Városi kurír
A napi fontos.

Az emberek traumáiból lehet következtetni arra, hogy milyen a politikai beállítottságuk

0 39

Az emberek traumáiból, veszteségeiből lehet következtetni arra, hogy milyen politikai beállítottsága van az illetőnek – erről beszélt Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus. A szakember szerint, ha a pszichológus megismeri egy páciens mélyebb traumáit – kis túlzással – következtetni tud az illető pártszimpátiájára.
[mnky_ads id=”10551″]

Traumapolitika

„Vannak az életünkben feldolgozhatatlan veszteségek, és ezek nagyon sokszor megjelennek egy pártválasztásban vagy politikai akcióban. Ez egyfajta öngyógyító kísérlet arra, hogy azokat a traumáinkat meggyógyítsuk, amelyek személyesen értek minket az évek során. Tehát egy politikai választással állunk bosszút, vagy próbálunk valamit helyretenni, természetesen nem tudatosan.”

Példaként említette, hogy ha egy tekintélyelvű édesapa – akinek volt egy meghatározott politikai állásfoglalása – bántalmazott valakit, akkor a bántalmazó elleni lázadás egy politikai választásban is kijöhet, és ez is hozzákapcsolható ahhoz a döntéshez, hogy kire fog szavazni, vagy kivel vitatkozik majd gondolatban. Attól függetlenül, hogy a bántalmazó magatartáshoz semmi köze nem volt a politikai meghatározottságnak.
[mnky_ads id=”10552″]
Érdekesen fogalmazott a pszichológus azzal kapcsolatban, hogy bukhat ki, sok évnyi párthűség után egyfajta undor a párt viselt dolgaival szemben. Erre az un. végítélet szekták tagjainak vizsgálatát hozta fel példaképpen:

„Amikor bekövetkezett az adott dátum, de nem volt következett be a világvége, akkor a pszichológusok megvizsgálták, hogy a tagok hogyan viszonyulnak a szektához, amibe pénzt, emberi kapcsolatokat fektettek be, amiért feladták az életüket; és ahol van egy nyilvánvaló határvonal, hogy az igazsága nem érvényes. Azt tapasztalták, csak egy kisebbség ismeri fel, hogy ez egy hazugság volt, amit el kell hagyni. A többség még inkább elköteleződik a szekta iránt, nem tudja elvállalni azt a veszteséget, hogy az életéből kidobott 10-15 évet.”

Fut a pénze után…

Az ELTE adjunktusa szerint a másik jellemző magatartás, hogy azok, akik nem tudják elvállalni a kilépést, „futnak a pénzük után”, miközben tisztában vannak azzal, hogy hazugságban élnek. Ők gyakran depressziósok lesznek, és inkább magukat pusztítják, mintsem kilépjenek a szektából:

“Nagyon nehéz kimondani, hogy tévedtem. Ehhez hasonló szituáció előállhat egy párkapcsolati krízisben, és természetesen egy politikai rendszer esetében is. Akkor is nagyon nehéz elismerni, hogy tévedtem, érvénytelen volt az előző 5-8 évem” .

Lisznyai szerint arról van szó, hogy a veszteséget nem tudjuk könyvelni. Úgy vélte, fontos lenne tudatosan odafigyelni arra, hogy ne támogassunk kritikátlanul valamit, ehhez viszont tudni kell, milyen gyorsan tudunk felülemelkedni azon, hogy nem volt igazunk, vagy hogy átvertek minket.

A politikai őszinteség

is szóba került a műsorban. Beszélt arról is, hogy szerinte, az elmúlt években két politikus ismerte el a tévedését. Az egyik Gyurcsány Ferenc volt, a híres őszödi beszédben, a másik Orbán Viktor, aki egy gazdasági intézkedéssel kapcsolatban ismerte el a tévedését:

“Pedig az őszinteség sokszor kifizetődő, mert egy ilyenfajta önvallomás növeli a népszerűséget. “

Kiemelte, hogy Gyurcsány Ferencet nem az őszinteségért utálta meg szinte az egész ország:

„Mert az a kiszivárogtatás miatt olyan volt, mintha egy lebukott tolvaj lett volna. Ha azokat a dolgokat az országnak mondja el Churchill-i módon, akkor nem lett volna ennyire rossz a fogadtatása”.

Sérelemgomb

A szakember szerint nem ördögtől való, ha a politikusok a megfelelő sérelemgombot próbálják megnyomni. A probléma sokkal inkább az, hogy a politikai elemzők is a politika részévé váltak, és nem segítenek a pszichológiai, pártatlan megközelítésben. Pedig sokan vannak, akik bizonyos traumák feldolgozása miatt szavaznak úgy, ahogy:

“A megbocsátásig kellene eljutni, hogy ezeket a szavazatokat ne gyűlöletre, bosszúra használjuk.”

A szakember szerint a nem lehet számon kérni a politikusokon, ha a traumákra alapozva kampányolnak, viszont az nem professzionális, ha egy politikusnak azt mondják, hogy pozitív üzenettel lehet eredményt elérni, de ő mégsem közvetít ilyet, mert ő is traumából politizál:

„Azt, hogy milyen rétegezettsége van a magyar társadalomnak, lehet tudni, és egy politikus nyilván tudja, hogy milyen sértettségei vannak az egyes rétegeknek, és ezekre játszik rá.”

A szeretet ereje

A pszichológus szerint a szeretet képes lehet politikát szervezni. Erre példa, a vásárhelyi időközi választás:

„Pozitív érzelmekből nagyon hiány van Magyarországon. Abban a pillanatba, ahogy valamilyen pozitív üzenet megy el, akkor az mozgósít. Az emberek lelkesednek egy olyan eszméktől, mint a szabadság.”

Szerinte a hódmezővásárhelyi időközi választás alkalmával az ellenzék ebből a szempontból viselkedett sikeresen, mert nagyon kevés torzsalkodást engedtek be, valódi összefogás jött létre, amiben nem a gyűlölet volt a vezérlő elv:

„Egy ilyen típusú összefogás példát tud mutatni. Még akkor is, ha ma még inkább a gyűlölet mozgatja a politikát”

[mnky_ads id=”10553″]
Forrás: Klubrádió

Pszichológusok! Állítsátok már meg Vekerdyt!

Milyen lelki állapotban van? – A pszichológusok kedvenc tesztjéből megtudhatja

A pszichológus és a valóság

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ