Most beszéltem az atv.hu híradójának egy újabb adalékról a #Gruevszki-ügyben. Miután egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a macedón ex-miniszterelnök Magyarországra érkezésében mennyi magyar kormányzati közreműködés volt, lassan ideje elkezdeni számba venni az okozott károkat, és gondolkodni a következményeken.

Az uniós kötelezettségszegési eljárást a Schengen határőrizeti kódex megsértése miatt borítékolhatjuk,

de a fenti tények okán egy újabb probléma is következik: a diplomáciai járműveket és személyzetet a nemzetközi jog, egészen pontosan a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján nem lehet olyasmire használni, ami a fogadó állam közrendje ellen irányul – már pedig ez egyértelműen az.

A bécsi egyezmény sérelme esetében pedig különleges helyzet áll fenn, ugyanis az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve lehetővé teszi, hogy ilyen egyezmény-sértés esetén a sérelmet szenvedett állam azonnal, minden további nélkül a Nemzetközi Bírósághoz forduljon, ami az így megindított peres eljárásban kötelező ítéletben mondja ki a jogsértés tényét. Ilyen módon indított – és nyert – pert az Egyesült Államok Irán ellen a teheráni nagykövetség elleni támadás miatt, Németország az Egyesült Államok ellen a LaGrand-ügyben, és ennek alapján indított nemrég pert Palesztina az Egyesült Államok ellen az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével kapcsolatban. Tehát ez nem csupán elméleti lehetőség, hanem komoly gyakorlata is van.

És a nagy probléma az,

hogy ezt a jegyzőkönyvet mind Magyarország, mind pedig Macedónia megerősítette annak idején, tehát az alkalmazható a jelen helyzetre. Azaz Macedónia akár már ma be is perelhet minket minden további nélkül, és jó eséllyel nyer.

“Külgazdasági és Külügyminisztérium” nevű siralomházról a következő oldalon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét