Connect with us

Kerítésen innen

Kövér Lászlónak papírja van róla, hogy megsértette a sajtószabadságot!

Tordai: 8 millióra büntetett kövér
Megosztás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró (köztük két indexes) szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből.

Az Index kérdezett…..

A portál két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról

kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek.

Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai. Az Index kérdezősködésének ez a videó lett az eredménye:

Másnap az Index és a többi lap főszerkesztője levelet kapott az Országgyűlés sajtófőnökétől:

KOLLÉGÁINKAT (AHOGY A TÖBBI ÚJSÁGÍRÓT IS) KÖVÉR LÁSZLÓ HATÁROZATLAN IDŐRE KITILTOTTA A PARLAMENT ÉPÜLETÉBŐL (ÉS A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBÓL),

mert olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről.

2011 óta 17 esetben tiltottak ki a Parlamentből újságírókat vagy éppen teljes szerkesztőségeket

– főként azért, mert nem engedélyezett helyen zajlott forgatás. Az érintett újságírók és szerkesztők többször kifogásolták a gyakorlatot, de a magyar bíróságoknak és az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre vizsgálni ezeket az ügyeket.

Az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy

  • a szabályait Kövér László alkotta,
  • Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
  • Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
  • a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,
  • és persze mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

Hazai jogorvoslati lehetőség híján

a hat újságíró a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordult. Beadványában, ahonnan az előző felsorolás is származik, a TASZ kifejtette, hogy

AZ INDOKOLATLANUL JOGKORLÁTOZÓ PARLAMENTI SAJTÓSZABÁLYZAT MŰKÖDTETÉSÉVEL MAGYARORSZÁG MEGSÉRTETTE AZ ÚJSÁGÍRÓK SZÓLÁSSZABADSÁGÁT, A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ ÉS A HATÉKONY JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOGÁT,

mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, a Parlamentben, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

Felhozták, hogy a kitiltott újságírók

  • akadályozták a parlamenti munkát azzal, hogy politikusokat kérdezgettek,
  • más, a Parlamentben dolgozó emberek munkáját is akadályozták,
  • zaklatták a kormánypárti képviselőket

A precedensjog alapján működő strasbourgi bíróság döntése azt jelenti, hogy mostantól minden, a Parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságíró sikerrel perelhetné Magyarországot. Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

A RENDSZERBŐL AZ KÖVETKEZIK, HOGY ORVOSOLNI KELL A KITILTÁSRA LEHETŐSÉGET ADÓ JOGI SZABÁLYOZÁST, ÉS AZ ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZE LESZ A GYAKORLAT MEGVÁLTOZTATÁSA.

A helyzetet némileg bonyolítja,

hogy a konkrét kitiltási ügy óta, amely alapján az ítélet született,  a szabályozás  több ponton is megváltozott. Tavaly októberben ugyanis Kövér László új házelnöki rendelkezést adott ki, amelynek látványos következménye lett például a kordonok felállítása , illetve az, hogy a parlamenti plenáris ülés folyosóján kamera nélkül sem tartózkodhatnak újságírók, vagyis fizikailag sem juthatnak a képviselők közelébe.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

Via Index

zápor

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük