Sorting by

×

Ki fizet? Mennyit fizet? Mikor fizet?

Irtó büszke vagyok magamra. Amióta szerepelek valamely (eredetét tekintve elég titokzatos) kormányzati listán, gépemre időnként fontos tájékoztatás érkezik. Szerfölött megtisztelő, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ veszi a fáradtságot, hogy engem, egyszerű nyugdíjas, olykor publikáló állampolgárt fontos közügyekben tájékoztasson, s ezért őszinte köszönetet mondok az intézmény dolgozóinak. (Sejtésem szerint akkor kerültem erre a listára, amikor oltásra regisztráltam, de ez most mellékes. Hogy törvényes-e, az más kérdés)

Levél a szankciókról

Lényeg a lényeg, hogy e-mailt kaptam, amely sajátos módon egyszerre informatív, félrevezető-megtévesztő és nyíltan hazudozó írásmű, feltehetően a kormányzati kommunikációs csapat szakmai és politikai céljait egyesítő agymunka eredményeinek elegye. Summázata: ki fizet, mennyit fizet, mikor fizet? Kérem, olvasgassa, aki akarja, (olyan a stílusa, mint valami szokásos ostoba nemzeti konzultációé), címzettként igyekszem minden bekezdést érdeme szerint kommentálni:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

„Az orosz-ukrán háború és a gazdasági szankciók hatásait már egész Európában érezni lehet. Az Európai Unióban éles vita bontakozott ki az Oroszországot sújtó jövőbeni büntetőintézkedésekkel kapcsolatban. A már életbe léptetett szankcióknak is súlyos gazdasági következményei vannak az EU határain belül, így Magyarországon is.”

Ebben sok igazság van, amennyiben a szankciók Európának, s nekünk is fájdalmasak, de remélhetően azért több gondot okoznak Oroszországnak, hiszen ez a céljuk. Az EU (benne Magyarország) ezért hozta ezeket az intézkedéseket. Ez a levél viszont azt sugallja, mintha az EU is, mi, magyarok is csak magunkat büntetnénk, és az egésznek semmi értelme nem volna. De csak most jön a vastagja!

Benne vagyunk a slamasztikában

„Vannak, akik az energiaszektort is bevonnák a szankciók körébe. Ez hazánknak aránytalanul nagy károkat okozna. A magyar kőolajimport 64 százaléka Oroszországból érkezik. A magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz import. Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy a magyar háztartások 85 százaléka használ gázt.”

Ez valóban súlyos dilemma, mert benne vagyunk a slamasztikában. Egyfelől az orosz gazdaság bevételei nagyobb részt az energiahordozók exportjából származnak, ha tetszik Putyin ebből finanszírozza szörnyű és aljas ukrajnai háborúját. Pedig nagyon jó lenne, ha mielőbb befejezné, s erre talán azzal lehetne rászorítani az orosz diktátort, ha országát megfosztanák legfőbb bevételeitől. Mi, európaiak, békét akarunk! Ezért mérlegelnünk kell: vállaljuk-e annak áldozatát, hogy a szankciók keretében csak kevesebb vagy semmi gázt és olajat nem veszünk Oroszországtól. Ez Magyarország számára nagyon súlyos következményekkel fenyegetne. Ez a levél hiteles fejezete. De most jön a hazugság.

Paks II jövendője

„Vannak, akik a paksi atomerőműre, illetve annak bővítésére is kiterjesztenék a szankciókat. Nekik is tudniuk kell, hogy amennyiben a paksi atomerőmű által megtermelt áramot máshonnan kellene beszereznünk, akkor a családok rezsiköltsége évi 264 ezer forinttal növekedne. Ez a jelenlegi szint négyszerese. Mindezeken túl a szankciók lebegtetése pénzügyi spekulációk célpontjává teszi a forintot.”

A paksi erőmű jelenleg (tudtommal) fennakadás nélkül termel, működését a szankciók nem érintik. Paks II építése még meg sem kezdődött, onnan az ország csak évek múlva kapna áramot, ráadásul ez az áram lényegesen drágább lenne, mint a mai atomenergia. A Paks II-re vonatkozó (egyébként már elfogadott) szankcióknak semmi köze a rezsicsökkentéshez. (Mellesleg pedig ha bárki azt hiszi, hogy a rezsicsökkentés társadalmi összköltségét a végelszámolásban nem az adózó fogyasztók fizetik meg, az rettenetesen téved. De ez mellékág, szimpla, egyszerű, megszokott kormányzati hazugság.)

A drága jó forint

Kissé kuszább, de alapvetően kormányzati hamisítás az is, hogy a szankciók lebegtetése spekulációk célpontjává teszi a forintot. Nemzeti valutánk-devizánk elértéktelenedése ezer okra, de első helyen az MNB botor monetáris és a kormány költekező fiskális politikájára, a vérszívó kormányzati korrupcióra vezethető vissza, vagyis az egész, évtizedes ostoba, otromba és bűnös gazdaságpolitikára, amelynek hibáit a kegyetlen piac már a háború előtt, sőt a Covid-járvány idején is a maga módján szankcionálta. Magyarország (a gazdaság növekedése ellenére) versenytársaival szemben lemaradt, teljesítménye a lehetségesnél és a kívánatosnál lényegesen kevésbé javult. Napjainkra pedig már őrületes hiányt mutat az államháztartás, az államadósság tíz év alatt megkétszereződött, az infláció meglódult és a forint árfolyama a bányászbéka segge alá esett. Ennyit Paks II. és a szankciók összefüggéseiről. És hogy mit teszünk?

Orbán vétója

„A magyar kormány a nemzetközi fórumokon a lehető leghatározottabban ellenezni fogja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Ez a magyar gazdaság és a magyar emberek érdeke.”

Nos, tegye! Az Unió és Oroszország viszonyában ismét mi leszünk a kivételek, de ezúttal nyilvánvaló, hogy a kormány az ország érdekében (és azért esetleg Putyin kegyeinek megtartása végett) vétózza meg az agresszor kemény megbüntetését. Érzékelhető ez a levél Oroszországot illető enyhe sorain, és a szankciókat illető kemény kampány-színezetű hangon:

Elítéljük Oroszország katonai beavatkozását. Támogatjuk a béke megteremtését célzó uniós és NATO-erőfeszítéseket. Azt azonban nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg.
Tisztelettel:

Kormányzati Tájékoztatási Központ”

Magyarország magányossága

Európa keresi a megoldást, amelynek révén csökkenthető a Nyugat függése az orosz energiahordozóktól, habár sikerre egyhamar nincs remény. Ám Európa a béke érdekében talán mégis vállal súlyos anyagi áldozatokat, Orbán Viktor kormánya viszont nem. Mi nem gondolkodunk alternatív energiaforrások mozgósításán, a takarékosabb fogyasztás lehetőségein, energetikában mi nem vállalunk közösséget Európával. Választások előtt ez is egy álláspont, s végső soron (rövid távú érdekek alapján) érthető, bár Brüsszelben és Kijevben aligha méltányolható.

De egyszer vége lesz ennek a szörnyű háborúnak is. És akkor kiderül majd, hogy az orbáni délibábos szuverenitási mánia hosszú távon kiveti Magyarországot az európai érdek- és értékközösségből, s annak a magányosságnak az árát a földrész közepén Orbán Viktor (ha kormányfő marad) egészen biztosan a magyar családokkal fizetteti meg – százszorosan!

Kapcsolódó

 

Ki fizet? Mennyit fizet? Mikor fizet?

átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.