Lassan már csak emlékeinkben élnek a jó kis esti vacsorák, ahol pár pohárka bor elfogyasztása után szinte mindenkiből nótaénekes lett. A jó cigányzene eltűnt, mert a vendéglátóhelyek nem tudták kigazdálkodni a bérüket. De ennek – úgy tűnik – vége!
Azt húzd, hogy…..
A „Muzsikáló Magyarország” a nem régen elhunyt, Kerényi Imre ötlete alapján az országimázs-építés egyik formájaként szolgálna. A kormánybiztosnak az a hiátus juttatta eszébe a cigányzenét, amikor egy kisvendéglőben a hangulatról a gépzene volt hivatott gondoskodni. Orbán Viktort nem kellett sokáig győzködnie, a zenészek szerencséjére ő sem veti meg a hegedűszót, így – ahogy ez 2018 Magyarországán manapság szokás – az élő cigányzenét támogató program keretében tavaly 163 millió forintot, idén csaknem 800 milliót osztottak, illetve osztanak szét.
A nagyságrend érzékeltetésére: a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál együttes támogatása 1,75 milliárd, a Pécsi Országos Színházi Találkozó tavaly 74 millió forint támogatást kapott.
Arról, hogy mely vendéglátósok kaphatnak a pénzből, Kerényi mellett két ismert muzsikus, Pál István „Szalonna” és Radics Ferenc döntöttek. A nyertes zenekarok tagjainak nagyjából háromórás fellépésért fejenként 20 ezer forintot, a prímásnak 33 ezret utal a programot lebonyolító Hagyományok Háza.
A „nyertesek”…
A zenészekkel közösen pályázó éttermeknek, amelyek így ingyen tartalomhoz, élő zenéhez jutnak, csupán azt kell vállalniuk, hogy heti legalább hatszori fellépési lehetőséget kínálnak a zenekaroknak. Mit ad Isten, Zsidai Roy a Pest-Buda Bistro, a Pierrot és a Bárkert vendéglátó helységeire beadott pályázat nyerőnek bizonyult csakúgy, mint Ákos és Tiffán Zsolt közös Duna-parti borbárja, az Andante Borpatika is. Egyébként akad a nyertesek közt kevésbé ismert borospince éppúgy, mint út menti csárda, elegáns étterem, kávézó, hotel, sőt még egy akvaparkban üzemelő étterem is.
Érték, vagy bóvli?
A vélemények megoszlanak, vannak, az, amit a köznyelv ma a cigányzenével azonosít – okkal –, jellemzően amatőr zeneszerzők kompozícióit jelenti, amely a népies műdal rövid formáit a romantikus szentimentalizmus kliséivel ötvözi. Azt azért mindenképpen el kell ismerni, hogy kellemes diszkrét élőzene mellett eldiskurálni a baráti asztaltársasággal.
Kodály Zoltán a XX. század elején sarkosan megfogalmazta:
„A magyar zene kettészakadt: ami zenei műveltség, az nem magyar, s ami magyar, az zeneileg műveletlen.”
Művészeti érték ide vagy oda, a zenészek és az éttermek ma abban érdekeltek, hogy a kormányzati program ne csupán egynyári kaland legyen.
Orbán Viktor állítólag maga javasolta, hogy a zenészek
„lépjenek szövetségre Szalonnával”,
akivel kapcsolatban azt rebesgetik, hogy egy személyben lesz kormányzati felelőse a cigányzene
„szent ügyének”.
Ha ez valóban így történt és nem változik a miniszterelnök véleménye, akkor joggal bízhatunk abban, hogy jó ebédhez szól maj egyre több helyen a nóta!
(forrás: hvg.hu)
