Városi kurír
A napi fontos.

Magyar György: A Golgota kálváriája – avagy megint megbicsaklott a jogállam

0 7

Munkácsy Golgotáját megint lepel fedi, miközben a kép tulajdonosa a festményt tízmillió euróért eladná a magyar államnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennyit adnának is érte, de úgy tűnik, erről a kormányon belül sincs egyetértés, inkább újabb eljárást indítanak a kép védetté nyilvánítása érekében.

A festményt emiatt nem is nézheti meg senki.

Jogállamban biztosan elfogadhatatlan, ami Munkácsy Mihály Golgota című festménye körül folyik, s ha az efféle ügyekben majd az új, a kormány iránt lojális emberekkel felálló közigazgatási felsőbíróság dönt, nem bizonyos, hogy ez a fórum az objektív igazság felderítését tekinti majd a legfontosabb szempontnak, hanem inkább a megfelelést – egyebek mellett ezt nyilatkozta Magyar György ügyvéd az ATV Híradójának vasárnap.

A történet előzménye:

a Krisztus-trilógia három darabja 1995-ben Debrecenben vált először együtt láthatóvá, miután 1991-ben egy amerikai állampolgár, aki a Golgotát birtokolta, a festmény őrzésére letéti szerződést kötött a Déry Múzeummal, az egyik kanadai galéria tulajdonában levő Krisztus Pilátus előtt című festményt pedig 1995-ben kölcsönadták, míg az Ecce Homo eleve a múzeum birtokában volt.

A Krisztus Pilátus előtt címet viselő kép sorsa 2015-ben végképp rendeződött, amikor a Hamilton Galéria igazgatótanácsa hozzájárult az eladásához. A festményt 5,7 millió dollárért vásárolta meg az állam a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében. A Golgotát is meg akarták szerezni, ám az 2003-ban Pákh Imre magyar-amerikai állampolgár műgyűjtő birtokába került, aki kilencmillió dollárt kért, a vevő azonban legfeljebb hatmilliót adott volna érte.

Itt kezdődött a Golgota – és Pákh – kálváriája.

Miután nem sikerült a vételárban megegyezni, 2015 októberében az örökségvédelmi központ elrendelte a kép védetté nyilvánítását, ami azt jelenti, hogy a festményt nem lehet külföldre vinni, s az értékesítésnek is szigorú feltételei vannak. Ezt az ügyvéd szerint hívhatják akár zsarolásnak vagy a hivatali hatalommal való visszaélésnek, de a joggal való visszaélésnek mindenképpen, hiszen a magántulajdont súlyosan korlátozó, annak értékét alaposan befolyásoló intézkedésről volt szó.

Pákh természetesen perelt,

de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mindent rendben talált, és 2016 szeptemberében a festmény védettségéről szóló döntést helybenhagyta. A Kúria azonban másként látta, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Idén május 24-én meg is született verdikt. De miről is van szó? A bíróság érvelése szerint amikor az állam félként magánjogi jogviszonyokban jelenik meg, akkor a másik félhez képest mellérendelt és nem élvezhet nagyobb védelmet.

Ugyanakkor a Golgota védetté nyilvánítására irányuló hatósági eljárás megindulása – és a hatósági határozat meghozatala – összefüggésben volt a felek közötti tárgyalási folyamat alakulásával. Az örökségvédelmi hatóság ezért az eljárása során megsértette a jogállamiság elvét, a jogbiztonsághoz való és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, illetve a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalmát, erre tekintettel a hatóság határozatát hatályon kívül helyezték. Az ítélet jogerős, fellebbezéssel nem támadható, így a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.

A bíróság tehát végül

ugyanarra a következtetésre jutott, mint Magyar György: sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás általánosságban megkövetelt elve. A részletek ismerete nélkül állítja, hogy az örökségvédelmi hatóságnak több szempontot is vizsgálnia kellett volna. Az egyik ilyen a polgári törvénykönyvnek a letéti szerződésre vonatkozó rendelkezése, amelynek alapján a letéteményes köteles a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak visszaadására.

Nem tudni, hogy az 1991-ben kötött letéti szerződést mennyiben érintette, hogy a Golgotát Pákh 2003-ban megvásárolta, de egyebek mellett ezt is vizsgálni kellett volna. Ha ugyanis a kontraktus feltételei nem változtak, a műgyűjtő valószínűleg azt csinál a képpel, amit akar.

A kulturális örökség

pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében a hatóság védetté nyilvánítja – ezt írja elő a kulturális örökség védelméről szóló törvény. Szerepel benne azonban az is, hogy az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott javak kivételt képeznek. Lefordítva: amikor a kanadaiak kölcsönadták a Krisztus a Pilátus előtt című képet, azt nem lehetett volna védetté nyilvánítani és visszatartani pusztán azért, hogy az állam olcsóbban vehesse meg a festményt.

A jogszabály szerint kulturális javak az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.

Pákh Imre esetében pedig ez történik.

A kép valamikor 1991-ben letéti szerződéssel került Magyarországra, amiből az is következhet, hogy azt bármikor elvihetik. El is vihették volna. Miután a festményt csak 2015 őszén nyilvánították védetté, Pákh addig azt csinálhatott vele, amit akart. Az ő jóhiszeműségét mutatja, hogy nem élt ezzel a lehetőséggel, hanem a Golgotát – amit 2003-ban letéti szerződéssel maga is kölcsönadott a magyar államnak – eladná, hiszen annak egy hazai múzeumban van a legjobb helye.

Most elvileg pont kerülhetett volna az ügy végére, hiszen a bíróság a festmény védettségét megszüntette, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter be is jelentette: tízmillió euróért megveszik a Golgotát. Ezt a tulajdonos is elfogadná, ehhez képest arról kapott értesítést, hogy az örökségvédelmi hatóság a jogerős bírósági döntés ellenére újra eljárást indít a festmény védetté nyilvánítása érdekében.

Ez így már egészen abszurd.

Pákh az eljárás befejezéséig nem rendelkezhet szabadon a kép felett, azt viszont semmi nem tiltja, hogy a saját tulajdonát elvigye a múzeumból – de nem Magyarországról. Ezzel szemben ő beéri azzal, hogy a „lopott képet” megint letakarják. Most ez a helyzet.

Lehet ezzel még szórakozni egy darabig, de a képet addig sem nézheti meg senki. Nem kizárt persze, hogy az új közigazgatási felsőbíróság felállítására várnak, amely már hajlandó megerősíteni a Golgota védettségéről szóló újabb hatósági döntést. Ezzel csak az a baj, hogy ettől még Pákh tulajdonjoga fennmaradna, de ez a NER számára nem lehet akadály. Jöhet majd egy újabb törvénymódosítás, amely szerint a festményt akár ki is sajátíthatnák.

(forrás: magyarugyved.blog.hu)

Hamarosan ismét leplet kaphat a Golgota

Annyi pénz nincs! Elvégre a Golgota nem stadion!

Mégsem védett Munkácsy Golgotája

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ