Magyar György: Gyülekezési jog – újabb jókora strasbourgi pofonba futhat bele a Fidesz

Vajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a gyülekezési jog korlátozható ugyan, de ennek szigorú feltételei vannak.

[mnky_ads id=”10551″]

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”

– ez olvasható a hatályos alaptörvényben. Ez így teljesen rendben van, hiszen az emberi jogok európai egyezménye is csaknem szó szerint ezt tartalmazza. De azt is előírja, hogy

„mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához”.

[mnky_ads id=”10552″]

A magyar alkotmány ugyancsak deklarálja ezt.

Az alaptörvényt azonban úgy módosítanák, hogy

„a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”.

Ráadásul az állam

„jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvásának érdekében”.

Erről a parlament kedden kezdi meg az általános vitát, de ezzel kapcsolatban súlyos aggályok merülhetnek fel, mert az egyezmény szerint alapjog csak annyiban korlátozható, amennyiben az mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükséges.

Minden tüntetés célja alapvetően ez,

hogy a résztvevők valamilyen fontos – vagy annak vélt – ügyre felhívják a figyelmet. Ennek érdekében több-kevesebb ember összegyűlik – esetleg meghatározott útvonalon végigvonul –, s közben transzparenseket mutatnak fel, meg beszédeket is mondanak. Ez szükségszerűen mások jogainak sérelmével járhat, hiszen le kell zárni közterületeket, ami a közlekedésben jelentős fennakadásokat okozhat.

Ugyanakkor a tüntetés helyszíne közelében azoknak is végig kell hallgatniuk a szónokokat, akik az adott kérdésről esetleg egészen mást gondolnak. Tetszik, nem tetszik, ők a foglyul ejtett közönség, s ésszerű keretek között el kell viselniük, ha egy demonstráció a magánélethez való jogukat csorbítja, mert a lakásukba is behallatszanak a tüntetésen elhangzottak. Gondoljunk ezzel kapcsolatban csak az Andrássy úton rendszeresen végigvonuló fideszes békemenetre, de akár a melegfelvonulásra, meg a politikai pártok vagy civilek által szervezett gyűlésekre is.

A gyülekezés békés jellege nem vész el attól,

hogy másokat zavar a gyülekezés során kifejezett vélemény, mivel a kommunikációs funkció velejárója, hogy néha kellemetlenségeket okoz a figyelemfelhívás érdekében – fogalmaz mindezzel kapcsolatban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája. A békés gyülekezés szabadságára vonatkozóan hangsúlyozzák, „ha egy állam korlátozza a gyülekezés szabadságát, azt a lehető legkevesebb beavatkozással kell tennie. […] Általános szabály, hogy a gyülekezés lehetőségét a célközönség halló- és látótávolságán belül kell biztosítani.”

Ha azonban az alaptörvény tervezett módosítását betű szerint értelmezzük, efféle eseményekre a jövőben lakott területen nem kerülhetne sor, hiszen az előterjesztés alapján egyáltalán nem lehetne olyan demonstrációt tartani, amely a magán- és családi élet sérelmével járna. Másfelől a strasbourgi emberi jogi bíróság álláspontja az, hogy a közterületen tartott demonstráció bizony zavarhatja az ott lakók mindennapi rutinját.

Ez azt jelenti, hogy az embereknek mások gyülekezési jogának biztosítása érdekében – legalábbis bizonyos keretek között – tűrniük kell a helyváltoztatási joguk korlátozását, illetve a magánszférájuk megzavarását is. Erről feledkezett meg az alaptörvény módosításának előterjesztője. Miközben az Alkotmánybíróság (AB) már egy 2001-es határozatában is kimondta: egymással ütköző alapjogok esetén biztosítani kell „mindkét alapjog érvényesülését, illetőleg, ha ez lehetetlen, azt, hogy az egyik csak a legszükségesebb mértékben szoruljon háttérbe időlegesen a másik javára”.

A tervezetből viszont nem derül ki, hogy erről mit gondol a jogalkotó.

Az AB különben 2016-ban figyelmeztetett rá, hogy „a jogrendszerben jelenleg nincs olyan megfelelő szabályozás, amely meghatározza a rendőrség számára a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvények esetében a békés gyülekezéshez való alapjog és más alapvető jog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit”. Az alkotmányos mulasztás orvoslására 2016 végéig adtak határidőt. (Erről korábban a blogonkon is írtunk.)

Szóval most a kormány az alaptörvény módosításával tulajdonképpen csak ennek a felhívásnak tesz eleget. Az Alkotmánybíróság a 2016 júliusi határozatában ugyanis kimondta a hatályos szabályozás nem oldja fel a gyülekezéshez és a magánélet zavartalanságához való jog konfliktusát. Vagyis például nem tudni azt, szabad-e tüntetni a miniszterelnök lakókörnyezetében.

A bírák mindazonáltal jelezték, hogy csak kivételesen fogadható el, „ha a gyülekezni kívánók véleményük csoportos kifejtését elsősorban azáltal kívánják megvalósítani, hogy a gyülekezés kizárólagos helyszínéül a közéleti szereplő magánlakásának környékét jelölik meg. A demokratikus társadalomtól elvárt tolerancia sem ad okot arra, hogy a demokratikus véleményformálás szereplőit (…) a magánszférához való alapjoguk aránytalan sérelmével helyezzék nyomás alá”.

De legalább ebben szerepelt a kivételesen és az aránytalan sérelem fordulat,

míg a mostani javaslatból ez már hiányzik. Na, ezen bukhat meg az egész Strasbourgban, mert a szükségesség-arányosság tesztje a mérce. Vagyis: azt kell vizsgálni – mellesleg a hazai bíróságoknak is –, hogy indokolt-e valamilyen alapjog korlátozása más alapjogának érvényesítése érdekében. S ha arra a következtetésre jutnak, hogy igen, mérlegelni kell az arányosságot is.

Egyszerűbben fogalmazva:

amikor valaki a miniszterelnök háza előtt akar tüntetni, azt önmagában mások magánéletének vagy otthonának sérelmére hivatkozva biztosan nem lehet megtiltani. Legfeljebb az aránytalan sérelem lehet erre ok, tehát valószínűleg nem szabad órákig tartó – netán éjszakába nyúló – hangos demonstrációval egyetlen politikust sem a lakókörnyezetében vegzálni, s a szomszédjai nyugalmát megzavarni. Annak viszont bele kell férnie a gyülekezési jog szabadságába, hogy néhány ember rövidebb ideig tartó csendes demonstrációval fejezze ki a tiltakozását mondjuk Orbán Viktor lakása előtt a kormányfő tevékenysége miatt.

Az ördög persze ezúttal is a részletekben rejlik.

Az alaptörvény módosítása után a gyülekezési törvény is korrekcióra szorul, mert a szerint a demonstráció előzetes tiltásának csak két oka lehet: a „rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Minden más most csak feloszlatási ok lehet, így például az is, ha a tüntetés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.

Ezt nyilván meg fogják változtatni, de hogy miként, arról egyelőre nem tudni semmit. Egyes vélemények szerint különben nem is Orbán házánál akarnák betiltani a demonstrációkat, hanem az ellenzéki tüntetéseket általában kívánják ellehetetleníteni. Így az egyelőre nem ismert végrehajtási szabályoktól függ, hogy egy akciót az illetékes hatóságok miként ítélnek majd meg.

A tervezet szerint lehet előzetes tiltási ok, hogy egy megmozdulás mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével járna. Ebben az esetben senki nem tüntethetne sehol, ahol magánlakások vannak. Elképzelhető olyan szabályozás is, hogy a lakók maguk tehetnék szóvá, ha egy tervezett demonstráció sérti a magánéletük védelméhez fűződő alkotmányos alapjogukat.

Az pedig a jogalkalmazókon – a rendőrségen és a bíróságon – múlhatna, hogy ezeket a szempontokat majd miként veszik figyelembe. Egy azonban bizonyos: bármit is mond ki a magyar alaptörvény, s szülessenek a Fidesz szája íze szerinti jogszabályok, az alapjogok ütközése esetén el kell végezni a szükségességi-arányossági tesztet.

Ha ezt itthon nem teszik meg, majd ezt elvégzi helyettünk Strasbourg. Az emberi jogi bíróság döntésére azonban évekig kell majd várni, és a vélhetően megítélt kártérítés egy esetleg betiltott tüntetés szervezőjének aligha jelent majd valódi elégtételt.

Így korlátozzák a gyülekezési jogot külföldön

Brüsszelben sem lehet mindenütt tüntetni: a királyi palota környékén ez nem megy. Bulgáriában a parlament és a minisztertanács épülete körüli legfeljebb húsz méteres zóna számít védett területnek, míg Csehországban a törvényhozó szervek száz méteres – Szlovákiában ötven méteres – körzetén belül tilos a tüntetés.

Franciaországban viszont csak azt írják elő hogy este 11 óra után nem lehet demonstrációt szervezni, s Görögországban is csak hasonló időbeli korlátozás érvényes. Horvátországban például a kórházak, az iskolák közelében és az autópályákon, valamint a parlament, illetve az alkotmánybíróság közvetlen közelében tiltják a tüntetést.

[mnky_ads id=”10553″]

Litvániában szintén előírás, hogy a parlament, a köztársasági elnöki hivatal és a bíróságok közvetlen környezetében nem lehet demonstrációt szervezni, s itt a távolságot 75 méterben határozzák meg. Romániában viszont például a vasútállomásokon, repülőtereken, metróállomásokon, kórházakban tilos tüntetni. Szlovéniában a külön jogszabályok alapján védettnek minősülő épületet közelében nem lehet demonstrálni.

(forrás: magyarugyved.blog.hu)

Lendvai Ildikó: Hátrafelé nyilaznak

Betilthatják a békemenetet, ha a körút lakóit zavarja? A CÖF-nél lapítanak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük