Koton nélkül elveszíti a rugalmasságát, és gumissá válik?

Miközben a fél világ felvette a harcot a műanyaggal, idehaza a kormányzat büszkén avat műanyag csomagolófóliát gyártó üzemet, míg a vidéki napilap címlapján hozza, hogy Algyőn minden egyes uborkát külön-külön becsomagolnak. De minek?

Na, kezdjük az elején. A napokban az indiai Újdelhiben bemutatott ENSZ-tanulmányból derült ki, hogy világszerte több mint 60 ország tesz már intézkedéseket a műanyaghulladékok egyre súlyosbodó problémájának kezelése érdekében.

A Galápagos-szigeteken például betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Sri Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók.

A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyagzacskókat és jelentősen csökkent a csatornadugulások száma.

Vietnamban adót vetettek ki rájuk, ám ennek ellenére is széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.

A jelentés szerint a világon eddig előállított kilencmilliárd tonna műanyagnak csak mintegy kilenc százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el. A fennmaradó 79 százalék szeméttelepeken, az óceánokban és a folyókban halmozódott fel, ahol évezredekre van szükség a teljes lebomlásukhoz.

A legnagyobb gondot az egyszer használatos termékek okozzák,

mint a műanyagzacskók, szívószálak, evőeszközök. A Föld országaiban évente 5 ezer milliárd műanyagzacskót használunk el.

Itt tart a világ, míg a “dübörgő” magyar gazdaság folyamatosan növeli a műanyag szemét előállítását. Nemrég az egyik ásványvíz “gyártó” és forgalmazó dicsekedett az újabb évi több százezer műanyag palack megtöltéséről, míg a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte, hogy az indiai SFR Group műanyag csomagolófóliát gyártó üzemet hoz létre Jászfényszarun.

Az SFR 18 milliárd forintból hozza létre 100 alkalmazottat foglalkoztató, első európai telephelyét. A kormány 1,13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti az új üzem létrehozását. A jászfényszarui üzem az élelmiszeripar számára állít elő csomagolóanyagokat, Szijjártó szerint az egyik leginnovatívabb termelési ágazatot erősíti Magyarországon.

Óriási siker, tapsoljuk meg!

De lépjünk csak vissza az éppen Indiában bemutatott ENSZ-tanulmányhoz. A tengerben lebegő hulladék évi 1,3 milliárd dollár kárt okoz a halászatnak, a hajózásnak és a turizmusnak Ázsia Csendes-óceánnal határos térségében. A műanyagzacskók szerte a világon eldugaszolják a városi vízelvezetőket és ezzel árvíz- és járványveszélyt okoznak, vagy a haszonállatok gyomrába kerülnek.

A szakemberek szerint sokkal szélesebb körű összefogásra lenne szükség, például a vállalatok bevonására, beleértve a műanyagtermelőket is, akiket kötelezni lehetne arra, hogy bizonyos módszerekkel nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözzenek.

A magyar kormány több, mint egymilliárd forinttal segíti a további műanyaggal való szennyezést

A jászfényszarui gyár majd 2019-től kezdi ontani magából a műanyag csomagolóanyagokat. Mindenki legnagyobb megelégedésére.

Miközben a világban éppen arra indulnak mozgalmak, hogy a vásárolt termékeinket egyre kevesebb csomagolóanyaggal szállítsuk haza, addig a Délmagyarország termelési riportjában annak örvendenek, hogy Algyőn minden egyes uborkát befóliáznak.

A kereskedelem és az emberi butaság dicsőségére.

A Pepino-Primőr Kft. algyői üzemében csúcsidőben naponta 8 tonna uborkát csomagolnak be vákuumfóliába, amelyek aztán a szegedi nagyáruházak polcain kötnek ki. A vásárlók pedig megveszik az egyenként csomagolt zöldséget, majd otthon természetesen a kukába hajítják a teljesen felesleges csomagolóanyagot, majd az uborkákat egyesével megmossák.

Az üzem vezetője, Orosz János szerint: “A piacon csomagolva ugyanis könnyebb eladni az árut, mert jobban tartja a minőségét. Az uborka jelentős része víz, amit a fóliázás segít megőrizni. Fontos, hogy az uborkának száraznak kell lennie, különben nem tapad rá a fólia, lötyög rajta.”

– Koton nélkül elveszíti a rugalmasságát, és gumissá válik – viccelődött a Pepino-Primőr Kft. ügyvezetője.

Én meg viccelődés nélkül úgy vélem nagyon sántít ez a magyarázat. Az első fele igaz lehet, csomagolva könnyebb eladni az uborkát, a többi bullshit. A jó minőségű uborka megfelelő szállítás esetén egyszerű papírdobozokban is megtartaná a szilárdságát. Nincs szükség ilyen hókusz-pókuszra.

Ráadásul könnyedén át lehetne vágni a gordiuszi csomót, ha a kiskereskedelmi multik (Aldi, Auchan, Coop, Spar, Tesco) egész egyszerűen nem kérnének az egyenkénti csomagolásból, nem is lenne szükség egyetlen uborka kotonra sem.

Forrás: Délmagyarország/MTI

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük