Elöljáróban le kell szögezni, hogy nem jókedvében ír az ember egy ilyen cikket. Ami még fontosabb, hogy ezúttal még a szokásosnál is pontosabban kell fogalmazni, nehogy a gyászoló Benedek család, vagy  bárki érzékenységét megsértsük.

Az alaphelyzetet természetesen mindenki ismeri;

hosszú betegség után, mégis a család, a szerettei és a szurkolói – mondjuk ki az egész ország számára -, tragikus módon hunyt el a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Benedek Tibor.

Valóban döbbenet ez mindenkinek és nem győzőm hangsúlyozni, hogy “mindenki Tibije” számomra is példakép és ikon volt, olyan valaki, aki egyszerre ért el mindent, amit sportoló elérhet és ugyanakkor egész életében szerény tudott maradni. Volt mire.

Ám,  ̶j̶ó̶ rossz szokás szerint a sajtó és persze a politikusok nem bírnak nyugton maradni.

Már Benedek halála napján elkezdődött a purparlé,

akkor amikor a Nemzeti Sport még 24 órát sem várt és máris azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy ezentúl a Duna Aréna legyen Benedek Tibor Aréna. Látszólag nem lenne ennek semmi akadálya, ám drága kollégák nem kellett volna megvárni a gyász idejét és azt, hogy elsősorban a család és persze mindenki más elbúcsúztassa Benedek Tibort?

Ráadásul rögtön ebből az akcióból is vita kerekedett, mert az MTI először úgy adta hírül a névváltoztatási javaslatot, hogy azt a Hír TV, az origo, a Magyar Nemzet és a Nemzeti Sport közösen javasolta, ám rögvest jött a javítás, hogy nem, ez csak a sportnapilap “eredeti ötlete” volt.

Mit ne mondjak, ettől nem lett elegánsabb a dolog

Közben a magyar bulvármédia természetesen megérezte a lehetőséget és már folytatásokban közli a Benedek-család élettörténetét, nem törődve éppen a szűk család érzéseivel és érdekeivel.

Zseniálisan írta meg ezt a sajtóetikai “szarvihart” Gaál Péter a facebookon, aki egy képzelt ródlis halálát szedte pontokba, ahogyan a mai magyar sajtó tálalná…

Újságírás 2020Április 5. "Ma hajnalban, türelemmel viselt, hosszú betegség után, életének 51. évében elhunyt…

Geplaatst door Peter Gaal op Zaterdag 20 juni 2020

A Népnemzeti Sport javaslatára Zsitvatoroki Gerzsonról nevezik el a máriaremetei ródlipályát.”

Ám, sajnos vissza kell kanyarodnunk a valósághoz. Ez sem lesz szívderítőbb

Szóval ott tartottunk, hogy a mindig fontoskodó, szervilis Nemzeti Sport azonnal javasolt, majd vasárnap “robbant az igazi bomba”.

Nézzük miként hozta le a hírt az MTI:

“Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek három fideszes képviselő vasárnap, amellyel lehetővé tennék, hogy az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphassa a kiskorú gyermeket nevelő özvegy.

A Bánki Erik, Szabó Tünde és Kocsis Máté fideszes képviselők által jegyzett módosító javaslat egyrészt a sportról szóló 2004. évi I. törvény jelenleg hatályos szabálya szerinti 50 százalékos özvegyi járadékot növelné a teljes összegre kiskorú gyermeket nevelő özvegy esetén, másrészt tíz évről öt évre csökkentené a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartamát”

Az sem maradt titokban, hogy az Origo információi szerint a javaslat célja, hogy a csütörtökön elhunyt háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibor gyermekei hozzájuthassanak teljes életjáradékához.

És most érkeztünk el a tárgyalt jelenség legkényesebb pontjához:

hiszen ki ne mondaná, hogy jól van ez így, az özvegy kaphassa meg a teljes olimpiai járadékot. Nem csak a gyászban kell ilyenkor osztoznunk, nekünk itt maradottaknak, a családhoz tartozóknak, egyesületnek, szövetségnek kötelessége segíteni az árván maradottakat.

Ezt senki nem vonhatja kétségbe. Ám ez a fideszes tempó és módszer már régóta nagyon ismerős és felettébb visszataszító. Volt itt már Lex Borkai, majd Lex Mocsai (most ezeket nem részletezzük keresse ki a nyájas olvasó a törvénytárban). Ha valahol, valamelyik paragrafus nem tetszik a hatalmat éppen birtokló kétharmadnak, akkor nem restek, azonnal megírják a törvényjavaslat módosítását és ripsz-ropsz meg is szavazzák, szavaztatják.

Mi lenne ebben a rossz? Hát, éppen ez

Az, hogy nincs itt semmilyen konzekvencia. A nevetséges “gránitszilárdságú” alaptörvényt is annyiszor, és ott írták át, ahogy úri kedvük diktálta. Abban a pillanatban, ha egy jogszabály éppen útjában van a kormányzó pártoknak, berohannak az Országgyűlésbe és legott megváltoztatják azt. A három jómadár fideszes most azonnal megtalálta a módját, hogyan segítsen a Benedek családnak. Bár ne tették volna!

És nem azért, mert sajnálnám a családtól, az özvegytől a teljes olimpiai járadékot, szó sincs róla. Egyszerűen a módszer visszataszító. Persze nyilvánvaló, amikor valaha ezt a passzust megírták – mármint azt, hogy az özvegy a járadék felét kapja meg – ki gondolt arra, hogy ilyen tragikus módon ereje teljében lévő háromszoros olimpiai bajnok hagy itt minket. Szerencsére az olimpiai bajnok sportolók rendszerint túlélik a hétköznapi embereket, tisztes kort megérve hagyják itt az árnyvilágot.

A sors ezúttal sötétebb drámát rendezett

Ahogy már írtam, természetesen az özvegynek és az árváknak illik segíteni, de miért így? A hókusz-pókuszt, azaz a törvénymódosítást mellőzve az illetékes minisztérium (EMMI) nyugodtan elintézhet egy pántlikázott támogatást a szövetségnek és kiegészítheti ezt a bizonyos olimpiai járadékot.

Egy szavunk se lenne hozzá!

Ám a septiben benyújtott törvénymódosítás ismét bizonyítja, hogy a hatalmat bitorló kormánypárt csak így tud gondolkodni. Abban a pillanatban, ha őket akadályozza bármelyik “játékszabály”, vagy a bírónál reklamálnak, vagy ők maguk írják át a törvényt, majd bőszen harsogják a Tisztelt Házban és mindenhol, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani.

Ördögük van! Be kell! Be kellene!

sportparkot

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét