Lázár János hűbérbirtoka, Hódmezővásárhely online portáljának adott ünnepi interjút. A miniszterelnökséget vezető miniszter elsősorban helyi ügyekről nyilatkozott. Akarva-akaratlanul azonban országos érdeklődésre számot tartó ügyekre is reagált. 
[mnky_ads id=”4674″][mnky_ads id=”4666″]

Hódmezővásárhely az óceánparti metropolis

Lázár megőrizte befolyását szülővárosában. Utódjával, a város nemrég elhunyt polgármesterével bizalmi viszonyban volt, fontos – és kevésbé fontos–ügyekben a város szülötte nélkül nem döntöttek. Kézenfekvő a kérdés, hogyan képzeli el a Fidesz egyik nagyágyúja a politikai /közel/ jövőjét:

“2012-ben, amikor a miniszterelnök úr kormányzati munkára kért fel, azt mondtam, hogy egy időre abbahagyom a polgármesterséget, de nem fejezem be. A téma nincs lezárva, a lehetőség nincs kizárva. “

Lehet, hogy tényleg visszavonul a miniszter, egy esetleges jövő évi választási  győzelem után az országos politikától? Erre azért nem vennénk mérget, hisz” ebben csak a főnöke dönthet. Arról viszont Büszkén beszélt Lázár, hogy mennyi pénzt vitt a térségbe:

“Csak közlekedésfejlesztésre 168 milliárd forintot fordítunk 2014-2020 között a választókerületben. Ebben benne van az M43-as megépítése, a vásárhelyi északi elkerülő út és a tram-train is. Százötven fejlesztés van folyamatban, mindent összevetve mintegy 200-250 milliárd forint érkezett a választókerületbe az elmúlt négy évben. A beruházások egymást erősítik. Amikor megépült az M43-as Szeged és Makó között az Hódmezővásárhelyt is segítette. Ma az Ady Endre utca végén fölhajthatunk a négysávos útra, és egészen az Atlanti-óceánig autópályán tudunk közlekedni. A Liszt Ferenc repülőtér másfél óra távolságba került a várostól.”
[mnky_ads id=”3427″]
Pénzosztás puszira

Persze úgy könnyű lobbierősnek lenni, ha éveken át a város képviselője egyben az uniós pénzekért felelős miniszter is volt. De tudjuk, így működik a Fidesz, puszira osztják a forrásokat. Lázár kiemelte, hogy a városi kórházat sikerült stabilizálni, illetve fejleszteni:

” Most arra kell hangsúlyt helyeznünk, hogy az orvosok és a nővérek számát növeljük. Három éve emeljük az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, ennek ellenére kevesen vannak. Részben azért, mert sokan külföldön vállalnak munkát, részben azért, mert keveset képzünk belőlük. Egy város életében az orvos több, mint gyógyító. Az orvostársadalom a közösség középosztályának fontos része. Azt javasoltam a képviselő-testületek, hogy hívjunk meg orvosokat, és adjunk nekik öröklakásokat vagy házakat, amennyiben vállalják, hogy vásárhelyen települnek le és a helyi egészségügyi ellátórendszerben vállalnak munkát.”

Lázár szerint ez csak úgy lehetséges, ha jelentősen növelik az orvosok és a szakdolgozók bérét. Még a közelgő választásokra is tekintettel, megdöbbentő számokról beszélt:

„Ma a legmagasabb szakápolói fizetés bruttó 250 ezer forint, egy 40 éves gyakorlattal rendelkező orvos alapbére pedig bruttó 550-600 ezer forintot. Ezekre még különböző járulékok, pótlékok jönnek. Amennyiben megkérdezné tőlem a miniszterelnök, hogy a magyar egészségügyet miként lehet rendbe tenni, azt tanácsolnám: az orvosok fizetését belátható időn belül jelentősen emeljük meg. Egy átlag kórházi orvosnak másfél millió forintot kellene keresnie, míg a legjobb sebésznek, vagy egy magyar orvos-professzornak 10 ezer eurót, azaz mintegy 3 millió forintot. A nővérek, szakápolók esetében hasonló arányú emelést javasolnék. Ezzel az orvosok elvándorlását, a feketemunkát, a visszaéléseket és a hálapénzek rendszerét is rendezni tudnánk. Jó úton haladunk, hiszen 200 ezerről 600 ezerre emeltük az orvosok fizetését.”

A három milliós fizetéstől azért “kicsit” még messze vagyunk. Abban egyetértünk a tárcavezetővel, hogy az, egészségügyben dolgozók elvándorlásának a megakadályozása lehet a következő évek egyik legfontosabb kormányzati feladata, kormánytól függetlenül. Ugyanakkor a Lázár által a továbbiakban mondottak is jelzik, hogy a Fidesz igencsak számít jövőre a határon túli magyarok voksaira:

“A vajdasági magyarokat kiemelten támogatja a kormány. Egy gazdaságfejlesztési programot indítottunk a Vajdaságban, ami az első Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program volt. Több 10 milliárd forinttal járulunk hozzá az ottani vállalkozások munkahelyteremtéséhez. Az elsődleges cél, hogy a vajdasági magyarok ne hagyják el a szülőföldjüket, ott tudjanak boldogulni. Ezért támogatjuk az ottani óvodák és iskolák színvonalának emelését és munkahelyek teremtését. A vajdasági magyar közösségre nagy tartalékként és nagy lehetőségként kell gondolnunk.”
forrás: vasarhely24.com
[mnky_ads id=”4674″][mnky_ads id=”4666″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét