Lendvai Ildikó: Csinom Palkovics, Csinom Jankovics ….

Palkovics miniszter úr honvédelmi tárcavezető kollégájával Zalaegerszegre látogatott, és felvázolta a nagyszerű jövőt: “Magyarország felkerülhet a világ hadiipari térképére.”

Azért remélem, nem mint célpont.

Persze nem értek a hadiiparhoz, nekem már Csinom Palkó fegyvertára –

“csontos karabélom, szép selymes lódingom, dali pár pisztolyom”

– is sok egy kicsit. Pedig a “Csinom Palkó, Csinom Jankó”-ból rengeteget meríthet a harcias, kuruckodó modern politika is.

Csinomék az ellenség szidalmazásában felülmúlhatatlan stiláris gazdagsággal dicsekedhettek. Nem elégedtek meg, mint a maiak a Soros-kampányban, holmi spekulánsozással, világ-összeesküvés emlegetésével. Náluk a labanc német “darulábú, szarkaorrú, nyomorult nemzetség”, “kebelében legelteti/ Sok ezer marháját./ Mely marhának tetű neve,/ Tartsa ő magának!” És nemcsak tetves, ráadásul “lombos a gagyája”, ami, gondolom, annyit jelent, hogy lompos a gatyája.

Mi jöhet még? Fegyvergyártó összeszerelő-ország

Minden tiszteletem a kurucoké, de igaz, ami igaz, Csinom Palkó és Csinom Jankó pragmatikus célokkal is lelkesítették egymást:

“Nosza tehát, hadnagy uram,/ Dúljuk fel jószágát,/ Mind ellenségünknek/ Hajtsuk el marháját,/… Fúrd meg az hordaját,/ Idd meg mind a borát!”

Azért ez a “jószágdúlás” mintha most is társulna a nemzeti szabadságharchoz.

A CEU és az Akadémia, amelyekre a legfőbb hadúr parancsára Palkovics miniszter lődözik a csontos karabélából, mesélhetne erről.

Igaz, ez már nem a Csinom Palkó, Csinom Jankó, hanem valami újabb nóta. Talán Csinom Palkovics, Csinom Jankovics, vagy ilyesmi.

Nemzeti géppisztolyt a nemzeti kézbe!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük