Kerítésen innen
Közlöny van róla: iskolák, óvodák, kórházak, rendelők 200 méteres körzetén belüli boltok kirakata no go-zóna az alkoholos italoknak
Érdekes módját választotta az alkohol elleni küzdelemnek a magyar kormány. Miközben megszólalói fennen hirdetik a pálinka-nagyhatalmi törekvést, („a magyar emberek számára a pálinkafőzés szinte szabadságjog, a nemzeti kultúra szerves része„) meg, hogy igyunk több itthon előállított bort és, hogy az alkoholizmus népbetegség, akkor a most közlönybe került „szigorítás” elég viccesnek tűnik.
A tudatlanság marad, felvilágosítás nuku….
Szigorít a reklámtörvényen a kormány
– írja a Magyar Közlönyre hivatkozva az Economx.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló (2008. évi XLVIII. számú) törvény módosításának e) pontja szerint ugyanis
tilos lesz alkoholt reklámozni „köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen”.
A szabad téri reklámhordozókra eddig is érvényben volt már ilyen tilalom,
a módosítás értelmében azonban az iskolák, óvodák, kórházak, rendelők 200 méteres körzetén belül működő boltok kirakataiban sem lehetnek majd kint az alkoholos italok.
A módosítás 2025. január 1-jén lép érvénybe.
Csak úgy…
„Ha a Hévízi-tó 96 százalékos alkoholból lenne, akkor azt a magyarok évente háromszor kiinnák. És nyilván folyamatosan Keszthelyen állna a sor vége…”
– ezzel szemléltette a hazai alkoholfüggőség mértékét Zacher Gábor toxikológus főorvos, egyetemi docens hévízi előadásán, amelyet a helyi plébánia és a TÉT Alapítvány szervezett. Az orvos meglepő kijelentéssel kezett: rosszul használjuk a függőség kifejezést, hiszen negatív jelentéstartalommal bélyegezzük meg, holott a Magyar értelmező kéziszótár szerint, csupán ragaszkodást, hozzászokást, szükségletet jelöl. Belegondoltunk már, 24 óra alatt mennyi ilyennel van dolgunk?
Kütyük, cigi, kávé, kaja, alkohol…, drog csak valahol a sor végén, keveseknél
– írja a rendezvényről tudósító veol.hu. Jó-e az elrettentő stratégia, az, hogy a cigis dobozokon vért köpő, haldokló embert, roncsolt tüdőt, impotens férfit látunk? A főorvos szerint nem, mert
hol érdekli az a 16 éves ifjút, hogy mi lesz húsz év múlva?
A svédeknél ebben a korosztályban 30 százalékkal csökkent a dohányosok száma. A titok egyetlen mondat volt: ha dohányzol, büdös leszel. Ez pedig érv például egy udvarlási hadműveletben lévő legénynek, így hát inkább nem gyújt rá.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Az elrettentés más függőségek esetében sem hatékony,
inkább valami más kell, a pozitív kommunikáció. A fiatalok első berúgása után sem a büntetés, a kiabálás, a megfelelő szülői magatartás. Zacher Gábort a „kaland” után – 16 évesen két haverja húzta haza – másnap reggel csak két mondatot hallott az édesanyjától: „Ugye, tudod, fiam, hogy ez nem volt helyes?!”, illetve „Szerintem mostantól ismerni fogod a kereteidet”. Ő is ezt mondta a fiának, néhány évtized eltéréssel, s egyikőjüknek sem volt gondja később az alkohollal.
Csak úgy 2.
2020-ban írtuk: „Újra mém lett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke -és a zseniális és jól megfizetett tanácsadói- ötletéből. Tudta, hogy azzal öregbítette az illiberális országvezető az Ön jó hírét is, hogy pálinkát vitt az uniós politikusoknak?
Amikor két „hungarikum” gyengíti egymást: Orbán páleszt vitt a Európai Tanács ülésére
