Az EMIH máskor mindig slágfertig vezető rabbija, Köves Slomó kínos helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, (ha eddig kétséges lett volna) hogy az üldözött egyházak soha nem számíthatnak rá Orbánékkal szemben. Heti lapzsemle.


Szégyen

A Klubrádió hallgatói jó ideje egyre erőteljesebben követelik a válaszokat a baloldali sajtóban bevásárló, befolyását következetesen növelő, haszid hátterű EMIH problémás szerepével kapcsolatban. Rózsa Péter a “Csak semmi majré” című műsorban Köves Slomót kérte mikrofon elé, és váratlanul nehéz helyzetbe hozta a vele egyébként feltűnően baráti viszonyt ápoló rabbit a 168ÓRA új főszerkesztője. (A 168ÓRA drámájáról lásd korábbi cikkemet.)
Hallgatói kérdéseket és bírálatokat tolmácsolva komolyan kifaggatta arról, miért hagyják megnyomorítani Iványi Gábor egyházát (sok más szabad kisegyházzal együtt).

RP: — Nagyon ügyes Orbán Viktor abban, hogy hogyan ossza meg a társadalmat és hogyan hozzon létre szekértáborokat. Amikor elfogadják az egyházügyi törvényt, ami ezer sebből vérzik és amit az Európai Unió el is kaszál aztán kénytelenek módosítani, akkor megbontja a közvéleményt néhány dologgal. Például egyházi jogokat kap a Hit Gyülekezet, az EMIH, majd a Mazsihiszből kiválik az ortodox zsidó felekezet is — annak az egyháznak viszont, amely a rendszerváltás előtti majd utáni időszakban történelmi szerepet töltött be — Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségéről (MET) beszélek —, gyalázatos sorsot szánnak. és a nekik igazságot szolgáltató alkotmánybírósági és strasbourgi ítélet ellenére sem állítják vissza státuszát, anyagilag tönkreteszik, működését ellehetetlenítik.

Olyan helyzet jött így létre, amire rá lehet mutatni, hogy

“na, itt van ez a kedvezményezett EMIH, a másik oldalon pedig a kormány büntetlenül és törvénytelenül szorítja ki a MET egyházat.”
Ez az ellentét pedig az egyébként pozitívan működő egyházakat más megvilágításba helyezi. Ez nemcsak az EMIH-re vonatkozik, hiszen nagyon sokan kérdezik, hogy miért nem állnak ki a MET egyház mellett a működő és elismert egyházak? Miért tűrik el, hogy van egy egyház, amelyik tisztességes, nagy múltú, hihetetlen, páratlan szociális munkát végez, és meg lehet gyalázni? Miért nem szólnak ellene, miért nem állnak mellé?

KS (első válaszkísérlete a hárításé): — Amikor az egyházügyi törvénynek ez az első változata megszületett, akkor én beszéltem Iványi Gáborral, és ő azt mondta nekem, hogy ő azt megérti, ha a zsidó egyházak nem vállalnak ebben konfliktust a kormánnyal — de hát nyilvánvalóan, hogy mondjam, ez egy nagyon kellemetlen és nagyon nehezen vállalható helyzet. Egyébként hozzáteszem, hogy azért olyan értelemben szűkösek a keretek, hogy egy egyház a saját értékrendjének és világnézetének megfelelően azzal főz, ami van. Ezt a zsidó egyházak azért megtapasztalták az elmúlt háromezer évben.

Most jön a java!

RP: — Még egyszer mondom, ez nem az EMIH-nek szól, jogosan vetődik fel a szolidaritás hiánya minden bevett egyházzal kapcsolatban. (A műsorvezető itt felolvas egy hallgatói kérdést:) Az összes működő, elismert és viszonylag békésen működő egyház igazán felemelhetné a szavát, hiszen megvan a törvényes alapja annak, hogy követeljük ezt a dolgot. Magyar alkotmánybírósági döntés kötelezi a parlamentet a státusz visszaállítására és a strasbourgi bíróság is ilyen értelmű döntést hozott. Az emberek odaviszik a rezsiutalványt és más módokon is kinyilvánítják szolidaritásukat — de az egyházak annyira ki vannak szolgáltatva, hogy nem mernek ilyenkor megszólalni? Megtehetnék? Retorzióktól kell tartani? Volt rá példa?

KS (második kísérlete): — NEM TUDOK ERRE JÓ VÁLASZT ADNI. EZ NAGYON NEHÉZ KÉRDÉS.
(A felvételen a 35. perctől)
(Ez a “nem tudok jó választ” adni valójában nagyon is “jó” válasz volt Köves Slomó részéről, hiszen akár ügyesen, akár ügyetlenül, de elkerülte, hogy méltató szót mondjon és egyenes, szolidáris nyilatkozatot tegyen a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségről és Iványi Gáborról… Minek felbosszantani Iványi Gábor jól ismert ellenségét, ugye.)

A rezsim támogatása kifizetődő

Az EMIH témája a Klubrádió éppen most folyó adománygyűjtési hetén is terítékre került.

Arató András, a rádió igazgatóságának elnöke válaszolt két órán keresztül a hallgatók kérdéseire, amikor egy betelefonáló megvallotta, nem érti a Köves Slomóval kapcsolatos berzenkedést, hiszen a fiatalember olyan művelt, rokonszenves, meggyőző. Mi a baj Köves Slomóval?
Idézem a választ:
ARATÓ ANDRÁS: — Köves Slomót az esetek többségében érdekes hallgatni. Vannak emberek, akik olyanokat mondanak, amivel én egyetértek, de nem érdekes hallgatni. Vannak olyanok is, akik mondanak olyasmit, amivel egyetértek meg olyasmit is, amivel nem, de mindig érdekes őket hallgatni  — és Köves Slomó ezek közé tartozik.
Lehet azért azt érzékelni, hogy egy állam által elismert egyház státusza bizonyos kiváltságot jelent. Ha úgy tetszik, az az egyházi próbálkozás, amit ez a kormány elfogad, kicsit NER-konform, míg Iványi Gábor egyházát nem fogadta el, az tehát nem NER-konform… Ha ez a rendszer valakit így elfogad, az kelt bizonyos ellenszenvet a mi közönségünk körében, amit viszont nem tudok nagyon visszautasítani, meg tudom érteni, mivel olyan rendszerben élünk, amelyben olyan dolgok predesztinálnak sorsokat, amelyeknek nem lenne szabad hogy predesztinálják, finoman fogalmazva. Gondolom, ilyesmi a fő kifogás, és lehet látni, hogy ez a rendszernek nyújtott támogatás kifizetődő…
(A felvételen az 52. perctől hallható.)

Köves Slomó, a kiemelten egyenlő

A HVG friss számában Riba István elemzését olvashatjuk “Így kóser?” címmel. A cikk annak kapcsán született, hogy “a kormány szimbolikus gesztust tett kedvenc zsidó egyházának.”
“Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának régi vágya vált valóra azzal, hogy a kormány ugyanolyan szerződést kötött az egyházával, amilyet a Mazsihisszel vagy a katolikusokkal.
Köves Slomó célja az EMIH 2004-es megalapításától kezdve az volt, hogy egyháza ugyanolyan jogokat birtokoljon, mint a magyar zsidóság teljes képviseletére évtizedeken át jogot formáló Mazsihisz, amellyel az első Orbán-kormány már 2000-ben átfogó megállapodást kötött. Utóbbihoz a mintát az a vatikáni megállapodás szolgáltatta, amelyet még a Horn-kormány írt alá a katolikus egyház központjával, a Szentszékkel, és amit hasonló megegyezések sora követett a többi, történelminek nevezett egyházzal.
Köves nem rejtette véka alá, hogy számukra nem is annyira gyakorlati, mint inkább szimbolikus jelentőséggel bír hasonló szerződés megkötése, amely a napokban meg is született. Így már az általuk fenntartott, közfeladatokat ellátó intézményeknek is alanyi jogon jár az állami intézményrendszerrel azonos finanszírozás, és létrejöhet az EMIH tábori lelkészi szolgálata. (Ami 2010-től már eddig is működött, éppen Köves Slomó vezetésével)
(…)

Az EMIH és a Fidesz kapcsolata 2010 után vált igazán kifizetődővé

Az EMIH már a 2004-es megalakulása után bejelentette, hogy ugyanolyan státust és jogokat szeretne, mint a Mazsihisz, s ennek érdekében például már akkor kezdeményezte, hogy neki is jusson a zsidóságnak járó állami támogatásokból.
(…)
Az EMIH és a Fidesz kapcsolata 2010 után vált igazán kifizetődővé Köves Slomóék számára, akiket az egyházak 2012-es megtizedelésekor már az első körben az államilag elismert felekezetek közé sorolt a fideszes többségű parlament. Ami egyben azt is jelentette, hogy továbbra is jogosultak maradtak a különböző állami támogatásokra és az egyszázalékos felajánlások fogadására.
(…)
A Fidesszel kialakított jó kapcsolatoknak köszönhetően a kormánynak az EMIH-hel kötött szerződése nem csak szimbolikus gesztus.”
A HVG szerzője megemlíti az EMIH által fenntartott Milton Friedman Egyetemet, amely a lap információi szerint a katolikus és református egyetemhez hasonló egyházi státuszba kerül, vagyis a magánegyetemekkel ellentétben jogosult lesz a diákjai után állami normatívára.
“Az EMIH intézményrendszerének kiépítését ingatlanokkal, pénzügyi támogatással, illetve az állami Magyar Fejlesztési Bank hitelével is segíti a kormány. Sőt még a korábban csak a Mazsihisz által kezelt örökjáradék egy részét is — kormányzati döntéssel — az EMIH-hez csatornázták át.”

Mit várnak cserébe?

Riba István így folytatja:
“Kérdés, hogy ehhez mit vár el cserébe a politika, s ez nem rontja-e az EMIH-nek mint egyháznak a hitelét a zsidó közéletben.
Köves némely szereplése arra utal, hogy egyháza túl közel került Orbán Viktor autokratikus kormányzásához. Köves például a tavalyi parlamenti választási kampányban szórólapon kampányolt a fideszes Hollik István mellett. De könnyen talált például mentegető szavakat a Szabadság téri emlékműre is, s beleállt az évek óta sok vitát kiváltó Sorsok Háza projektbe, és végül a kiállítóhely tulajdonjogát is megkapta. Ennek kapcsán az EMIH érthetetlen és színvonal alatti vitába keveredett még azokkal a neves történészekkel is, akiket sikerült megnyernie a Milton Friedman Egyetem égisze alatt működő Magyar Zsidó Történeti Intézet munkatársainak. E vita nyomán többen ott is hagyták az intézetet. Kövesnek azzal is sikerült meggondolatlanul belavíroznia magát a politikai térbe, hogy amikor a Mazsihisz vezetése tavaly élesen kikelt a Soros-plakátok ellen, antiszemita felhangoklat látva a sorosozásban, az EMIH vezetője megvédte a kormányt.
Ha az egyre autokratikusabb orbáni politikával kialakított szoros együttműködés rövid távon előnyös is Köves Slomónak, épp az — általa megfogalmazott — hosszú távú célkitűzést ássa alá, hogy megújítsa a zsidó hitéletet Magyarországon” — zárul Riba István cikke, amely a HVG-től megszokott módon rengeteg érdekes részletet tartalmaz a témáról.

Váncsa István a “mi gazdánk” különös dolgairól

A szeptember 27-i Élet és Irodalom vezércikkében Váncsa István így a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elleni kormányzati támadásról:
“Gazdánk a ki­lencvenes évek derekának egy derűs reggelén hívő reformátusként éb­redt, noha előző este még antiklerikális szabadgondolkodóként tért nyugovóra. Hívatta is a papot, akit ismert, Iványi Gábort, hogy adja össze a feleségével egyházilag, első két gyerekét is Iványi­val keresz­teltette meg. Hatalomra kerülvén pedig felszólította, hogy támogassa őt nyilvánosan. I. G. nemet mondott. Másodjára 2010-ben mutatta neki a helyes utat, de Iványi akkor se. Mit tesz Isten, egy évre rá hipp-hopp, visszavonódott tőle az egyházi státus, amelyet még 1981-ben, a Ká­dár-éra sűrejében sikerült kiharcolnia. Mellékhatásként a 2011. évi CCVI. törvény mintegy kétszáz vallási közösséget fosztott meg jogi sze­mélyiségétől, de hát ahol fát vágnak, ott fát vágnak. Az Alkotmánybí­róság mindezt alkotmányellenesnek ítélte, az Emberi Jogok Európai Bí­rósága az Emberi Jogok Európai Egyezményét lobogtatta, gazdánk pe­dig úgy reagált, ahogy ilyenkor szokott.”
(Váncsa István, Pillangóeffekt, ÉS, szeptember 27.)

1 hozzászólás

  1. Te mocsok slomó !!!!!!!!
    Úgy utállak mint a szart ! No nem a vallásod miatt.
    Azért mert elárultad a benned bízó embereket, eladtad őket egy kis gazdasági haszonért !!!!!!!!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét