3 gyerek és 3 unoka. Ez a saját leltáram, ennyiszer kezdtem én is iskolába járni. Ennyiszer éltem át velük a jobb-rosszabb tanítónéniket, tanárokat, az okos, vagy ostoba kötelező tananyag visszásságait, a beilleszkedés nehézségeit, vagyis az iskoláséveket.
Nekem nem volt akkora mázlim, hogy olyan tanár-szülő összefogással találkozhassak, mint a a XVIII. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolába járó gyerekek szülei. A fővárosi iskolában a tanárok és szülők megalapították a Közbigyót, amihez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.
Van-e azonnali gyógyír az oktatási rendszer felemásságaira? Mit tudsz te tenni még ebben a tanévben, hogy minden gyerek sikeressé válhasson az iskolátokban?
-tették fel a kérdést és választ is adtak rá. A válasz a márciustól indult, és már többször megismételt úgynevezett Közbigyó projekt. (A fura név a projekt alapú oktatás definíciójából következik: a gyerekek közösen, belső indíttatásból, valamilyen gyakorlati feladatot hajtanak végre, alkotó folyamat keretein belül.)
A hvg.hu munkatársa ellátogatott az iskolába és Tímár Kriszta és Burka Erika tanítók – a napokban kapták meg a Varga Gábor-díjat a szülőkkel, kollégákkal való sikeres együttműködésükért – segítségével láthatta közelről az iskola három főszereplőjének, a tanár-diák-szülő triónak példaértékű együttműködését.
A Bókay ránézésre egy átlagos iskola, erősen érződik rajta a pénzhiány.
A falakon táblák, papírok, plakátok, többek között a közbigyós projektekről. Barátságos, már-már családias légkört árasztanak a folyosók. A tanítók szerint ellentétben azokkal az intézményekkel, ahol reggelente „lefertőtlenítve” beadják a gyereket a szülők, majd délután kiveszik onnan, és ahol a pedagógusok nem szeretik, ha a szülők beleszólnak az iskolai nevelésbe, ez egy kifejezetten nyitott iskola ebből a szempontból.
„Mi azt látjuk, hogy annak ellenére – vagy éppen azért –, hogy a szülők nem végzett pedagógusok, nagyon fel tudják frissíteni a mi munkánkat az ötleteikkel, tanácsaikkal”
– mondja Tímár Krisztina.
