Jóvátételt! Mindenki áldozata a rezsimnek — Lapzsemle

Heti lapzsemle egy rendszerváltó javaslatról, ami eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott. A Városi Kurírban már többször olvashattak Szepesházi Péter ügyvéd, korábi bíró, bátor és tűpontos nyilvános fellépéseiről, amelyek szembeszállnak az igazságszolgáltatás függetlensége elleni fideszes merényletekkel.

Részletesen elemeztük a Fidesz remélhető veresége után feltétlenül elvégzendő alkotmányos rendszerváltás jogi, politikai feltételeit is.
Az egyetemi autonómia elleni támadások kapcsán aztán Szepesházi Péter olyasmit mondott el egy HVG-interjúban majd egy klubrádiós beszélgetésben, ami nagyon is megérdemli a figyelmünket.

Vissza a kilopott óriási vagyont

Elmondta: a közalapítványokba kivitt állami vagyon visszaszerzése még a könnyebb elszámoltatási tételek közé tartozik. Azt is kifejtette, hogy a NER okozta károk megtérítése címén alanyi jogon járhatna kártérítés. Szepesházi Péter pályáját kényszerűen elhagyó bíró, aki ma már ügyvéd, örömmel venne részt egy jóvátételi törvény kidolgozásában is – a NER elszámoltatásának társadalmi támogatásához szerinte ez elengedhetetlen.

Nyilvánvaló, hogy nem fizették meg az értékét— akkor miről beszélünk?

Általános a siránkozás és a szkepszis az Orbán-rezsim tettesei által eltüntetett pénzhegyek miatt, állítólag úgysem lehet azt már soha visszaadni a meglopott országnak. Szepesházi Péter viszont nem állítja, hogy száz százalékosan, de szerinte megvan a lehetőség a vagyon visszaszerzésére.
„A közalapítványok vagy azok tagjai esetében például nyilvánvaló, hogy azok nem fizették meg az egyetemek és azok eszközparkjának teljes értékét. Ez mindenki számára teljesen nyilvánvaló. Márpedig ha nem volt ellenérték, de a közalapítvány egyszerűen megkapja ezt a vagyont, akkor miről beszélünk? Nincs olyan dilemma, mint a vállalkozók elszámoltatása esetében. Mondjuk egy Mészáros Lőrinc-céggel együttműködő alvállalkozó esetében meg kell állapítani, hogy csak egyszerűen végezte a dolgát, és mit volt mit tenni, Mészárosékkal kellett üzletelnie, vagy volt-e politikai kapcsolata.”
Szepesházi Péter úgy látja, ez az ellenérték nélküli vagyonátadás valószínűleg perelhető lesz — de ennél is fontosabb, hogy egy új törvény, amellyel az állam visszavenné a vagyont, majd mielőbb helyreállítaná az egyetemi autonómiát, erre biztosan van alkotmányos megoldás.

Úgy van, ahogy Vörös Imre és kollégái kifejtették

Szepesházi Péter egyértelműen üdvözölte Vörös Imre és jogtudós-kollégái javaslatát, hogy az akár egyszerű többséggel megalakuló új, köztársaságpárti Országgyűlés vegye át az alkotmányozást az Alkotmánybíróságtól, és törölje el a Fidesz alkotmányellenes, egyeduralmat bebetonozó törvényeit.
„A vagyon visszaszerzése a közalapítványoktól és az óriáscégektől már a második-harmadik lépés lenne, de egyetértek a kiváló jogászok, és különösen Vörös Imre professzor alapötletével, amely szerint az az új Országgyűlés visszaállíthatja az alkotmányosságot, miután az Alkotmánybíróság kimondta saját hatáskörhiányát.” Amikor a 2012-ben két magánszemély fordult az Ab-hoz, hogy a testület mondja ki a kizárólagos hatalomgyakorlást biztosító fideszes törvények alkotmányellenességét, az Ab nem vizsgálta ezt érdemben, ehelyett közölték, hogy az állampolgárok nem érintettek ebben az ügyben… Az Alkotmánybíróság hatáskörének hiányában tehát az új Országgyűlésé lesz a feladat, hogy egy lépésben elvégezze az alkotmánybíráskodást és a jogállam helyreállítását.

Megtörhet a fideszes tettestársak magabiztossága

Nem kétséges, hogy politikai csetepaté lesz ebből, de Szepesházi Péter kifejezte reményét, „hogy az ellenzéki győzelem utáni közhangulatban a Fidesz elitje és az őket szolgáló állami hivatalnoksereg sem lesz elég egységes. Érezni fogják, hogy nem ők vannak felül, hiszen pontosan tudják, hogy az alkotmány fokozatos meghekkelése folyt a 2010-es években.”

Minden magyar a rendszer áldozata volt

A NER okozta károk megtérítése címén alanyi jogon járhatna kártérítésről Szepesházi Péter kifejtette:

„A magyar állam ezzel a kártérítéssel elismerné, hogy a 2010-es években méltánytalanságok sorozata érte az embereket. Egyes kiemelt kárpótlandó csoportok pedig, mint például a devizahitelesek, vagy a trafikmutyi áldozatai, vagy a nyerőgépek üzemeltetésével foglalkozó, hirtelen lenullázott személyek hirtelen kapjanak külön törvény alapján külön kárpótlást. Más csoportoknál biztosítsuk a jóvátételért indítható per lehetőségét. Az állam azonban ismerje el, hogy minden magyar áldozata volt valamilyen értelemben ennek a rendszernek. Még az is, akinek jól ment esetleg gazdaságilag, de tisztában kellett lennie a helyzete teljes bizonytalanságával: az így szerzett az állami ajándékot bármikor visszavehetik tőle, ha nem megfelelően viselkedik. Fontos szimbolikus, egyúttal nagyon gyakorlatias gesztus lenne, hogy addig is, amíg a magyar állam kidolgozza az új szociális juttatásokat, munkagarancia-programot, feltétel nélküli alapjövedelmet, fél évig-egy évig járna egy ilyen juttatás. Az elszámoltatás ügye akkor tud népszerű maradni egy-másfél éven túl, ha az emberek érzik, hogy ez értük van.”

Ami a 90-es években elmaradt

Nem lenne szabad újra elkövetni azt a hibát, amit a rendszerváltás idején hazai politikusaink (tisztelet a kivételnek) és külföldi szövetségeseink elkövettek, amikor például az ötvenhatos hősök és áldozatok kárpótlását nem kísérte az átmenet szociális kártételeinek kezelése. Az emberekben így nem maradt szolidaritás a korábbi áldozatok kárpótlásának támogatására — fejtette ki Szepesházi Péter. — Tény, hogy olyan tömegesen érte kár az embereket, hogy első körben egyfajta „átalány-kártérítésre” lenne lehetőség, és ezen túl egyes kiemelt csoportok számíthatnának további jóvátételre.

Lopó-láncok és szerecsenmosdatás

A NER-lovagok által kilopott óriási vagyonok ügyét látja a legnehezebbnek Szepesházi Péter. Egyetért Karácsony Gergely javaslatával a „Tiborcz-adó” kivetésére, de az eltűnt óriási vagyonokhoz képest ez csepp a tengerben. A „lopó-láncok” második-harmadik láncszemének számonkérése esetén már valószínűleg arra fognak hivatkozni, hogy ők csak a dolgukat végezték, nem tehettek arról, hogy kiktől kellett elfogadni az üzleti lehetőséget. Mindenki így fogja magát beállítani, és az esetek egy részében ez a hivatkozás jogos is lesz.

Vicces lesz, amikor a fideszesek felfedezik magukban a demokratát

Az ellenzéki győzelem után tehát hatalmas lesz a feladat, a megbuktatott hatalom kezében óriási gazdasági erő marad, de a helyzet nem reménytelen. A változás messze nem lesz egyszerű, nem lehet egy alkotmányozó lépéssel, egy-két nap alatt elvégezni. nagyon sok múlik az új hatalom határozottságán, a politikai közhangulaton és általában a közvéleményen.
„Abban azonban lehet bízni, hogy hirtelen az emberek máshogy kezdenek majd gondolkodni. Nem a választások után azonnal, de egyszerre nagyon sok ember fedezi majd fel magában a demokratát” — mondta Szepesházi Péter.
Az interjút készítő Szénási Sándor erre rábólintott: a magyarok alkalmazkodóképessége legendás, ebben valóban bízhatunk…

lapzsemle

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük