa, exportunk 90 százaléka földrészünk országaiba irányul és csupán 5 százalék jut Ázsiába.

Másodszor:

A kormány 2020. novemberében bejelentette, hogy a keleti nyitás az elmúlt 10 évben sikeres volt, mert a régióval 25 százalékkal bővült a kereskedelem. Ez nem éppen kivételes, mivel 2014-től a teljes magyar export növekedése is 25 százalékos volt. Legfontosabb távol keleti partnerünk Kína, de a kínaiak vásárlásai 2014. óta átlag alatt, csupán 12 százalékkal nőttek. (Oroszországi kivitelünk pedig egyenesen csök-kent 22 százalékkal). Összességében a 2014. óta keletkezett export-növekmény 87 százalékát az EU28 országai, 8 százalékát egyéb európai országok, 1 százalékát Kína és 4 százalékát egyéb ázsiai országok vásárolták meg. Ez jól mutatja, hogy mennyire elhanyagolható a keleti nyitás valódi hatása.

Harmadszor:

Az már csak érdekesség, hogy az India, Malajzia, Tajvan, Koreai Köz-társaság piacaira irányuló magyar kivitel átlagon felül bővült, a növekedés 2014. óta 46-65 százalékos volt. Kár, hogy ez csupán marginális siker, mivel ez a négy ország exportunk mindössze 1,2 százalékának vásárlója. Ami a külföldi befektetéseket illeti. A GKI elemzése az MNB (legfrissebb) 2014-2018-as időszakról közölt adataira támaszkodva kiemeli: a Magyarországra érkező külföldi befektetések kétharmada Európából jött, és például Németországból több érkezett, mint egész Ázsiából összesen. Kínát, mint befektetőt Dél Korea, Japán és India is megelőzte a befektetések értéké-ben. Tajvan is jelentős befektető (az összes befektetés 1,3 százaléka tajvani), Kína súlya pedig 2,7 százalékos.

Nos tehát! Valóban „Keletről fújják a passzátszelet”?

A tények ezt egyelőre nem igazolják, de Fidesz- Magyarországon ismét egyszer annál rosszabb a tényeknek. (Egyebekben egyes szakértők Kínában konzervatív politikai fordulatot jósolnak, s a befektetőket óvatosságra intik. Még az is lehet, hogy Keleten hanyatlóban van a Nap.) Persze! Azért jöjjenek csak a kínai cégek és teremtsenek munkahelyeket, hozzanak piacot – már ha csúcstechnikát is hoznak. De az állami támogatással azért jobban spórolnék, és nem kellene róluk dicshimnuszokat hazudozni! Választás lesz, s a választók nem szeretik, ha becsapják őket!

Kapcsolódó

 

Keletről fújják a passzátszelet?! - A Nap Keleten kel, (sőt talán ott is nyugszik)
illusztráció: V.K.
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Keletről fújják a passzátszelet?! – A Nap Keleten kel, (sőt talán ott is nyugszik)

  • 2021.09.14 - 14:31
    Közvetlen hivatkozás

    Remélem keletre tünsz el a haverjaiddal együtt te vizfejü., de gondolom a pénzed nem keleti valutában van te aljas tolvaj szemét

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük