Kit véd a Fogyasztóvédelem?

Megyünk a Fogyasztóvédelemhez.

Sebaj, gondolja a fogyasztó, ha a szervízzel nem vergődünk zöld ágra, megyünk a Fogyasztóvédelemhez. Hiszen az internetről tudja, hogy a Fogyasztóvédelem ezért van. Íme:

Fogyasztó magabiztos, mert úgy látja, hogy az öt alapelvből legalább három vonatkoztatható az ő esetére: gazdasági érdekeinek védelme, kárigényének érvényesítése és a képviselete.

Fogyasztóvédelem viszonylag gyorsan válaszol, és a fogyasztó ezen a ponton elveszíti eddigi magabiztosságát és optimizmusát. Íme a válasz:

„Hatóságomnak sajnos nincs hatásköre eljárni minőségi kifogás érvényesítésének, mint polgári jogi igények érvényesítésének ügyében. Ebből kifolyólag polgári jogi vita esetén – összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 1:2 § (2) bekezdésével, mely szerint: „a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni” – a fogyasztóvédelmi hatóságok hatásköre nem terjed ki a bíróság hatáskörébe utalt polgári jogi igények érvényesítésére, igényét ennek megfelelően egyrészt polgári peres úton, bíróság előtt érvényesítheti.”

Fogyasztó érdeklődik,

és előrángatja kósza ismereteit bíróságról és pereskedésről. Először is kiderül, hogy ő, mint egyszerű állampolgár, nem mehet perre, és ő maga nem képviselheti egyszerűen belátható álláspontját a bíróság előtt – ügyvédet kell fogadnia. Ez bizony pénzbe került.

De nem csak az ügyvéd kerül pénzbe, maga a bírósági eljárás is drága. Az első fokú illeték a pertárgyérték 6%-a, a fellebbezési illeték 8%-a. Ehhez jön még a szakértői díj, mert hivatalos szakértőnek kell megállapítania, hogy a hátsó sütemények megégnek. A perköltség meghaladhatja a pertárgy értékét, valószínűleg több gáztűzhelyet is lehetne belőle venni. A per megnyerése esetén ezt megtérítik a fogyasztónak, de meg kell előlegeznie.

De ki tudja, mikor ér véget a per, és kit talál a nehéz kő.

Fogyasztó évek óta élénk figyelemmel kíséri a bírói gyakorlatot, és csak ámul és bámul a virágos rét sokszínűségét meghaladó változatosságán. Az egyik bíróság első fokon elítél valakit, a másodfok fölmenti, vagy fordítva. A kúria megint elítéli, Strasbourg fölmenti.

Mindezt megfontolva fogyasztó úgy dönt, hogy nem perel. Megfogadja szerviz tanácsát, és majd sütés közben rakosgatja a süteményeket. Piskótát pedig nem süt. Hát, Istenem, kicsit kényelmetlen lesz, de mennyit spórol rajta ahhoz képest, mintha megpróbálta volna tovább védeni az érdekeit. Ki van ez jól találva. Csak a Fogyasztóvédelmi Osztály nevét kellene Fogyasztóelhárítási Osztályra cserélni.

Fogyasztó megnyugvása azonban nem teljes,

mert egy kérdés azért tovább motoszkál benne. Mi az istent csinál a 172 járási hivatal 172 Fogyasztóvédelmi Osztályán dolgozó rengeteg ember, ha a fogyasztók érdekeit nem védi. Ilyen sok NER-családtagot kellett bedugni valami hivatalba?

Kapcsolódó

Semmi szükség nincsen se villanyórára, se gázórára!