Utálhatnák az őket alázó rezsimet, ehelyett Fidesz-szavazók! Mi a rejtély nyitja?

A szegények voksa című tanulmány évekkel ezelőtt bebizonyította, mekkora előnyt jelent vidéken a közmunka a Fidesz számára a Jobbikkal szemben. 2018-ban pedig ez szinte már kiszámítható is volt. Már csak az lepődött meg az Orbán-rezsimre leadott voksokon, aki nem ismeri a szegénység és a kiszolgáltatottság természetét.

Csodálkozol az orbánistán, s nem érted? Gondolkozz el az okán is tán, s megérted…

A közmunka-rendszer, a magyarországi közmunkás-sors kiemelt témája a Városi Kurírnak – itt nézhet körül, ha korábbi cikkeinket böngészné.

A témáról “Csodafegyver vagy csapda?” címmel olvashattunk interjút az Élet és Irodalomban Molnár György matematikus-közgazdásszal.

„Ma már, miután megváltoztak a külső körülmények, elindult a fellendülés, és ennek következtében egyszerre van munkaerőhiány és közmunkás-túlfoglalkoztatás, látszik, hogy ez a perverz helyzet nagyon jelentős mértékben a közfoglalkoztatás rendszere miatt alakult ki”

– mondja az MTA kutatója, számos, a közmunkáról szóló tanulmány szerzője.

Molnár György szerint, aki egyik tervezője volt és ma is önkéntes munkatársa a társadalmi mobilitást és a roma integrációt elsődleges küldetésének tekintő, foglalkoztatást szervező és vállalkozásfejlesztő Kiútprogramnak, csak az nem érti, miért hozott a választáson oly sok szavazatot a Fidesznek a közmunka, aki nem ismeri a szegénység és a kiszolgáltatottság természetét.

Csak a romáknak róják fel

“Miközben a fennálló hatalom felé húzás a nem roma szegényekre ugyanannyira jellemző volt, mint a romákra, most mégis csak nekik rója ezt fel a nem Fidesz-párti közvélemény”

– emlékeztetett Molnár György Rádai Eszter kérdésére válaszolva.

“Talán mert úgy gondolja, hogy őket, szegényeket aztán tényleg mindenki másnál inkább megalázza ez a rendszer. De furcsa módon mégsem folyik olyan diskurzus, gondolkodás, netán munka ellenzéki oldalon, ami valóban a lényegről szólna. Nem arról, hogyan lehet a romák szavazatait megvásárolni, hanem arról, hogyan lehet a helyzetükben hosszú távon pozitív változást elérni.”

Úgyis tudják, kire szavazott?

A legszegényebbek “többnyire azokra szavaznak, akiktől – úgy hiszik – talán valamit még várhatnak, tehát a hatalomra. Nem vitatom egyébként, hogy emögött egy csomó erőszak is volt, ismerünk sok olyan települést, ahol ezt a polgármester nagyon szigorúan ellenőrzi, de erre azt lehet mondani: „a fülkében magunk vagyunk, ott titkosan szavazunk”. Én azonban olyan szegény emberrel még nem beszéltem erről, aki ne lett volna meggyőződve arról, hogy a hatalom úgyis pontosan tudja, ki hogyan szavaz.”

Önbizalom, kapcsolatok, siker – a közmunkásnak nem létezik

Molnár György kifejti, hogy egyértelmű, hogy ha nem így csinálták volna a közfoglalkoztatást, akkor nagyon sok szegény ember ma már talán el tudna menni dolgozni, és többet keresne. Ők azonban ezt nagyon ritka esetben érzékelik.

A közgazdász a sikeres Kiútprogramból hoz példát:

“meglepve látjuk időnként, hogy emberek, akik már nagyon régóta nem dolgoztak, de most, ennek a programnak a keretén belül uborkát termelnek, egyszer csak váratlanul elhelyezkednek a nyílt munkaerőpiacon. Akár abba is hagyják az uborkázást, vagy mellékesen csinálják, vagy a családtagjaikra hagyják… Mert attól, hogy vállalkoznak, annyira megnő az önbizalmuk – hiszen kommunikációs készségekre tesznek szert, miközben maguknak is ügyeket kell intézniük, és eközben kapcsolatokat építenek ki –, hogy boldogulnak a munkaerőpiacon is. És ez az, amire nem alkalmas a közmunka, mert ezeket a készségeket elsorvasztja. Mert bezárja őket a saját szférájukba, mert nem hoz létre új kapcsolatokat, és mert ritkán szolgál olyan tudással, aminek kint, a világban is hasznát vehetnék. És aminek a segítségével változtatni tudnának a sorsukon.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük