Kerítésen innen

Kövér, a pokolhoz vezető út és a „jóakarat” esete

Ne szépítsük: Kövér László, a Ház Mestere megint alaposan melléfogott. 

Szemenszedett marhaság

Azt találta fejtegetni ugyanis a busójárás résztvevőinek, hogy „Az ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket”. S az MTI tudósítása szerint „napjaink busóit” még arra is kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti.

Mármost ez a duma az elejétől a végéig úgy szemenszedett marhaság, ahogy van. Legalább a parlamenti kommunikációs stáb olvasásra vetemedhetett volna, mielőtt írni kezd vagy legalábbis a kövéri műremekre rábólint… Így tán megakadályozhatta volna, hogy a fentebbi szöveg napvilágot lásson, és ne csak a busójárásról mindent tudó, annak lényegét pontosan érző és értő sokácok röhögjék cserepesre a szájukat Kövér magvas „gondolatain”, hanem mindazok, akik valaha is rákattintottak a busójárás hivatalos oldalára.

Ott ugyanis A busójárás eredete, történeti és néprajzi áttekintése cím alatt ez áll:

„A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Szóval: nem rabigától irtózás, nem önrendelkezési és unióellenes szabadságharc, nem fenyegető idegenség, nem is a gonosz legyőzése angyali és egyben hazafias erőkkel, meg más efféle kampánysüketelés… Hanem bizony mulatság. Téltemetés, tavaszköszöntés, termékenységvarázslás… Amúgy oly igen az utóbbi a lényeg, hogy a busó legények ilyenkor arcukat elrejtő maszkban, s a helyzethez illő – azaz jellemzően ittas – állapotban nemcsak a fehérnépet macerálják szilaj hevülettel, de még a kocsijukon is ott virít a felirat: drmaj kesu Poklade su! Ez magyarul annyit tesz: rázd a tököd, farsang van!

A kegyelemdöfés

Ami meg a kövéri rémlátomásban „fenyegető idegenséget” illeti: a karneváli rokonság az ugye Riótól, Velencén át, Afrikáig ér… És nyilván nem annak köszönhetően, hogy az egész honi ellenzék a kormánypropaganda által tévesen „kerítésbontónak” titulált, sárgára festett csapszegvágó szerszámokkal jelent meg egy pszichedelikus éjszakán a fideszes plakát megálmodóinak…

Aki tovább is olvas a busó honlapon, annak még ott a ráadás is. Vagy inkább a kegyelemdöfés?

„A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg”.

*

Bizony, bizony, vannak dolgok, amik a gebinet minden igyekezete ellenére is képesek még a centrális erőtérben is egymástól különbözni.

Például: a farsangoló busó a tökét rázza, kampányoló politikus meg az öklét. És az utóbbi egyáltalán nem alkalmas termékenyítésre.

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

(végépé)

About Author

Szólj hozzá!