Lelketlenül – gondolatok a Borbély – Németh páros “hőstettéről”

Csepel, ahogy eddig mindig, a jövőben is mindent meg fog tenni a rászorulókért, a hajléktalanokért – írta közösségi oldalán Borbély Lénárd.

Napok óta próbálom értelmezni a csepeli polgármesternek a szavait,

aki azon örömködik az egyéniben csúfosan megbukott Németh Szilárd államtitkárral együtt, hogy sikerült megakadályozniuk, hogy a főváros 21. kerületében új hajléktalan szállót hozzanak létre.

Napok óta olvasom a kormánysajtóban,

ahogy ez a két fideszes politikus egymást túllicitálva tetszeleg az emberbaráti szerepben, és bizonygatja, milyen keményen nekimentek a galád főpolgármesternek, aki a

“gazdag belvárosi kerületek”

hajléktalanjait akarta Csepelre telepíteni. Németh Szilárd szerint egyenesen

“deportálni”.

Tényleg meglepő

Borbély és Németh hirtelen támadt szociális érzékenysége és aggódása a rászorulóknak felé, különösen az elmúlt évek tükrében. Nem azért, mert tudjuk, hogy a kormány számára

“aki szegény, annyit is ér”,

de még csak nem is a hajléktalanokkal szemben hozott irgalmatlan döntéseik miatt.

Másfél évvel ezelőtt a napnál is világosabban kiderült,

hogy a csepeli fideszes önkormányzathoz köthető “biztonsági szolgálat”, a köztudatban

“pofonkommandó”

néven ismertté vált alakulat milyen válogatott eszközökkel, verbális és fizikai módszerekkel igyekezett móresre tanítani a csepeli rászorulókat és fedél nélkülieket.

Nem tudom, hogy Borbély Lénárd ezekre gondol-e,

amikor bőszen hirdeti, hogy” mindent” megtettek a hajléktalanokért. Nem tudom, hogyan számol el a lelkiismeretével. Azt sem tudom, tudja-e, hogy mit jelent a lelkiismeret.

Forrás

figyu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük