Lázár János rejtélyes javaslatai – Hülyeség vagy alapos megfontolás?

Ne mondja senki, hogy a kormány csak pillanatnyi érdekei szertint cselekszik, és nem gondol a jövőre! Lázár János volt miniszter, jelenleg fő lótenyésztő és mezőgazdasági kormánybiztos az Agrárszektor Konferencia 2020. elnevezésű, december elején tartott tanácskozáson nagy merészen felvázolta a honi agrárgazdaság fejlesztésének nagyjából tíz éves perspektíváját.

Az Agrárszektor c. szaklap tudósításából idézünk:

„A kormánybiztos szerint a pandémiával az egész világ leckét kapott abból, hogy mekkora értéket is jelent a függetlenség. Ha a határokat le kell zárni, és az áruk meg az emberek nem közlekedhetnek szabadon, akkor az önellátás és az önellátásra való képesség felértékelődik.“

Alaposan, többször is el kell olvasni ezt a mondatot, hogy emészthető legyen,

mert elsőre – nyersen fogalmazva – vegytiszta badarságnak tűnik. A járvány hatására a sze-mélyforgalom ugyan jócskán megcsappant, de az áruforgalom nem állt le, mert nem állhatott le. És mi légyen a (mezőgazdasági-élelmiszeripari) önellátás? Visszatérünk a középkorba? Vagy lesz magyar narancs? Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk? Ráadásul stratégiai fejlesztést nem tervezhetünk állandó járvány-állapotra! Zavarban vagyok. Nem kenyerem a hízelgés, de Lázár János, aki nézetem szerint pontosan illik az általában jellemhibás fideszes vezérkari tagok közé, eddig hülyének éppenséggel nem bizonyult. Most mégis butaságokat beszél? Ugyan miért?

Lássuk csak tovább, mit is mondott a konferencián:

“…nemcsak világjárványok, hanem politikai viták is bizonytalanná tehetik azokat az erőforrásokat, amelyekre komplett ágazatok is épülnek. Az a gaz-daság pedig, amelynek a léte és túlélése egy külső szereplőtől függ, az nem független, hanem kiszolgáltatott. Lázár János kiemelte, hogy nem egy Euró-pai Unión kívüli Magyarország mellett érvel. A magyar kormány nem Euró-pai Egyesült Államokat akar, hanem erős nemzetállamokat. És csak az ma-radhat szuverén, aki megőrzi vagy visszaépíti nemzetgazdasága önálló ré-szét.“

No hát ezt azért ki-ki értse úgy, amint akarja, szerintem e témakörben van az eb elhantolva!

Az olyan ország, amely nemzeti jövedelmének 80 százalékát a nemzetközi áruforgalomban és külgazdasági kapcsolatok révén realizálja, ne akarjon önellátó lenni semmiben!

A gazdasági kényszer és érdek mindig erősebb lesz, mint a politikai akarat, amely a maga voluntarizmusával nem számol a gazdasági következményekkel. Valójában mi tehát az agrárgazdasági önellátás? Milyen lehet az a szuverenitás, amely „megőrzi és visszaépíti nemzetgazdasága önálló részét“, ha ezzel ellentmond a jövedelmezőségi optimumnak? Ezt egyelőre csak Lázár János tudja. Egyebekben a kormánybiztosnak alighanem sok mindenben igazsága van – például abban, hogy az ágazat fejlesztésére sok pénzt kell fordítani, (stadionok helyett nagyon megtenné ez is!); hogy korszerűsíteni kell a termelési és feldogozási technikát és képezni az agrárgazda-ságban dolgozókat, különben minden marad a régiben.

Merthogy:

„A rendszerváltás és a két uniós agrárfinanszírozási ciklus ellenére a ma-gyar mezőgazdaság leszakadóban van, alapanyag-exportáló és késztermék-importáló ország vagyunk. A kitűzött cél eléréséhez – lengyel mintára – szö-vetkezetekbe kell tömörülni, meg kell erősíteni a feldolgozóipart, hogy a ma-gyar alapanyagokat magyar cégek dolgozzák fel, magyar vállalkozások csomagolják és magyar termékként kerüljenek a boltokba! Lázár János sze-rint ez a számok nyelvén annyit tesz, hogy 80 százalékra kell felemelni a magyar tulajdonú feldolgozóipart, 80 százalékra kell felemelni a magyar termelésű élelmiszer-fogyasztást és 80 százalékra kell felemelni fel a nemzeti hozzájárulást.“

Világos! Magyar gyomorba magyar kosztot magyar pénzből!

De a végére maradt a slusszpoén:

A kormánybiztos …azt is kihirdette, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ebben offenzívnek kell lenni, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem, … ezt a piacot uralnunk kell, a saját érdekünkben!

Úgy látom, Lázár János szerint piros-fehér-zöldre kellene mázolni az egész élelmiszer-gazdaságot

Vajon miért?

  • Ettől javul majd a portéka minősége?
  • Bővül a választék?
  • Olcsóbb lesz a tej, a kenyér, meg a szalámi?
  • És mi lesz a konkrét nagy nemzeti cél? Önellátás tömegáruból, vagy tömegáru és minőségi élelem egyszerre a honi piac-ra embernek-állatnak egyaránt?
  • Magyar gyapjú és len a magyar textiliparnak, bőr a cipőiparnak?
  • Vegyszerrel, műtrágyával tömegtermelés, vagy/és minőségi és nagyon drága áru vegyszermentesen?
  • Mi lesz a környezetvédelemmel a nagy szuverenitásban?
  • Honnan lesz a fejlesztésre a pénz, a korszerű technika és technológia, honnan lesz a menedzsment és a tudás?
  • Elég-e a hazai piac mérete minden alágazatban a lukratív önellátó gazdálkodáshoz?
  • Megmaradnak a családi birtokok is, vagy a tervben csak nagybirtokok szerepelnek?

Ezekről az apró részletekről bizonyára szó esett a konferencián

és a nagy, 10 éves fejlesztési program, ha összeáll, nyilván tájékoztat majd minderről. A részletek azonban mellékesnek látszanak. Fontos az, hogy etetni tudjuk a nemzetet saját erőből, kerül, amibe kerül. Ez stratégiai és a nemzetbiztonsági kérdés. Nekem (kellő szakértelem híjján) vannak súlyos kételyeim és még súlyosabb sejtéseim.

Jelesül – ez az önállátós hablaty csupán afféle előkészítő kommunikációs manőver arra az esetre, ha a legmagasabb fórum úgy döntene, hogy mégis kilépünk az Európai Unióból.

Ugyanis a kereskedelmi láncok kiszorításának ötlete és a protekcionizmus emlegetése nyíltan EU-ellenes

Az alapszerződés rögzíti az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását, valamint a vállalkozás szabadságát. Ezt nem korlátozhatják a nemzeti kormányok, ha valami szuverenitási lázálmuk támad. (Bár Orbán Viktort ilyen kicsiségek nemigen szokták zavarni.) Ha pedig kilépünk, akkor a magyar gazdaság teljesítményének gerincét adó multik egyike-másika alighanem szedi a sátorfáját, és mi itt maradunk autógyár és jó néhány tucat szupermarket nélkül, mellesleg pedig megszűnnek az uniós agrártámogatások is, amiből a földtulajdonosok most vígan élnek. A protekcionizmus erre még rátenne egy jókora lapáttal, mert minden bizonnyal gátat szabna a versenyképesség fejlődésének, és felrobbantaná az amúgy is ingatag magyar pénzügyi egyensúlyt.

Mit gondol, miniszter úr!? Gondol valamit?

Orbán

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük