Újabb magyar siker a láthatáron-Krasznahorkai ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjra

A Nemzetközi Man Booker-díjat korábban már elnyerő Krasznahorkai László ismét felkerült a brit irodalmi díj hosszú listájára, ezzel a magyar író idén is az esélyesek között szerepel – írta meg hétfőn a The Guardian című brit napilap.

A Nemzetközi Man Booker-díjra esélyes művek, szerzőik és fordítóik listáját hétfőn hozták nyilvánosságra. A felsorolt 13 szerző között két korábbi győztes is van: Krasznahorkai László 2015-ben, Han Kang koreai regényíró pedig 2016-ban nyerte el a díjat. A brit lap azt is kiemelte, hogy Krasznahorkai rendszeresen szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes írók között.

Igazi bőségszaru ez a lista

Krasznahorkai idén a Megy a világ című elbeszéléskötetével került a díjesélyesek mezőnyébe. Az angolul The World Goes On címen megjelent könyv fordítását John Batki, Ottilie Mulzet és George Szirtes készítette.

A Nemzetközi Man Booker-díj zsűrije 108 műből választotta ki a 13 alkotást. “Igazi bőségszaru ez a lista – ismert szerzők és néhány újonc is szerepel rajta” – mondta Lisa Appignanesi, a zsűri elnöke.

Hozzáfűzte, hogy kimerítő feladat volt a válogatás, minden könyv más vidékre, más kultúrába, teljesen más hagyományok közé vezette az olvasót.

Három spanyol szerző, Javier Cercas (The Impostor), Antonio Munoz Molina (Like a Fading Shadow) és The Dinner Guest című első könyvével Gabriela Ybarra is bekerült a válogatásba.

A német Jenny Erpenbeck afrikai menedékkérőkről szóló Go, Went, Gone című regényével, a francia bestselleríró, Laurent Binet pedig The 7th Function of Language című munkájával jutott a díj közelébe. A koreai Han Kang The White Book című alkotásával szerepel, a francia Virginie Despentes pedig Vernon Subutex 1 című munkájával.

Az argentin Ariana Harwicz Die, My Love, az osztrák Christoph Ransmayr The Flying Mountain, az iraki Ahmed Saadawi Frankenstein in Baghdad, a lengyel Olga Tokarczuk Flights és a tajvani Wu Ming-yi The Stolen Bicycle című könyvével verseng a díjért.

Összes bejegyzés

Appignanesi kiemelte, hogy idén különösen sok a független kiadóktól származó kötet a mezőnyben.

“Úgy gondolom, megemelhetjük a kalapunkat a független kiadók előtt” – jelentette ki felsorolva, hogy ezeknek a kiadóknak nemcsak a fordítás költségeit kell állnia, hanem a publikáláshoz és az eladáshoz is sok munkára van szükség.

A listán szereplő műveket tíz nyelvből fordították

Appignanesi és a zsűri további tagjai, Michael Hofman költő, Hari Kunzru és Helen Oyeyemi író, valamint Tim Martin újságíró április 12-én hozzák nyilvánosságra a döntősök rövid listáját. A győztest május 22-én hirdetik ki. A nemzetközi Man Booker-díjjal járó 50 ezer fontos (17,6 millió forintos) pénzjutalmat egyenlő arányban osztják meg a győztes mű írója és a fordítója között.

Tavaly az izraeli David Grossman vehette át az Egy ló besétál a bárba című, magyarul is megjelent regényéért a Nemzetközi Man Booker-díjat. A rangos irodalmi elismerést egy-egy mű alapján ítélik oda évente. Bármilyen idegen nyelven írt könyv elnyerheti, ha megjelent angol fordításban is. (MTI)

Megy a világ

„El kell innen menni, mert ez nem az a hely, ahol lenni lehet, és ahol maradni érdemes, mert ez az a hely, ahonnan elviselhetetlen, kibírhatatlan, hideg, szomorú, kietlen és halálos súlya miatt menekülni kell, fogni a bőröndöt, mindenekelőtt a bőröndöt, két bőrönd éppen elég, abba berakni mindent, és rákattintani a zárakat, hogy aztán rohanás a suszterekhez, és talpalás és talpalás, és megint csak talpalás, mert bakancsok kellenek, egy pár bakancs, ez mindenképpen, egy jóféle bakancs és két bőrönd elég, azzal már nekivághatunk, amennyiben tudjuk – mert ez az első –, hogy pontosan hol az a hely, ahol éppen vagyunk, kell tehát egy képesség, egy egészen gyakorlatias tudás ahhoz, és nem valami irányzó érzelem, vagy egy amolyan szív mélyén rejtekező ködös izé, hogy meghatározzuk, hol vagyunk éppen, amihez képest majd kiválasztjuk a helyes irányt, egy érzék, mintha a kezünkbe foghatnánk egy különleges eligazító-készüléket, amellyel megmondhatjuk, hogy akkor tehát itt és itt volnánk a térben, történetesen egy különlegesen elviselhetetlen, kibírhatatlan, hideg, szomorú, kietlen és halálos metszéspontban, ahonnan menni kell, mert ez nem az a hely, ahol lenni tudni és maradni tudni képes az ember, az ember ezen a mocsaras, aggasztóan sötét pontján a térnek egyáltalán nem képes semmire azon kívül, hogy kimondja[…]”

Kivonat a következőből: Krasznahorkai László. „Megy a világ”. iBooks.

(MTI)

Kapcsolódó

A Testről és lélekről kapta a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük