Magyar gyomorba magyar árut! – Túl jól megy nekik a bolt – A döntésekből ismét elvész a józan ész

Fényes jövő vár a magyar vidékre a közeli esztendőkben, hiszen – amint azt Nagy István agrárminiszter a Növekedés.hu hasábjain az érdeklődő közönségnek elmondta – a következő hét évben a kormány csaknem 4300 milliárd, az Európai Unió pedig – jövedelempótló támogatásként – további, mintegy 3300 milliárd forintot fordít a magyar vidék fejlesztésére, az agrárgazdaság, az élelmiszertermelés és kiskereskedelem teljesítményének javítására.

Azt mondhatnánk, ennek legfőbb ideje,

merthogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nemzetközi összehasonlításban a hazai agráriumban foglalkoztatott munkaerő termelékenysége 2019-ben (az utolsó járványmentes évben) hátulról a harmadik legalacsonyabb volt az uniós tagországok között. A hazai érték (9,1 ezer euró) a 28 tagország átlagának felét sem éri el, a német és a francia érték ötöde.

Ennek ellenére Nagy István miniszter úgy véli, a hazai agrárium képes lenne 20 millió fogyasztó számára elegendő élelmiszert termelni, meg egyébként is enni kell ma is, holnap is, a távolabbi jövőben is, az ágazat stratégiai fejlesztése tehát mindenképpen gyümölcsözőnek ígérkezik. Igaz ugyan, hogy a gazdagabb, fejlettebb országokban az agrárium gazdasági súlya alacsony (Magyarországon is csak 4,1 százalék), de ki lát igazán a jövőbe?

Hazánkban a hatékony agrárgazdaság megteremtéséhez mindenképpen adott a jó termőföld, már „csak“ élni kell a lehetőségekkel

Éppenséggel van ebben némi választási érdek is, hiszen a mezőgazdaságból élő vidéki népesség java része kormánypárti, s ha legalább ígéretet kapnak néhány ezer milliárdnyi támogatásra, az megszilárdítja fideszes választási hajlandóságukat, ígérni pedig a közös kassza terhére nagyon könnyű.

A „Magyar gyomorba magyar árut“ is hatásos jelszó lehet.

Ámde az eddigi tapasztalatok alapján az csak remélhető, hogy a nemrégiben megalakult Vidékfejlesztési Kormánybizottság (benne Nagy István mellett többek között Lázár János volt miniszter és Csányi Sándor, az OTP elnöke), az ágazat javára, átgondoltan és sikeresen költi majd el a magyar nemzeti és az uniós pénztárból kiporciózott a temérdek pénzt. A hírek, amelyek az első konkrét szándékokról szólnak, nem kevés aggodalomra adnak okot. Úgy lehet, a várható döntésekből ismét elvész a józan ész.

A történet régebben kezdődött,

amennyiben Orbán Viktor volt, aki évekkel korábban szóvá tette, hogy nemzeti érdekből magyar többségi tulajdont kell szerezni a bankokban, a közszolgáltatásokban, a sajtóban és az élelmiszer-kereskedelemben.

Az első három már a „miénk”, a negyedik kisajátítása eddig kudarcot vallott, de majd most!

Lázár János egy-két hónapja megpendítette, s Nagy István miniszter most megerősítette:

a kormány kísérletet tesz a nagy külföldi tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi láncok kiszorítására Magyarországról.

S hogy miért? Ennek kivételesen őszintén okát adták. Nagy István ezt mondta az interjúban:

Stratégiai fontosságú kérdésnek tartom a kiskereskedelmet. Jelenleg olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd ezt követően hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni.

Ez tiszta beszéd

A bolt jól megy, de a haszon nem a miénk, sőt tekintélyes rész külföldre megy, s ez egy jó magyar miniszter számára tűrhetetlen. Arra készülnek tehát, hogy a kormány, a kormánybizottság sőt a törvényhozás segítségével az élelmiszer-ágazatban magyar tulajdonosok szerezzenek többséget.

E tervek dédelgetésében a magyar agrárium apostolait kicsit sem zavarja, hogy ezek a szándékok nyíltan megsértik az Európai Unió alapszerződését, az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásáról, valamint a vállalkozások szabadságáról szóló megállapodást.

Márpedig ez a szerződés az európai közösség fundamentuma

A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi cégek kiszorításának terve Magyarországról egyértelműen az EU-ellenesség újabb bizonyítéka. A kormány, illetve személyesen Orbán Viktor miniszterelnök arra készül, hogy (remélve a jövő tavaszi választási győzelmet) kivezeti az országot az Európai Unióból – akár tetszik ez az uniópárti nemzetnek, akár nem.

A nyilatkozatokban ez nem szerepel, de – úgy tetszik – kormányzati körökben ez már magától értetődő

Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy az ágazat stratégiai jelentőségét a tekintetes agrárbizottság leginkább abban látja, hogy a multik túl jövedelmezően működnek, s a nyereségből túl nagy részt visznek külföldre. Bevallják, hogy a cél: lenyúlni, kisajátítani ezt a jövedelmet, ahogyan a fideszesek eddig is rátették a kezüket minden hasznot ígérő vagyonra és pozícióra. Lázár János nyíltan szorgalmazza, hogy az ágazat legalább 80 százaléka magyar tulajdonba kerüljön.

Ezzel összefüggésben azért adódik néhány kérdés: vajon bővül majd a boltok árukí-nálata? Gyarapodik-e a bolthálózat, korszerűbb lesz-e a technikai felszerelés? Javul az áruk minősége? Ettől csökken majd az árszínvonal? Emelkedik a kereskedelmi dolgo-zók jövedelme? Javulnak-e munkakörülményeik és kifizetik-e nekik a túlmunkáért járó többletet?

Aligha!

Egy ágazatot hiába mázolnak nemzeti színűre, az önmagában mit sem javít a termelékenységen, nem hoz piacot, nem csökkenti a költségeket.

Persze a rengeteg fejlesztési pénzből talán jut majd ezekre a célokra is a kereskedelmi láncok kisajátítása során. De mostanság

egyelőre az a helyzet, hogy a multik Magyarországon jobban megfizetik alkalmazottaikat, mint a magyar vállalkozók, ámbár egyikük sem fizet eleget.

Az már csak szinte ráadás, hogy ennek a bornírt tervnek a megvalósítása nem lesz olcsó, mert a kormány kiszorítós játéka tetemes összegű közpénzt emészthet fel, habár a sokmilliárdos értelmetlen közkiadásokat már-már megszoktuk. No és a kárvallott cégek a jogellenes elbánás miatt bíróságon követelnek (és kapnak) majd jóvátételt a magyar kormánytól. (Amikor a kormány monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet utalványt, és kiszorította a piacról a francia cégeket, a bíróság tízmilliárdos kártérítéseket ítélt meg a sértetteknek.)

A kormányt feltehetően ez nemigen érdekli, mert a büntetéseket az adófizetők fizetik ki, s a kormány szerint ez így helyes

Az élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztési terve részleteiben még aligha készült el, csak a támogatások ígérete ísmert. A hazai agrárium részesedése a GDP előállításából nagyjából 4 százalék, a foglalkoztatottak aránya (élelmiszeriparral együtt) mintegy 11 százalék, részesedése a beruházásokból ugyancsak 4 százalék körül van. Én bizony meg nem mondom, hogy 7,5 ezer milliárd forintnyi támogatás hét év alatt hatékonyan elkölthető-e Magyarországon a kormány elképzelései szerint, de a multik ellen tervezett jogellenes akció, mint első lépés, (valamint a Fidesz eddigi ostoba és káros kormányzása) nem sok jót ígér a pénz egészének felhasználását illetően. Az agrárium fejlesztését is jobb lenne jövő tavasszal új kormány gondjaira bízni!

 

magyar

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Magyar gyomorba magyar árut! – Túl jól megy nekik a bolt – A döntésekből ismét elvész a józan ész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük