Kovács László volt külügyminiszter: a határnyitás és környéke

Ki mit szól majd hozzá?

A döntések előkészítésének fontos eleme volt a várható nemzetközi reagálások felmérése is. Ebben különösen nagy jelentőséggel bírt szovjet diplomatáknak az a többször is elhangzott kijelentése, hogy az NDK menekültek problémája a két Németország és Magyarország ügye. Ezt erősítette meg Németh Miklós miniszterelnöknek a Szovjetunió elnöke, Mihail Gorbacsov is, ami egyértelműen azt jelentette, hogy döntésünk miatt nem kell szovjet beavatkozástól tartanunk. Természetesen számoltunk azzal, hogy az NDK kemény vonalas vezetői dühödt támadásokat fognak intézni ellenünk, amit meg is tettek, de ezt nem tartottuk komoly veszélynek, mint ahogy a hasonló tartalmú, de visszafogottabb csehszlovák és román véleményeket sem.

A kormány döntéséről, a határnyitás szándékáról 1989.szeptember. 8.-án délután átadtam a hivatalos jegyzéket az NDK budapesti nagykövetének, aki azt sajnálkozással fogadta. Egy órával később erről szóban adtam tájékoztatást az NSZK budapesti nagykövetének és az őt kísérő Jansen nagykövetnek, Kohl német kancellár képviselőjének. Két órával később kapta meg a szóbeli tájékoztatást a budapesti szovjet nagykövetség ügyvivője, Vladlen Puntusz. A következő órákban, illetve másnap Erich Honecker Nyers Rezsőt az MSZMP elnökét kérte levélben, hogy állítsa le a tervezett határnyitást. Ugyanezt kérte Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere ugyancsak levélben Horn Gyulától.

Határnyitás MTI

Az utolsó egyeztetés

Szeptember 9-én este Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, a párt főtitkára, Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter valamint az én részvételemmel megtartott utolsó egyeztetésen egyértelműen a kérés elutasítása mellett született döntés, amit vasárnap este Horn Gyula jelentett be a Magyar Televízió Hét című műsorában. Az azóta eltelt immár harminc év tapasztalatai egyértelműen megerősítették az akkori döntés helyességét, kedvező hatását Magyarország nemzetközi megítélésére. Ezt tapasztaltam akkor is, amikor a határnyitás 20-ik évfordulóján, az Európai Bizottság tagjaként Hans-Dietrich Genscher, korábbi német külügyminiszter meghívott, hogy a súlyos beteg Horn Gyula helyett vegyek részt azon a kőrúton amit egy sor Európai Uniós tagállamot érintve tesz meg a határnyitás és a Berlini Fal leomlása, valamint a két Németország újraegyesülésének emlékére. Az egyik találkozón egy kormányfő a következőt kérdezte: jól emlékszem, hogy a határnyitás idején az Ön hazája még a Varsói Szerződés és a KGST tagja volt és területén jelentős létszámú szovjet haderő állomásozott? Igen, válaszoltam. Erre újabb kérdést tett fel. Ilyen körülmények között hogyan mertek Önök a két német állam konfliktusában a NATO tag NSZK oldalára állni? Nem a NATO, hanem a béke, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetek önrendelkezési joga mellé álltunk, válaszoltam.

A többi pedig már nyilvános és tanulságos történelem.

Kovács László
akkori magyar külügyminisztériumi államtitkár
később két magyar kormányban is külügyminiszter

Frissítve! Merkel: 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit