Kevesen tudják, hogy a Bakony hegységben még ma is vannak olyan lakott helytől távoli területek, ahol évtizedek óta nem járt ember. Így  az oda tévedők meglepő dolgokkal, akár egy kopt településsel is találkozhatnak.
[mnky_ads id=”10551"]


Egy túra nem várt eredménye

Ilyen történetről számolt be a sajtónak Princz Botond amatőr természetkutató, a veszprémi Assisi Szent Ferenc vadásztársaság elnöke. A tekintélyes férfiú a Hírkacsa kérdésére a következőket mondta:

Tavaly nyáron a Nemzeti Madárkutató Intézet megbízásából háromnapos tényfeltáró kirándulást tettem az eddig nem kutatott Bakonybesztercemajsa fennsíkon, ismeretlen madárfajok felfedezését remélve A túra második napján egy tisztás felé közeledve emberi zsivajra lettem figyelmes. Meglepődtem, mert erre számítottam a legkevésbé. Hirtelenében a néhány éve terjedő szóbeszéd jutott eszembe, mely szerint valahol a Bakony sötét erdeiben Bangladesből menekült kannibálok hordája garázdálkodik. Ijedtségemet legyőzte a kutatói elszántság, tovább folytattam utamat. A tisztásra érve földbe gyökerezett a lábam a megdöbbentő látványtól. Szabályos emberi település tárult elém: néhány viskó vette körül az egyszerű fatemplomot. Nők, férfiak, gyermekek járkáltak ide-oda, öltözékük az egyiptomi arabokéra emlékeztetett. Kora ifjúságomat a piramisok tövében töltöttem régész szüleimmel. Az ott felszedett nyelvtudásnak köszönhetően azonnal felismertem, hogy arabul beszélnek. No de akkor mit keres a kereszt a templom tetején?

Közelebb léptem, és megszólítottam a legtekintélyesebbnek látszó, hetven körüli férfit: – Heven te skouri m’abiktho felun? (Kik vagytok, és hogy kerültök ide?). Meglepetésre – bár hibásan – magyarul válaszolt: Mi vagyonk kopt keresztény egyház üldözve Egyipot. Madjar Kormán minkt hoz ide békeeségbe, és monta it várni amig jön vissza és elvisz jobb hely.
[m[mnky_ads id=”10552"]p>

„A szentségit….”

Kérdésemre, hogy mikor történt ez, és hogyan élnek, ezt felelte: 2 éve, 3 hónapja és 17 napja. Tégedet nem Madjar Kormán külte? Failhin Gorb’hu! (Arab káromkodás, kb. mint rosseb egye).

Még beszélgettünk kicsit, aztán elköszöntem. Búcsúzáskor megígértem, hogy utána nézek a dolognak. Veszprémből felhívtam a külügyminisztérium vallásügyi államtitkárját, és ismetettem a látottakat. A válasz nem késett:Rosseb egye! (magyar káromkodás, arab megfelelője Failhin Gorb’hu). A szentségit, megfeledkeztem róluk….
[mnk[mnky_ads id=”4674"]y_[mnky_ads id=”4666"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét