A társadalom ma már talán elfeledte, miként hisztériázott, a Fidesz a kórházi gyógykezelések tervezett MSZP-SZDSZ reformja ellen még 2010 előtt. Majd össze nem pisilték magukat a nagy toporzékolás közepette. Most ki szivárgott az Orbán-terv amit a Népszava leplezett le.


Reformgondolat másodkézből

„Az anyag készítői megjegyzik: valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a tervezett átalakításokkal gondolják újra a betegutakat, a beutalási rendet is, valamint az orvosi egyetemek szerepét. Mint írták, javaslataik, az átalakítások eleve kudarcra vannak ítélve, ha a tervezett lépésekhez nem társulnak jelentős források, és a rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni.”

A fentiek legalábbis megfogalmazásukban alig térnek el Molnár Lajos egyik legutóbbi SZDSZ-es egészségügyi és nem Emberi Erőforrások miniszter és tanácsadói gondolataival, amit akkortájt mint nemzetellenes gondolatot utasítottak el azok akik most kormányon vannak.

FRISS HÍREK>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Néhány konkrét példa a lapból

„Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább nőne a megyei kórház, oda telepítenék a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitását. A sátoraljaújhelyi kórházban úgy “oldanák fel” az állandó gyermekorvoshiányt, hogy az osztályt végleg bezáratná a fenntartó, és az ellátást egy 24 órás sürgősségi osztállyal biztosítaná a fenntartó.

Heves megyében integrálnák a hatvanit a gyöngyösi kórházba, az előkészítők szerint azért is, mert utóbbiban jobbak az ellátás körülményei.

Nógrádban a salgótarjáni kórház bővülne egy onkológiai centrummal, és az ezt kiszolgáló széles szakmai háttérrel. A balassagyarmati és salgótarjáni kórházat a jövőben társkórházként működtetnék, és így osztanák meg köztük a kapacitásokat is.

Tolna megyében a szekszárdi Balassa János kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, és súlyos szakemberhiánnyal küzd, ezért a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és ide integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék. A dombóvári kórházat rehabilitációs szakkórházzá alakítanák.

Baranya megyében a komlói kórház aktív osztályait is megszüntetnék. Javasolják a mohácsi kórház aktív ágyszámának csökkentését, valamint szülészetének és sztrókcentrumának a bezárását. Az utóbbiak ellátását Pécsre delegálnák. A szigetvári kórházban mérlegelendőnek tartják a csecsemő- és gyermekgyógyászat megszüntetését.

Somogy megyében a nagyatádi kórházban megszűnhetne a belgyógyászati és a sebészeti osztály, helyette megerősítenék az egy napos sebészetet, a rehabilitációt, a pszichiátriát, valamint a képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat. Siófokon mérlegelendőnek tartják az urológiai és a kardiológiai megszüntetését és e betegeket a kaposvári ellátását. A már korábban beolvasztott marcali kórházban csak krónikus ágyak és egynapos sebészeti ellátás maradna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a MÁV-kórház mozgásszervi rehabilitációs szakkórházzá válna. A mezőtúri kórház szülészetét, gyermekgyógyászatát a megyei kórházba telepítenék és javasolják, hogy egyidejűleg egy folyamatosan szolgálatos esetkocsival bővítsék a helyi mentőállomást. A Jászeberényi kórházat beolvasztanák a szolnoki megyei intézménybe.

Győr-Moson-Sopron megyében a megyei kórházba integrálnák a csornai, a mosonmagyaróvári intézményeket, az utóbbiban alapos profiltisztítást is javasolnak. Sopronban 35 ágy szűnhet meg végleg.
Vas megyében csak a celldömölki szülészet és a körmendi sebészet kapacitásaihoz nyúlnának hozzá.

Zala megyében mérlegelésre ajánlják a dokumentum készítői a keszthelyi kórház beolvasztását a megyei intézménybe. Nagykanizsán csökkenhet a sebészeti, a traumatológiai és a szülészeti ágyak száma.

A Dél-Alföldi térségben a most négy helyen lévő szülészetből a szentesit és a hódmezővásárhelyit tartanák meg, a többi helyen olyan kevés a szülés, hogy az veszélyezteti a betegbiztonságot is. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát, és például Orosházán is csak 24 órás gyermeksürgősségi osztály maradna.”

„Oszt jónapot!”

Jól látszik, hogy ezt a változtatást, nem egy koncepció szülte, hanem a tűzoltás, mivel sikeresen elűzték a szakma  jelentős részét, és most se gyógyító, se szakszemélyzet.

A teljes cikk itt olvasható.

Cikkünk megjelenése óta a következő közleményt adta ki a Magyar Távirati Iroda:

A kormány előtt nincs olyan előterjesztés és nem is tárgyalt olyan dokumentumot, amely kórházbezárásokról szólt volna – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A minisztérium arra reagálva küldte el közleményét, hogy a Népszava hétfőn azt írta, az aktív ellátás megszüntetését, valamint további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült kormányzati munkaanyagban.

Ezt cáfolva az Emmi azt írta: a kormány előtt ilyen előterjesztés nem járt, a kormány ilyen előterjesztést nem tárgyalt.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét