Erősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a közigazgatási bírák és bírósági vezetők kinevezésében. Így könnyen előfordulhat, hogy 2020-tól az állampolgárok és a hatalom közötti jogvitákban az állam érdekei érvényesülnek.


Abszurd, elfogadhatatlan, tűrhetetlen minősíthetetlen

– sorolta a jelzőket Magyar György ügyvéd a napokban a közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakítása kapcsán az ATV Egyenes beszéd című műsorban. Kollegájával, Komlódi Gáborral egyetértettek abban, hogy a bírónak személyében függetlennek kell lennie, de a bírósági szervezetnek is, a tervek szerint 2020 januárjától felálló szervezet működésébe viszont az igazságügy-miniszter széles körben beleszólhat.

Magyar György szerint erősen aggályos, hogy egy kormányzati szerv beavatkozhat egy másik hatalmi ág tevékenységébe, például a miniszternek meghatározó szerepe lesz a bírák és bírósági vezetők kinevezésében. Így egyszerűbb lenne, ha mindjárt maga a tárcavezető hozná meg az ítéleteket, amiket mindjárt is ki is hirdethetnének – fogalmazott némi iróniával.

A hírek szerint a bírák egy részét a közigazgatásból hoznák,

miközben a bíráskodás önálló, független, nagy tapasztalatot, tudást és bölcsességet feltételez, a közszférában pedig az önállóság és a függetlenség nem jellemzője a rendszer működésének – hangsúlyozták az ügyvédek. Ugyanakkor felvetődik – tették hozzá –, miként majd lehet megállapítani az összeférhetetlenséget, vagyis kizárni azt, hogy valaki bíróként ugyanazon ügyekben járjon el, amelyekben korábban tisztviselőként valamilyen módon közreműködött.

Fideszes ejtőernyősök a közigazgatási bíróságokon

 

A közigazgatási bíráskodás eddig rendben működött, ezért semmilyen érdemi oka nincs az átalakításnak – fogalmazott Magyar György –, ráadásul a bírói függetlenség korlátozása miatt megint Európa szégyenpadjára ültethetnek minket. Utána majd lehet hivatkozni rá, hogy „Brüsszel” bántja a magyarokat, miközben legfeljebb a kormány működését kifogásolják.

„A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek (…). Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani”

– nyilatkozta korábban a Magyar Időknek az igazságügy-miniszter.

Hogy erről mit gondol az ügyvéd? Kattintson, tanulságos …..

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét