L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője, valamint az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója. A gyerekszegénység, mélyszegénység ellen küzd, az esélyteremtésért és integrációért dolgozik. Aktív művész, folyamatosan publikál és tanít.

„Akik ilyen osztályban kezdenek, nem igazán tudnak kilépni belőle”

Az alapítványi vezető a szegregáció kapcsán megfogalmazta, az a baj ezzel, hogy akik ilyen osztályban kezdenek, nem igazán tudnak kilépni belőle, később is ugyanazok a mechanizmusok működnek, mint amikor besorolják őket:

- Hirdetés -

“Persze kezdeni kell valamit az olyan szegregált iskolákkal, mint például a gyöngyöspatai, ezek nem lesznek integráltak. Sokszor hallani azt is, hogy mágnesiskolát kell csinálni belőlük, vagyis olyan színvonalassá kell tenni őket, hogy a jobb helyzetű szülők se vigyék el onnan a gyerekeiket. De az iskolák helyzetét elnézve ezt a nagyon távoli jövőben tartom csak elképzelhetőnek.”

A leszakadó társadalmi csoportokat mindenhol alacsony szociális készségek jellemzik,

amivel sajátos értékrend, konfliktuskezelés és kommunikáció jár együtt:

“A gyerek csak az otthon megtanult konfliktuskezelési módszereket tudja bevinni az iskolába. Ha egy problémás családban megszokott az erőszak, akár verbális, akár fizikai, az le fog csapódni abban, ahogy az iskolában beszélnek egymással. A pedagógus pedig tehetetlen, mert nem bír el 25-30 így kommunikáló, a konfliktust erőből kezelő gyerekkel.”

A pedagógiai eszközökben hisz, de el kell ismerni, hogy vannak helyzetek, amikor ezek nem elegendők. De nem kellett volna eljutnunk idáig:

“A szakemberek egy része elmenekült a szegregált iskolákból, akik pedig maradtak, zömében kiégtek. Nem véletlen, hogy van olyan általános iskola, ahol a pedagógusok fele nem diplomás. Egyszerűen nincs ember, aki ilyen iskolába menne dolgozni. ” /…… / ”

Nagyon sok a kiégett pedagógus,

gyakran kapok leveleket tőlük, amikben panaszkodnak, hogy nem akarják ezeket a gyerekeket, nem akarnak szegregált iskolában tanítani, nem erre szerződtek.”

Több olyan települést ismer, ahol sokáig egyetlen állami iskola működött, jártak oda cigányok és nem cigányok, jobb és rosszabb státuszú gyerekek:

“Amikor létrejött az egyházi iskola, a jobb helyzetű szülők már odaíratták az alsós gyerekeiket, és sokan az államiból is átvitték őket. Közben a tantestület egy része is átment az egyháziba, a tehetséggondozásban sikeresebb pedagógusok szívesebben dolgoztak egy jobb hátterű csoporttal. Az állami iskolában nagy lett a fluktuáció, sok tanár nem bírta a terhelést, vissza kellett hívni a nyugdíjas tanárt is. ” /……. / “Az egyházi iskolák szabadon dönthetik el, kit vesznek fel, és valami rejtélyes oknál fogva a rosszabb helyzetű szülők nem tudnak, a kommunikáció szerint nem is akarnak bekerülni hozzájuk. ”

Felzárkóztatási kormányprogram

Az Igazgyöngy Alapítvány és a térség egyik települése Told, részt vesz a kormány 30 leszakadó faluban elindított felzárkóztatási programjában:

“Két dolog miatt mondtam igent. Egyrészt a vele járó támogatás miatt: kaphattunk pénzt a működésünkre, így tudunk olyan területekre is fókuszálni, amelyekre forráshiány miatt eddig nem. Korábban, Farkas Flóriánék programjaiból nem sokat láttunk ezeken a településeken, most legalább biztosan idejut a pénz. Másrészt az ember csak úgy képviselheti ezt az ügyet, ha próbál kapcsolódási lehetőségeket keresni a rendszer felé.”

Az alapvető célok azonosak

az övékével, de ők talán erősebben gondolkodnak a „képessé tevésben”, a közösségfejlesztésben. Számukra ezek az első lépések, a kormány inkább az infrasrukturális feltételek biztosítására teszi a hangsúlyt:

“Nyilván mindkettőre szükség van, de nálunk mások a prioritások. A programban az első pályázati lehetőség egy focipálya volt. Nálam ez a fontossági lista végén van, amíg nincs bolt, vagy olyan közösségi tér, ahol munkahelyet lehetne kialakítani, amíg nem találunk fogást a lakhatási szegénységen, vagy nincs szennyvízcsatorna. “

Úgy látszik, Toldon is lesz focipálya

“Mint külső közösségi tér, persze fontos. Le kellett gyűrni magam, hiszen nem kell rá önerő, és nyilván jó lesz majd a gyerekeknek.”

Forrás

L.Ritók Nóra: van olyan általános iskola, ahol a pedagógusok fele nem diplomás 1

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét