Magyar György: „Lex Zsoltok” – avagy mit akar a Fidesz a becsületsértés és a rágalmazás dekriminalizálásával?

Két fideszes képviselő azt javasolja, úgy módosítsák a Btk.-t, hogy becsületsértés, illetve rágalmazás miatt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett ilyen jogsértés csak kivételes esetben legyen büntethető. Ez rendben is van, viszont a mocskolódó megnyilvánulásokat a polgári jog szabályai alapján sokkal szigorúbban kellene szankcionálni és az elmarasztaló ítéleteket könyörtelenül végrehajtani.

Nem büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt,

aki ezt a cselekményt

„a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló́ és súlyosan becsmérlő tagadására”

– javasolja Kocsis Máté és Halász János fideszes képviselő. Én ezzel jogszakmai szempontból egyetértek, mert valóban felesleges a büntető igazságszolgáltatást működésbe hozni verbális megnyilvánulások miatt.

Csakhogy

más megközelítésben ezzel a változtatással a kormánymédia megúszhatja mindazt a gyalázkodást, fröcskölődést és karaktergyilkosságot, amire erősen hajlamos – nyilatkoztam a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

Ez a javaslat a „lex Zsoltok” elnevezést is kaphatná, hiszen a kormánymédia gyűlöletbeszédben élenjáró két emblematikus figurája Jeszenszky Zsolt és Bayer Zsolt.

Mindenki mondjon, amit akar, és emiatt tényleg ne fenyegessék a büntetőjoggal azokat, akik a véleménynyilvánítás szabadságával élve a másként gondolkodókat igyekeznek bemocskolni. Tegyék, de ha bizonyos határokat átlépnek, meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy a féktelen gyalázkodásnak súlyos polgári jogi következményei legyenek, és az elmarasztaló ítéletet hajtsák könyörtelenünk végre. Ez azonban ma hiányzik, emiatt álságos a törvénymódosítás előterjesztőinek indokolása, amely szerint

„a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása”.

A jelenlegi szankciók ugyanis szinte semmire nem jók

A TV2-nek 16-szor kellene bocsánatot kérnie Juhász Pétertől, emellett félmillió forintos végrehajtási bírságot is kiszabott rájuk a bíróság a korábbi eljárás szabotálása miatt. És mi történt? Semmi. Donáth Anna is végrehajtókat küldött a csatornára, mivel valótlan álltásokat közöltek róla, majd nem tettek közzé helyreigazítást – annak ellenére sem, hogy arról bírósági ítélet született. A politikus a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a tévének már a cégkivonatába is bekerült, hogy végrehajtás alatt állnak. Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést: egy ilyen médiavállalkozás pályázhat-e eredményesen bármilyen közbeszerzési eljáráson?

Visszatérhetünk a kiindulási ponthoz:

töröljék el a Btk.-ból a nyilvános politikai közbeszéd esetén a becsületsértés és rágalmazás büntethetőségét, ám ezzel párhuzamosan meg kellene erősíteni a polgári jogi felelősség érvényesítésének eszközrendszerét. Ilyen lehetőség lenne, hogy a bíróság például egy helyreigazítási kérelem nem teljesítése esetén az érintett médiacéget folyamatosan egyre jelentősebb összeggel büntesse. Szóba jöhetne a Médiahatóság fellépése is, így akár az, hogy a jogerős verdikttel szembe helyezkedő sajtótermék megjelenését, illetve sugárzását korlátozzák. A hatékony, soron kívüli végrehajtás – amit most már nem a Schadl György vezette végrehajtói kar foganatosít – tarthatná vissza a NER pártján álló, féktelen indulatoktól vezérelt, elvadult potenciális elkövetőket. Megítélésem szerint ezzel lenne teljes a kép. A ma hatályos szabályok szerint

„a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét”.

Ez a rendelkezés azonban gyakran nem minősül hatékonynak.

Forrás