Kéri László Orbánnak: mi még tudjuk, te ki voltál egykoron! – Egy nem mai történet…..

Az alábbi történet elolvasása előtt érdemes emlékezni arra, hogy különös szerepe volt a nyolcvanas évekbeli politikai életben a klubmozgalmaknak (Rakpart Klub, Polvax Klub, 405-ös Kör stb.). Az egyetemisták gondolkodásának formálásában a szakkollégiumok vitték a prímet. Egy generáció politikai szocializációja zajlott, egy részük Fidesz közeli, vagy Fidesz-alapító volt, nagyobbik részük más rendezvényekre járt, előadásokat hallgatott, majd teljesen távol maradt a politikától.

A “Bibó”

A Bibó nemigen emlegetett elődjét Kéri László alapította az 1300 személyes Budaörsi úti kollégiumban, és 20-40 kollégistát érintett. Stumpf István szerint a kiindulás az oktatás kritikája, a másféle kollégiumi életforma, és a társadalomtudományi hiányok pótlása volt.

“A művelődési miniszter Pozsgaytól kellett kérni, hogy kiadják a filmarchívumból az 1945-1948-as MAFIR-krónikákat…”

– idézte fel a történetet Kéri László.

“A koalíciós időszakból esténként nyolc híradót vetítettünk. Ez ment, amikor Kövérék elsőévesek voltak, Stumpfék harmadévesek. A híradók segítségével rekonstruáltuk a többpártrendszert: szocdem-híradó, parasztpárt-híradó, kisgazda-híradó, meg a MAFIR-krónikák. Jól bele is szerettek a többpártrendszerbe, legalább nyolcan-tízen a koalíciós időszakról írták a szakdolgozatukat…. (forrás)

Jogász Szakkollégium alakuló ülésére (1983)

Az alábbi történet a közösségi oldal tanulsága szerint a Jogász Szakkollégium alakuló ülésén hangzott el Kéri László és Orbán Viktor “főszereplésével”:

A Jogász Szakkollégium alakuló ülésére (1983) meghívták Kéri Lászlót is, aki bár kezdetben szabadkozott, végül mégis elment oda. Az ott történteket Kende Péter az alábbiak szerint írta le:
…..az ülés vége felé az elnöklő Stumpf hátraszólt az utolsó sorba:

– Kéri Laci még nem szólt hozzá!
– Mert nem is akarok! – húzta el a száját Kéri.
– Ugyan már, Laci, micsoda dolog ez, miért nem akarsz? – erősködött Stumpf.
– Mert ha én itt hozzászólok, akkor életem eddigi legnépszerűtlenebb beszédét fogom előadni!
– Mondjad csak! Rajta! Tessék! Halljuk! – kiabáltak be többen.
– Az a helyzet, hogy nekem ebben a szakkollégiumban, abban, hogy ebből egyáltalán lett valami, az életemből benne van jó három- négy év.

De ebből a szakkollégiumból – ha itt laknék – én holnap kiköltöznék. Ez szörnyű, ami itt folyik, tiszta hülyék vagytok! –

Dermedt csönd ülte meg a termet. Mindenki elhallgatott.

– Miért? – kérdezte Orbán.
– Hát, elnéztem itt ezt a három fiatalembert – felelt Kéri, Orbánra, Simicskára és Vargára mutatva –, és mindegyiküket kizárólag felszólító módban hallottam megszólalni. Ilyennek meg olyannak kell lenni! – szólnak –, demokratának kell lenni, műveltnek kell lenni, toleránsnak kell lenni!

Nem veszitek észre, hogy ezek csak parancsolni tudnak? Agresszívak, kirekesztők és ellenségkeresők! Azért költöznék ki innen holnap, mert nekem ne írja elő senki, milyen legyek.

Ez nemigen illett bele a már- már pátoszos hangulatba, többeknek nagyon rosszul esett, s csak annyit értettek meg belőle, hogy Kéri most bántja őket.

Olyan rumli lett, hogy majdnem fölbomlott az egész alakuló ülés

Többen arról suttogtak: Kéri már korábban is összeütközött az Orbán–Simicska kettőssel, s Orbán közölte vele: nem bízik meg benne, mert a hatalmat képviseli. Nos, Orbán most odapattant Kéri elé, és huszonhárom éve minden lendületével üvöltve nekirontott:

– Öreg, most boldog vagy, hogy öt perc alatt tönkre kúrtad három hónap összes munkáját, az egész megalakulást?
– Ha három hónap munkája annyit ér, hogy öt perc alatt tönkre lehet tenni, akkor az olyan is! – válaszolt a szakkollégium-alapító.
– De mondok én neked valamit, Viktor. Ahogy itt elnézlek titeket, rosszabbak vagytok ti a Kun Béla- féle Lenin – fiúknál. És tudod, mit? Ha egyszer hatalomra jutsz – mert látom, az Isten sem menti meg az országot attól, hogy egyszer majd te dirigálj itt –, a Stumpfot, meg engem akasztass föl elsőként, mert mi még tudjuk, te ki voltál egykoron!

Azzal sarkon fordult, és faképnél hagyta nemcsak az együtt álldogáló kis csoportot, Orbánt, Stumpfot, Fodort, Kövért, Schmidt Pétert, de az egész szakkollégiumot is.”