Lázár János: Akkor sem fog összedőlni a világ, ha nem mi nyerünk

Lázár János hódmezővásárhelyi gazdát, fideszes politikust nem kell senkinek sem bemutatni, Rapcsák András polgármester egykori táskahordozója igazán szép karriert kanyarított magának.

Rapcsák halála után Lázár egyéni országgyűlési helyet szerzett, majd fél évvel később megválasztották a város polgármesterének. Ezt a tisztséget kilenc és fél évig töltötte be.

A kitűnő szervezési képességű Lázárra hamar felfigyeltek a Fidesz felső köreiben. 2006-ban duplázni tudott, azaz ismét megszerezte az egyéni országgyűlési mandátumot, majd újraválasztotta Hódmezővásárhely polgársága is.

2010-ben már harmadszor nyert Csongrád megye 6. választókerületében, majd

Orbán Viktor rábízta a teljes Fidesz-frakció vezetését

Ez lehetett Lázár próbája, ami olyannyira jól sikerült, hogy két évvel később államtitkárként megkapta a Miniszterelnökség vezetését. 2014-től ezt a feladatot már miniszterként látta el.

Lázár János kitűnő végrehajtónak és egyben nagyszerű kommunikátornak bizonyult. Lényegében ő találta ki a mai napig üzemelő Kormányinfó intézményét. Időnként kérlelhetetlen politikusnak bizonyult, míg máskor igyekezett nyájasan viselkedni és még a kritikusai véleményét is elfogadta, megszívlelte.

A NER rendszerében talán Lázár karrierje az egyik legnagyobb sikertörténet, amit azzal “koronázott” meg, hogy a 2018-as újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel zárult parlamenti választások után önként lemondott a Miniszterelnökséget vezető miniszteri posztról.

Nem mindennapos ez a kormányzópártban, rossz nyelvek szerint a választási győzelem után arra kapacitálta Orbán Viktort, hogy adja át neki a miniszterelnöki pozíciót, míg ő maga legyen köztársasági elnök. Ezt az információt azonban senki nem tudta, nem kívánta sem cáfolni, sem megerősíteni.

Mindenesetre Lázár látványosan visszavonult, azt mondta ő az egyéni választókerületére kíván összpontosítani.

Az Országgyűlésben is tüntetőleg a leghátsó sorba ült

Sőt, még azt is megengedte magának, hogy a Fidesz-frakció 2018-as megalakulásáról készített tablóképről lemaradt. Állítólag lekéste a fényképezkedést, de Lázárt ismerve, inkább szándékos lehetett a távolmaradása.

A kritikusai szerint is pragmatikus politikus néha mégis kihúzta a gyufát közéleti kérdésekben. Ilyen volt, amikor egyértelműen kiállt a halálbüntetés mellett, majd “rátámadt” az erdélyi Csiki Sör riválisára a holland Heinekenre. Akkor még a sörös dobozokon lévő vörös csillag is szúrta Lázár szemét. Azóta már egészen más szelek fújnak, a kormányzat több százmillió forintos támogatással segíti a Heineken soproni gyárának fejlesztését és a munkahelyek megmaradását.

Szintén Lázár volt, aki elsőként ment neki a civil szférának, szinte háborút indított a Norvég Civil Alap ellen. Hosszú államigazgatási eljárás és pereskedés után ebből az ügyből sem lett semmi. Sőt, a kormány új szerződéseket kötött Norvégiával, mint tudjuk az olajpénznek sincs szaga.

Lázárt 2018-ban előbb a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki Orbán Viktor, majd a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.

Közel két és fél éves hallgatás után idén már újra aktívabb Lázár János, már ami az országos politikát illeti.

Fotó: Bánkuti András

Nem hárítja el az újságírói megkereséseket sem

Ezúttal a Piac & Profit főmunkatársa Baka F. Zoltán készített egy kitűnő mélyinterjút vele.

Agrárügyek átbeszélése miatt találkoztunk, de muszáj valami mással indítani az interjút. A közelmúltban volt egy nyilatkozata, mely szerint a nyugati vakcinák hiánya tehető felelőssé akkor már 20 ezer honfitársunk elhunytáért a koronavírusban. Erre még miniszter elődje, Navracsics Tibor is reagált, értetlenségét fejezve ki az elhangzottak miatt. Továbbra is fenntartja állítását, és van-e válaszüzenete Navracsicsnak?

Lázár János: Természetesen fenntartom, Tibornak viszont semmiképpen nem szeretnék „üzenni”, egyrészt, mert neki köszönhetem, hogy anno kapcsolatba kerülhettem az országos politikával, másrészt mert ma sincs szükségünk közvetítőkre, ha mondanivalónk volna egymás számára. Nem nagy titok, hogy más a stílusunk, őrá mindig jellemző a szakmai udvariasság, rám meg a hétköznapi őszinteség. Ez mondatja velem azt, hogy az Európai Bizottság kapott egy óriási lehetőséget a sorstól, hogy megszerettesse magát Európával, hogy egy hétköznapi dologban segítsen az európai embereknek. És ezt az esélyt szalasztotta el azzal, hogy mind a mai napig nem tud megfelelő mennyiségű nyugati vakcinát biztosítani. Azért is tartom fönn, amit mondtam, mert a szülővárosomban, Hódmezővásárhelyen, a húsvéti hétvégén (Az interjút április 7.-én rögzítették – a szerk.) kétezer Szputnyik-vakcinával oltották a választópolgárokat. Ha ez a készlet nem állt volna rendelkezésre, akkor azon a hétvégén senkit nem oltottak volna be ott, közülük sok százan megbetegedhettek, jó páran pedig meghalhattak volna. A keleti vakcina egyelőre megmenti az embereket, a nyugati vakcina hiánya viszont még mindig gondot okoz.

Forduljunk rá a szakmai kérdésekre. Amilyen gyászos volt az előző év a járvány miatt a társadalom számára, olyan gyászosra sikeredett az agráriumban is. Ránéztem a KSH adataira, s azt láttam, hogy nagyobb volt a visszaesés a hozzáadott értéket tekintve a mezőgazdaságban, mint az iparban. Ez azért nem rontotta tovább az ország teljesítményét, mert az agrárium súlya kisebb a magyar gazdaságban, mint az iparé. De ettől még tény, hogy nagyobb volt a visszaesés. Mivel magyarázható ez, amikor még a legsúlyosabb járványügyi intézkedések alatt is megvolt a kereslet a mezőgazdaság termékei iránt? Nagyon leegyszerűsítve: enni, inni akkor is ettek, ittak az emberek.

Lázár János: A Covid kevésbé nyomta rá a bélyegét a mezőgazdaság tavalyi teljesítményére, sokkal inkább az időjárásban és a külső gazdasági körülményekben látom a folyamatok magyarázatát. A tavalyi egy közepes év volt az agráriumban, de látni kell, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményét befolyásoló három tényezőből kettőre – a világpiac alakulására és az időjárásra – nincs ráhatásunk. Csak a harmadikra, a költségtényezőre. Ez sok mindent meghatároz az eredményesség tekintetében.

Fotó: Lázár János hivatalos oldala

Ha messzebbre tekintek, akkor pedig azt látom, hogy a magyar mezőgazdaság harminc éve vesztes. Vesztese a rendszerváltásnak, vesztese a 2004-es uniós csatlakozásnak. Óriási technológiai lemaradásban vagyunk, ami miatt sokkal jobban érvényesülnek a világpiaci, valamint az időjárástól függő kockázatok.

Úgy érti a veszteséget 2004-el összefüggésben, hogy piacot vesztett Magyarország, vagy politikai értelemben is?

Lázár János: Mindkét értelemben. 2004 óta a magyar „agrárbiznisz” – beleértve az élelmiszergyártást is – folyamatosan zsugorodik, miközben nő a Földön élő emberek száma és – ezzel párhuzamosan – az élelmiszer iránti igény. A szlovákok és a lengyelek abszolút nyertesei voltak az uniós csatlakozásnak az agrárium területén, az elmúlt tíz évben leköröztek minket.

Most jött el a pillanat, hogy fordítsunk ezen a folyamaton

Lázár János: Miközben mások versenyhátránynak tekintették, ha valaki elmegy dolgozni a saját választókerületébe, politikusként vidéken vállal munkát– voltak, akik egyenesen politikai száműzetésnek gondolták a mezőhegyesi, vagy választókerületi tevékenységemet – ezt én nem hátránynak, hanem egy óriási lehetőségnek tekintettem. Egészen az elmúlt évekig nem voltam birtokában sem vállalatirányítási, sem közvetlen gazdasági tapasztalatoknak; ezekre itt, Mezőhegyesen, a tízezer hektáros mintagazdaságban tettem szert. Itt nem a politikai blabla, a mellébeszélés számít, hanem az effektív gazdasági teljesítmény. Olyan politikussá akarok válni, aki meg is tudja valósítani azt, amiről beszél.

Mert ön szerint általában a magyar politikusokra ez nem jellemző, akár jobb- akár baloldaliról van szó?

Lázár János: A magyar politikában kevés olyan ember van, aki nem csak beszélni tud valamiről, hanem megcsinálni is.

A Mezőhegyesen szerzett tapasztalatok inspirálták

Ez lenne akkor az új politikai programjának az alapja? Az agrárium megtámogatásával felemelni a vidéket, és így felépíteni egy új politikai bázist?

Lázár János: A rólam szóló képpel ellentétben nem számolom ki minden lépésemet tíz-tizenöt évre előre. Nem úgy történt, hogy idejöttem Mezőhegyesre, és már akkor tudtam, hogy ebből majd kinő egy vidékfejlesztési programjavaslat vagy egy politikai irány a Fidesz számára. Az itt szerzett tapasztalatok inspiráltak. Az ország egyik legelmaradottabb térségében vagyunk, Dél-Békésben.

Fotó: Lázár János hivatalos oldala

Lázár János: Valamikor 2016 táján szóba került a kormányban, hogy el lehetne adni a mezőhegyesi ménesbirtokhoz tartozó földeket is – a működtető céget már korábban privatizálták – az árverés is ki volt tűzve, de Fazekas Sándor miniszterrel addig győzködtem a miniszterelnököt a vagyon megőrzéséről, hogy megbízott azzal, nézzek itt körül. Miután azt javasoltam neki, hogy maradjon állami tulajdonban Mezőhegyes, azt mondta, rendben van, de adjak valami célt neki. Legyen ez az ország legjobb mezőgazdasági vállalata, ahol a legkorszerűbb technológiákat lehet megnézni, tanulmányozni, hozzáférhető adatokkal.

Európa legmodernebb tehenészetét hoztuk létre

Lázár János: Robotok fejik a jószágokat, ez a technológia még a következő évtizedben is a legkorszerűbbek közé fog tartozni. Magyarország egyik legnagyobb vetőmag termesztői is vagyunk, akik képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal. Olyan üzemfejlesztésben vagyunk benne, amivel már nem alapanyagot, hanem feldolgozott terméket tudunk értékesíteni. Hogy érzékeltessem az innovációban rejlő előnyöket: egy hektár takarmánykukoricán kerestünk 100 ezer forintot, egy hektár vetőmag-kukoricán kerestünk 300 ezer forintot, egy hektár feldolgozott, előállított késztermék vetőmagon keresünk egymillió forintot. Továbbá 5500 hektáron zajlik az öntözőrendszer fejlesztése, szintén a legmodernebb digitális technológiával, amit ugyancsak egy mintaprojektnek szán a kormány, és aminek nem lesz párja Európában sem.

Eközben azért történt egy s más, például 2019-ben – akárhogy kerülgetjük a témát – a Fidesz mégiscsak elvesztette az önkormányzati választást. Súlyos presztízsveszteségeket szenvedett, lásd Budapest. Törvényszerű, hogy a vidéken dolgozó politikustársaim egy különleges helyzetbe kerültek, hiszen míg a nagyvárosokban ellenzéki kormányzás van, vidéken alapvetően megmaradt a fideszes többség. Ebben a helyzetben kell boldogulni. A Fidesznek vissza kell tudnia találni a vidékhez, azokhoz a százezrekhez, akik úgy érzik, a fejlesztéspolitika több köréből is kimaradtak az elmúlt évtizedekben.

Fotó: Bánkuti András

Nagyon fontosnak tartom, hogy a történtek ellenére ne mondjunk le a fővárosi és a nagyvárosi emberek támogatásáról, hiszen a Fidesznek van egy nagyon erős városi, polgári arca és – ez talán még fontosabb – tartalmas programja, érdemi ajánlata a nagyvárosok polgárai számára.

Most azonban az a legsürgetőbb feladat, hogy vidéken teremtsünk olyan feltételeket, amellyel osztrák vagy német minőségű életet lehet elérni. Ebbe a nagy képbe illeszkedik az a kormánydöntés, amely az eddigieknél jóval több pénzt csoportosít át vidékfejlesztési programokra a következő hat-hét évben. Az a politikai kompromisszum született a kormányzaton belül, hogy erre a célra soha nem látott, 5000 milliárdos keretet biztosítunk (ez a közös agrárpolitika kettes pillére), élelmiszeripari fókusszal. Célunk az, hogy a feldolgozó vállalatok többségében nemzeti tulajdonban legyenek. Ez nem azt jelenti, hogy nem jelenhet meg külföldi befektető ezen a piacon, de csak közös vállalkozásban, többségi magyar tulajdon mellett.

Oda lehet látni a vidék felzárkóztatása mögé azt a politikai szándékot, hogy erősebben kösse magához a Fidesz a vidéken élő szavazókat?

Lázár János: A Fidesz nem napokban vagy hetekben, hanem évtizedekben gondolkodik. Mi nem a 2022-es parlamenti választás megnyeréséből vagy elvesztéséből vezetjük le a stratégiai döntéseinket, hanem hosszú távra tervezünk. Akkor sem fog összedőlni a világ, ha nem mi nyerünk. A miénk egy hosszútávfutó csapat. Ha netán megvonják tőlünk a bizalmat a választók 2022-ben, a munkát akkor is folytatjuk, hiszen világos jövőképünk és erős, összetartó közösségünk van. Ellenzékből is lehet építeni, mégha az elmúlt évtized ezt nem is bizonyította Magyarországon.

Visszatérve a feladatokhoz, azt gondolom, hogy mi elvégeztük a munkát a nagyvárosokban. Ha ránézünk az ország térképére, azt látom, hogy ezek a települések közelebb kerültek az elmúlt tíz évben Ausztria, illetve Nyugat-Európa nagyvárosainak életminőségéhez. Természetesen nem mondom azt, hogy már ott vagyunk, de a nagyvárosokban már az utolsó szakaszához érkezett a felzárkózás, míg a kisebb településeken gyakran még el sem kezdődött.

Fotó: Bánkuti András

Az ellenzéknek egy mondata nincs az agráriumról, vidékfejlesztésről

Nekik egy programpontjuk van: ne Orbán Viktor, helyben pedig ne Lázár János legyen! De hogy egyébként ezeken a településeken mit kell tenni, hogyan lehet jobbá tenni az életet, arról semmit nem tudnak mondani és – amint a mellékelt ábra sok helyütt mutatja –  nem tudnak érte tenni sem.

De a Fideszen belül is kell egy doktrínaváltás. Világossá kell tenni, hogy 2022 után, ha kormányon maradunk, törlesztjük végre a magyar politikának a vidékkel, vidéki emberekkel szemben immár 30 éve halmozódó adósságát.

A következő agrárminisztert Lázár Jánosnak fogják hívni?

Lázár János: Nem hiszem, hogy ez felmerül.

Bármelyik minisztert Lázár Jánosnak fogják hívni?

Lázár János: Nincs ilyen ambícióm.

Lehet a helyben maradás politikáját pusztán az agráriumra alapozni? Mint említettem, az ágazat súlya nem jelentős, még a foglalkoztatás szintjén sem. Magyarul kevés ember él ma már meg a mezőgazdaságból.

Lázár János: Ahhoz, hogy a következő tíz évnek is nyertesek legyünk, a járműipar már kevés. A németek közreműködésével időközben kiépült egy másik erős láb, ez a hadiipar, ami szerintem jól van így. A kérdés az, hogy tudunk-e egy harmadik erős támaszt adni a gazdaságnak, és mi legyen az? A Covid-járvány arra figyelmeztetett, hogy az önellátás képessége fel fog értékelődni a világban. Igaz ez a járványkezelésre, a vakcinákra is, de legalább ennyire igaz az élelmiszer-ellátásra. Az ország mezőgazdasága 20 millió embert tudna ellátni egészséges élelmiszerrel, a Magyarországon elfogyasztott élelmiszernek mégis mintegy 50 százalékát külföldön állítják elő. Ekkora importhányada van tehát ennek a piacnak, miközben alapanyag-exportőrök vagyunk. Olcsó alapanyagot viszünk ki és drága kész élelmiszert hozunk be, a haszon nagyobbik része pedig külföldön marad. Ezen mindenképpen változtatnunk kell. A szemünk előtt van a jó példa: a lengyelek tíz éven belül Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari hatalmává válnak.

Szóval ez nem egy lehetetlen küldetés

Nem titok, előkészítés alatt áll egy olyan kormányzati döntés, amellyel a folyamatban lévő, különböző élelmiszeripari, állattenyésztési pályázatokon indulók – ha megfelelnek a formai követelményeknek –  nyerni fognak. A kormány a következő másfél évben 1500 milliárd forintot fog kiosztani fejlesztésekre: automatizálásra, digitalizációra, robotizációra. Mindenki számára megnyitjuk a kaput.

Ehhez persze a mezőgazdaságból élőknek is változniuk kell. A nagy területű növénytermesztéshez nyújtott földalapú támogatás elkényelmesítette a gazdatársadalmat: a 2007 és 2020 között kifizetett agrártámogatások 80 százaléka jövedelemerősítő volt, és csak 20 százalék ment fejlesztésre. Nekem az a véleményem, hogy szabályozási eszközökkel kell biztatni, sőt ösztönözni a szektort a fejlesztésre. A modernizáció nélkülözhetetlen, különben végleg leszakadunk.

Itt a mesterterv a kiskereskedelmi multik kiszorítására

Erre mi a tervük: az itt lévő multik teljes kiszorítása, vagy egy párhuzamos, versenyképes hálózat kiépítése nemzeti tulajdonban?

Egy biztos, hatósági szabályozási eszközökkel elejét lehetne venni annak, hogy az itt működő multik folyamatosan becsapják a vásárlóikat. Kettős mérce érvényesül ugyanis Európában, nem ugyanazt a minőséget árulják itt, mint mondjuk Németországban.

Rá akarják szabadítani a fogyasztóvédelmi hatóságot a multikra?

Nem, de nem is szabad nekik lefeküdni.

Úgy látja, hogy a fogyasztóvédelem lefekszik a multiknak?

Lázár János: Sokkal hatékonyabb is lehetne ez a munka. De erről nem mindenki gondolkodik ugyanúgy, mint én, még a Fideszen belül is van erről vita, hogy megegyezni kell a multikkal, vagy visszametszeni a privilégiumaikat, amelyek indokolatlan versenyelőnyt biztosítanak nekik a hazai szereplőkkel szemben. Én azon az állásponton vagyok, hogy amihez joga van egy nyugat-európai polgárnak élelmiszerbiztonság és fogyasztóvédelem terén, ahhoz joga van a magyar polgároknak is.

Mondok mást. A magyarországi online élelmiszer-kereskedelmet magyar kézben kell tartani. Itt egy új, radikálisan növekvő piac, amin a magyar szereplőknek jelen kell lenniük. Erre a kormányzatnak stratégiai ágazatként kell tekintenie. Mégpedig úgy, hogy támogatja a magyar tulajdonban lévő cégeket. Igenis, magyar politikusként vállalom, hogy a magyar politikának a magyar Coopot és a magyar CBA-t helyzetbe kell hozni. Az uniós játékszabályok keretein belül maradva, de ott elmenve a falig. Még messze nem vagyunk ott.

Teljes interjú a Piac & Profit oldalán

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük