Lorántffy Zsuzsanna, a szuperhős – képregényben elbeszélve

2017 a reformáció 500. évfordulója, a reformáció emlékéve volt. Ennek zárómomentumaként rendelt meg a Reformáció Emlékbizottság egy képregényt, amelynek egy híres magyar reformátor Lorántffy Zsuzsanna áll a középpontjában.

Az indok egyszerű és közérthető:

„Luther és Kálvin életét már számos könyvben, filmben, animációban és képregényben is feldolgozták, mi azonban mindenképpen magyar reformátort szerettünk volna a főhős szerepében feltüntetni”

– ezt Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a jubileumi programokért felelős bizottság miniszteri biztosa nyilatkozta a reformacio.ma oldalnak. A választás egy híres protestáns nőre esett: Lorántffy Zsuzsannára – mint Hafenscher mondta, ezzel híres női reformátoraink előtt szerettek volna tisztelegni.

“Lorántffy Zsuzsanna megír egy levelet”

A képregény azt az epizódot eleveníti fel, amikor a fejedelemasszony megmenti Apáczai Csere Jánost saját fia haragjától. Mi tagadás, merész döntés volt a Reformáció Emlékbizottság részéről pont Csepella Olivért felkérni az alkotómunka elvégzésére, a képregény ugyanis tele van a protestáns kegyességgel nehezen összeegyeztethető csípős humorral és időnként meredek poénokkal.

(Nyáry Krisztián Csepella: Nyugat + Zombik címre hallgató képregényét az alábbiakkal ajánlotta:

“Az agyatlan élőhalottak és a reménytelenül széplelkűek harcában sosem volt irgalom, de most patakokban folyik a vér és a tinta, reped a csont, szakad a merített papír. Íme Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon: három év feszült várakozás után kézhez vehetik a rajongók Csepella Olivér már megjelenése előtt kultikus képregényét. Sikerülhet-e a magaskultúra legkifinomultabb képviselőinek, a Nyugat szerzőinek megállítaniuk a tömegkultúra legfélelmetesebb teremtményeit, a zombikat? Lehetséges-e jambussal vagy szonettkoszorúval felvenni a harcot a halálos harapással? És egyáltalán: vehetjük-e a bátorságot, hogy viccet, sőt horrort csináljunk az iskolában felszentelt irodalmi kánonból? Nagyon remélem, hogy a válasz mindhárom kérdésre igen.” )

A sztoriban maga a képregényrajzoló figurája is megjelenik, és többek közt ilyeneket mond a szelíd, ám agyafúrt Lorántffynak:

„Irány Gyulafehérvár, tökön rúgjuk Basire mestert és megszöktetjük Apáczait! Egy sárkány őrzi, de önnek szuperereje lesz, mert megharapta egy radioaktív székely! A cím lehetne: Apáczai a pácban. Kaland, rejtély, szerelem, tanulság!”

Persze, aztán kiderül, hogy ez a szupererő a fejedelemasszony intelligenciájában és haladó szellemű gondolkodásmódjában rejlik, nem a fizikai adottságaiban.

„Nekem Lorántffy Zsuzsanna elég rokonszenves embernek tűnik. Ha ezt át tudom adni, ha az olvasó tanul valamit, amit előtte nem tudott, és ha ne adj’ isten még fel is nevet egyszer, én elvégeztem a dolgom”

– mesélte Csepella Olivér képregényének hősnőjéről.

(forrás: foter.ro)

Kapcsolódó

Fabinyi Tamás: az egyház nyitott, befogadó közösség legyen

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük