Connect with us

Banánköztársaság

Magyar György: az Alkotmánybíróság tesz arra, hogy több sebből vérzik a választási eljárási törvény

Magyar György: a jászberényi karateedző egyetlen elítélendő mozdulata miatt egzisztenciáját vesztheti, őt szabadságvesztésre is ítélhetik
Megosztás

Dodonai döntést hozott az Alkotmánybíróság Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt indítványa kapcsán. Nem adott ugyanis választ azokra az alapvető kérdésekre, amelyek a választási eljárásról szóló törvény szabályozási hiányosságaiból fakadnak. Így marad az összes szavazat újraszámlálása, amit a Kúria vélhetően el is fog rendelni.

Az Alkotmánybíróság (AB) pénteki döntésében helyt adott Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszának,

és ezzel megsemmisítette a Kúria korábbi végzését, ami helybenhagyta a főpolgármester-választás eredményét, vagyis Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Karácsony Gergely győzelmét megállapító határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának ismét le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia. Nagy kérdés, mi lesz ennek az eredménye. Vitézy Dávid azt akarta elérni, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását. A vékony kihúzások miatt a IV. és a VII. kerületben a választás megismétlését is kérte. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. Ezután nyújtott be alkotmányjogi panaszt az LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt. Az Alkotmánybíróság mostani határozatában megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint a döntését okszerű indokolással kellett volna alátámasztani.

A Kúria szerint az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az AB nem így látta ezt. Álláspontjuk: az alaptörvény megfelelő értelmezése alapján a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.

Az AB szerint a határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.

Ugyanakkor a testület egyetlen szót sem vesztegetett arra, mi legyen a IV. és VII. kerületben, ahol Vitézy a választás megismétlését kezdeményezte (egyébként más kerületekben is előfordulhatott, hogy csak vékony vonallal húzták ki a visszalépett Szentkirályi Alexandra nevét).

Vegyük azonban sorra, miért állítjuk, hogy a választási eljárási törvény (Ve.) több sebből vérzik

1.) A jogszabályban megállapított jogorvoslati fórumok és határidők teljes kihasználása esetén lehetetlenné válik annak a követelménynek az érvényesítése, amely szerint amennyiben „a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki”. Vagyis: amennyiben az AB a választás eredményének megsemmisítéséről, és annak megismétléséről döntött volna, az ellentétes lenne a Ve. rendelkezésével. Magyarán, a választás harminc napon belüli megismétlése objektíve lehetetlen, ha a jogorvoslatra rendelkezésre álló három, illetve hat napokat teljeskörűen betartják.
2.) A Ve. szerint kiesik a jelölt – a konkrét esetben a fideszes Szentkirályi Alexandra –, „ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről (…) írásban lemond”. Őt „az egyéni szavazólapokról törölni kell”. Ennek módját azonban a jogszabály nem határozza meg, és alapvetően ez a vita tárgya (vékony vonal, vastag vonal, teljes kisatírozás).
3.) Vajon nem sérti-e a Ve.-nek a választási eljárás alapelveire, tehát a választás tisztaságának megóvására, az esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, ha valaki a választóit huzamosabb ideig abban a hiszemben tartja, hogy indul, majd az utolsó pillanatban visszalép? Ráadásul úgy, hogy a szavazóit arra bíztatja, hogy a korábbi ellenfelére voksoljanak. Ez persze nem igazán jogi, hanem morális és politikai kérdés.
4.) Milyen technikai akadálya lett volna annak, hogy Szentkirályi péntek reggeli visszalépése után vasárnapra újranyomtassák a főpolgármesteri szavazólapokat? Semmilyen, de a törvény másként rendelkezik. Az EP- és az önkormányzati választás egyébként 25 milliárdba került, amibe belefért volna még néhány tízmillió Budapesten az érvényes szavazólapok kinyomtatására. A korábbi szabályok szerint erre lett volna lehetőség, bár kétségtelen, hogy csak rendkívüli erőfeszítések árán. Bár ezt ma sem tiltaná semmi.
5.) Az Alkotmánybíróság észrevehette volna, hogy a választási rendszer garanciális szabályai hézagosak (például ki, mikor, milyen feltételekkel nyithatja fel a lezárt urnákat stb.).

Amit most biztosan állíthatunk,

az nem több, mint hogy a Kúriának a jövő hét elején felül kell vizsgálnia a főpolgármester-választás érvényességére vonatkozó korábbi döntését.

Az AB-határozatra figyelemmel valószínűleg úgy foglalnak állást, hogy az összes szavazatot újra kell számolni.

Ez a fideszes alkotmánybírák kockázatos döntéséből fakad, ám senki nem tudhatja, mi lesz ennek az eredménye. Megfordul Karácsony 41 fős többsége? Esetleg még nagyobb lesz az előnye?

Történjék bármi, a következő főpolgármester legitimitását legfeljebb egy tisztességes szabályok szerint kiírt új választás kitűzésével lehetett volna biztosítani. Erre azonban már nincs jogi lehetőség.

Az alkotmányjogi panasz benyújtását megelőzően azonnal több helyen is felvetettük az egyensúlytalanság bekövetkezését. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy hibázott az NVB, amikor csak az érvénytelen szavazatok újraszámlását rendelte el, és az érvényeseket nem vizsgáltatta. Akkor azt írtuk: „érdemes akár az összes szavazatot is újraszámolni, mert lehetséges, hogy a szavazatszámláló bizottságok által érvényesnek minősített voksok között – és ezeket senki nem vizsgálta felül – is lehet vitatható, ami ilyen minimális különbség esetén sorsdöntő lehetne”. Az AB mostani határozatában ezt a vélekedésünket megerősítette. A fair végeredmény – akkor is, ha ez többletmunkával és költséggel jár – csupán az összes voks újraszámolását követően állapítható meg.

Forrás

Kapcsolódó

Szerző