Magyar György: amennyiben a megalapozott gyanú a bíróság előtt is megáll, Völner gyakorlatilag mindent elveszít

Hivatali vesztegetés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítványt tett a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Állítólag a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének kérésére. Elképzelhető, hogy ezért valaki a hatósághoz fordult, amit nem lehetett szőnyeg alá söpörni.

A főnöke helyett ő engedélyezett lehallgatásokat

Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani, és nem belső fideszes cicaharcról vagy előre menekülésről van szó – fogalmaztam a Klubrádió Esti gyors című adásában kedden. Völner Pál miniszterhelyettest ugyanis hírbe hozták a Pegasus-üggyel kapcsolatban is – mert a főnöke helyett ő engedélyezett lehallgatásokat, amire joga sem lett volna –, de szerintem a kormány nem azzal akar szabadulni a kínos történettől, hogy az egészet Völner nyakába varrja.

Valószínűleg inkább arról van szó, hogy valamely érintett végrehajtó nem kívánt részt venni a vesztegetésben – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki már letartóztatatásban van, állítólag alkalmanként 2-5 millió forintot fizetett Völnernek egy-egy kedvező döntéséért. Az is valószínűsíthető, hogy a bejelentő ugyancsak részese lehetett a korrupciós láncolatnak, és a mentesülésért cserében feltárta a teljes visszaélést. Emiatt pedig úgy gondolom, már nem lehetett a politikust kihúzni a bajból.

Sajtóértesülések szerint egyébként már hónapok óta folyhatott a titkos nyomozás

Jeleztem ugyanakkor: vannak sejtelmeim az üggyel kapcsolatban, mert ahhoz, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezze, jelentős nyomozati háttéranyag bizonyosan rendelkezésre áll. Sajtóértesülések szerint egyébként már hónapok óta folyhatott a titkos nyomozás, amelynek különös pikantériája, hogy ezúttal a bizonyos lehallgatásokat jóváhagyó Völnerrel szemben engedélyezte az illetékes ugyanezt.

Azt is elmondtam, hogy vesztegetés esetén mind az aktív vesztegető – valamilyen jogellenes cselekményért pénzt, előnyt kínáló személy –, mind a passzív vesztegető, vagyis aki a csúszópénzt elfogadja, felelősségre vonható. Van azonban kivétel is: a büntetőjogi hátrányok alól azt a felet, aki feltárja a cselekményt, mielőtt a vesztegetés a hatóság tudomására jutna, annak a büntetése korlátlanul enyhíthető, akár fel is menthető. Völner esetében persze ez a lehetőség valószínűleg nem jöhet szóba.

Nézzük a tételes jogot

„Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

– olvasható a Btk.-ban. Ám ha valaki a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a

„hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen”,

ezért már egytől öt évig terjedő szabadságvesztés jár.

Ami pedig a másik oldalt illeti: az

„a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (…), bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Még súlyosabb a helyzet, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el, mert nála kettőtől nyolc évig terjedhet a börtönbüntetés. De lehet ebből tíz év is, amennyiben Völner a jogtalan előny biztosítása érdekében – ami akár azt is jelentethette, hogy beavatkozott a bírósági végrehajtók kinevezésének törvényben meghatározott rendjébe – megszegte hivatali kötelezettségeit, illetve a cselekményt bűnszervezetben vagy üzletszerűen követte el.

A hatályos szabályok szerint, amennyiben a megalapozott gyanú a bíróság előtt is megáll, Völner gyakorlatilag mindent elveszít. Az államtitkári posztjáról ugyan már lemondott, de parlamenti képviselő sem lehet, és a közszolgálatban sem vállalhat állást, s ügyvédként sem dolgozhat majd. Nem mellesleg: a tiszteségtelenül szerzett vagyonát az eljárás során zár alá vehetik, és jogerős ítélettel el is kobozhatják.

Egyetértve Hack Péter egyetemi tanárral: a legújabb kori magyar történelemben még nem volt példa arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy olyan magas rangú tisztségviselőjét, amilyen egy miniszterhelyettes, vesztegetés elfogadásával gyanúsítsanak meg.

Forrás

Kapcsolódó

Magyar György

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük