Nagy Imre unokája kitálalt – “Ki itt a legrosszabb fajta…?”

Nagy Imre szobrának – amelyet Demján Sándor és társai adományoztak Budapestnek – áthelyezése hónapok, sőt évek óta nagy vitákat kiváltó téma. 

Nyáron az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén elfogadták a Vértanúk tere beruházással kapcsolatos kérelmet, így megkezdődhetnek az előkészítő munkák, és várhatóan 2019 végére a megújuló Vértanúk tere a gyalogosoké lesz.

A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) december eleji ülésén előzetes hozzájárulását adta a Vértanúk terének gyalogos prioritású átépítéséhez és ennek részeként a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójához, valamint ugyancsak előzetes hozzájárulását adta a Nagy Imre-emlékmű eltávolításához és a Jászai Mari téren történő felállításához.

Orbán valaha Nagy Imre koporsóját használta lépcsőnek az országos politikába

“Ki itt a legrosszabb fajta?”

“Az én nagyapám, aki kétszer is Magyarország miniszterelnöke volt (és akit nem átall a jobboldal tele pofával szidni, mint “legrosszabbfajta kommunistát”) a fizetéséből bérelt lakásban lakott… A fizetéséből vett abba bútort, képet, szőnyeget… Mikor halálra ítélték, teljes vagyonelkobzás is sújtotta – csakhogy a bútorán, lemezein, könyvein, ruháin kívül nem volt semmiféle ingatlana, palotái, yachtjai, bankszámlái, külföldi ingatlanai, földjei, birtoka. Annyija volt, mint mikor munkába állt… soha semmije. Úgy hogy kérdem én – KI ITT A LEGROSSZABB FAJTA?”

Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin Facebook-oldalán nem először ír nyilvános bejegyzésben a felmenőjét érintő kormányzati retorika és a Nagy Imre emlékét porba tipró hatalmi intézkedések ellen. Amikor kiderült, végül mégis a Jászai Mari térre kerül Nagy Imre miniszterelnök szobra, unokája egyértelművé tette, olyanok teszik mindezt, akik „a cipője sarkáig” nem érnek fel.

Akkor azt írta:

Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva… a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát „helyezik át”. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék.

Napjaink politikai foglyaiért – Nagy Imre-évforduló – Így járhat mindenki, aki az útjukba áll