Banánköztársaság
Láss csodát magyar! Befagyasztotta! Mind a hatot!
Igazi nemzetvédelmi intézkedést hozott szerdán a nagy magyar illiberális nemzeti keresztény-demokrata kormány, amikor a tavaly októberi szinten rögzítette hatféle alapvető élelmiszer fogyasztói árát február elsejétől.
Igazi nemzetvédelmi intézkedést hozott szerdán a nagy magyar illiberális nemzeti keresztény-demokrata kormány, amikor a tavaly októberi szinten rögzítette hatféle alapvető élelmiszer fogyasztói árát február elsejétől.
Ennek választás-lélektani hatása biztosan kitart április első vasárnapjáig
A kormány félhivatalos szócsöve már ezzel a címmel adta a nemzet tudtára a korszakos jelentőségű intézkedést: „Befagyasztja a legfontosabb élelmiszerek árát a kormány”. Vagyis Orbán Viktor, a nemzet atyja nem tűri tovább a családok infláció okozta szenvedését, és nem csak gátat szab a további áremelkedéseknek, hanem kikényszeríti a már elviselhetetlenül drágán mért élelmiszerek árainak csökkentését. Mind a hatféle áruét! (Némelyik tavaly októberben drágább volt.)
Nagy az öröm országszerte
Sejtelmem sincs, hogy a kiválasztott hat termék forgalmának aránya mekkora a boltok teljes élelmiszer-forgalmában – nyilván boltonként is változó és attól is függ, hogy melyik üzlet hol próbál megbirkózni az infláció okozta bajokkal. Azt sem tudom, hogy ezek az áruk mekkora arányt képviselnek egyes vásárlói rétegek fogyasztásában; és azt még csak saccolni sem tudom, hogy az infláció alakulásában ennek az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, s ha lesz, meddig, de nyilván nagy az öröm országszerte. Azt sem tudom, hogy a boltok mekkora veszteséget szenvedhetnek el, ha ezeket az árukat beszerzési ár alatt lennének kénytelenek forgalmazni, s azt pedig nem is remélem, hogy a kormány ad nekik valamelyes kártalanítást.
Lesz helyette pulyka
Mert ha nem ad és ha az intézkedésre netán ráfizetnének, akkor a boltosok alkalmasint az árbefagyasztás időszakára a piaci törvényeknek megfelelően más megoldást keresnek. Például: ha ez lehetséges, csökkentik a kivételezett termékek kínálatát, például kevesebb lesz a sertéscomb a pulton és több a karaj, a dagadó és a lapocka.
Eltűnik a 2,8 zsírtartalmú tej, de több lesz a 3,8-es és az 1,5-es doboz.
A nyugdíjasok amúgy is szárnyat és far-hát csomagot vesznek, nem nagyon panaszolják majd, hogy csirkemellet csak mutatóba látnak a húspulton. Egyébként is lesz ott helyette pulyka. A másik megoldás: az árak keverése:
az árkalkuláció során a kereskedők kissé jobban megnyomják majd a ceruzát, amikor megírják a szabad áron forgalmazott cikkek árcéduláit, ami az edzett fogyasztónak fel sem tűnik majd, s a boltosok máris kompenzálják veszteségeiket.
És bizonyára akadnak még egyéb kereskedői furfangok, amelyekkel mérsékelhetik a kormány rájuk kiszabott árvédelmi büntető intézkedéseinek hatását.
Árszabás – voksokért!
Úgy mellékesen általános történelmi tapasztalat, hogy a piacgazdaság működésébe kívülről csak úgy hirtelen belebarmolni nem szül jó vért. (A benzinár-stop sem!) Jobb lenne az inflációt épelméjű gazdaságpolitikával, fegyelmezett, összhangzó fiskális és ésszerű monetáris politikával helyes keretek között tartani, és akkor elkerülhetők lennének az ilyetén (gazdasági szempontból egészen biztosan ostoba) vészhelyzeti intézkedések, amelyek szétszaggatják a piaci kapcsolatok szövetét. Az nem valószínű, hogy ennek az árstopnak komoly árcsökkentő hatása lesz, (lám, mégis csak saccolok), így célja és oka nyilvánvaló: a kormány szavazatokat remél ettől, hiszen az intézkedés nyilván beépül a Fidesz kampányába, mint Orbán Atya magyar emberek javára szolgáló új jótette: fennen hirdetik majd áprilisig, hogy a kormány befagyasztotta a legfontosabb élelmiszerek árát. Árszabás voksokért. No hát egy nagy frászt! A kormány egyszerűen csak amúgy fideszül kampányol, méghozzá az élelmiszer-forgalmazók (végső soron inkább majd a vevők) költségén.
