Connect with us

Blogbazár

Lendvai Ildikó: Mit mondjak, nem lennék Orbán barátja…..

fonok
Megosztás

Igaz, igény sincs rá. De amilyen könnyen hülyét csinál leghűbb szövetségeseiből, lejáratja, olykor nyilvánosan lekezeli őket, az roppant tanulságos. Sajtótájékoztatóján hanyag eleganciával átlépett azon az állásponton, amelynek képviseletét tegnap még elvárta tőlük.

Akik „klímahisztit” emlegettek, Greta Thunberget alázták,

diadallal „leplezték le” a kívül zöld, belül vörös görögdinnye-politikát, most azon vehették észre magukat, hogy a vezér már nemhogy kívül, de belül is zöld. Mint az éretlen citrom, az emlékezetes „magyar narancs”. Csak őket hagyta ott az út szélén, mint egyesek a használt pelenkát. Ugyanúgy jártak, akik eddig az egészségügy tökéletességéről szónokoltak, diadaljdelentéseket vártak a kórházaktól.

Az meg egyenesen vérfagylaló,

ahogy a kritizálni merő három volt kancelláriaminiszterét (milyen érdekes, azok bírálják a rendszert, akik a legközelebbről ismerték) a „barátjának” nevezte. Miközben leiskolázta őket:

    • Lázárnak kuss, amíg vissza nem nyeri Vásárhelyt (mégis, 2023-ig hogyan? Robbantsa fel a városházát?).
    • Navracsicsnak is van feladata – csak éppen Veszprémben, nem a tűzközelben.
    • Szegény Bencsik is (kettő is van belőlük) megjárta. Náluk feltétlenebb híve a kormányfőnek nincs is, és akkor azt kapják: az a… „Bencsik Gábor, András, Jóska?” Kit érdekel? Darab, darab.

De azért van kivétel

Két ember, akit a tájékoztatón még csúsztatások és hazugságok árán is megvédett.

  • Mészáros és
  • Tiborcz.

A többi – fogyóeszköz, bármikor eldobható

Ebből persze az következik, hogy barátnak, szövetségesnek nem, de rokonnak, cinkostársnak, családi vagyonkezelőnek érdemes lenni. Fájdalom, erre sincs sok esélyem. A helyek foglaltak, minden jegy elkelt.

Forrás

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük