A „nagy testvér” figyel – üzeni a hatalom, tessék tehát óvatosan bánni a közösségi média kínálta lehetőségekkel. Aki a kormánynak nem tetsző tartalmat tesz közzé, jobb, ha máris félni kezd, mert hajnalban rendőrök jelenhetnek meg a lakásán. Ezt nem tűrhetjük, mert a végén még jöhet a fekete autó, ezért a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése érdekében a Civilek a Demokráciáért Egyesület aláírásgyűjtési kampányt hirdetett.

Mi figyelünk titeket a Facebookon is, szóval ne firkáljatok mindenfélét összevissza

– nagyjából azt üzeni a kormány azzal, hogy ráküldi a rendőrséget a közösségi médiában a járványhelyzettel kapcsolatos észrevételeiket közlő emberekre. Akik lehet, hogy esetleg tévednek, de tegyenek közzé esetleg valamilyen ostobaságot, azzal álláspontom szerint legfeljebb kivételes esetben követhetik el a közveszéllyel fenyegetés vagy a rémhírterjesztés bűncselekményét.

- Hirdetés -

Ugyanakkor mit szóljunk ahhoz,

amikor a kormány valamely képviselőjének szájából hallunk utóbb tévesnek bizonyult információt? S mit ahhoz, hogy az eredményes védekezéshez szükséges korrekt tájékoztatás nem egyszer elmarad? Legyen elég egyetlen példa: máig nem adott senki épkézláb magyarázatot arra, miért kellett a járványveszélyre hivatkozva napok alatt 36 ezer kórházi ágyat kiüríteni, közvetlenül kockáztatva ezzel folyamatos ellátásra szoruló betegek életét, egészségét.

Miközben az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma csütörtökön 3380 fő volt, ami a 36 ezernek nem egészen a tizede. Ráadásul közülük meggyógyultak több mint ezren, míg 436-an sajnálatos módon elhunytak. Mindez büntetőjogi szempontból nem értékelhető, de a kormány súlyos politikai felelőssége kétségbevonhatatlan.

Pár napja viszont mindjárt két autóval öt rendőr vonult ki egy gyulai férfi lakására

– írta meg a Magyar Narancs. Neki az egyetlen „bűne” az volt, hogy amikor a városban dudálós demonstrációt tartottak a kórházátszervezések és a járványügyben folyó titkolózás ellen, erről Hadházy Ákos beszámolt a saját közösségi oldalán, amit az érintett megosztott, de szerencsétlenségére hozzáfűzött egy mondatot. Ami így szólt: „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”.

A helyzet komikuma – ha lenne kedvünk nevetni rajta –, hogy tényleg, Kásler miniszter utasítására az intézményt járványkórháznak jelölték ki, és felszabadítottak 1200 ágyat. Vagyis a mozgássérült gyanúsított – akinek lefoglalták a laptopját és a telefonját is –, nem rémhírt terjesztett, hanem egy valós tényt tett közzé. A több órás kihallgatás után pedig a mozgássérült férfit kitették az utcára, aki a mobilja híján még segítséget sem tudott kérni a hazajutáshoz.

Nem mellesleg

a kihallgatási jegyzőkönyv másolatát – a hatályos szabályokkal szemben – nem adták át neki, és a jogban járatlan férfi panaszt sem tett a gyanúsítás ellen. Nem tudni, kioktatták-e megfelelően a jogairól, de félő, hogy a korrekt tájékoztatás vagy elmaradt, vagy jobbik esetben csak nem magyarázták el megfelelően a rabosított gyanúsítottnak, hogy ebben a helyzetben mit is tehet.

Megszűnt ugyanakkor az őrizetbe vétele és már nem folytatják az eljárást azzal a 64 éves szerencsi férfival szemben, akit szintén rémhírterjesztés miatt állítottak elő a rendőrök kedden, miután április 28-án közzétett egy bejegyzést a Facebookon. Ebben többek között azt is leírta, hogy az ország vezetése szándékosan időzítette a koronavírus tetőzésének idejére a kijárási korlátozás megszüntetését, amely véleménye szerint tömeges megbetegedést okozhat.

Neki szerencséje volt,

mert az ügyészség maga ismerte fel: a férfi cselekménye megfelelő tényállási elem hiányában nem valósított meg bűncselekményt, mivel a rémhírterjesztés megállapításához az elkövetőnek valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve kell állítania vagy híresztelnie nagy nyilvánosság előtt, amely alkalmas a védekezés eredményét hátrányosan befolyásolni. De ő csak a véleményét írta le, ami a vádhatóság szerint az olvasókat arra ösztönözheti, hogy saját biztonságuk érdekében a korlátozások részleges feloldása esetén is inkább maradjanak otthon. Szóval a rendőrség a férfit őrizetbe vette, az ügyészség meg kifejezetten helyesnek tartotta a Facebookon közzétett szöveget.

Ennek a helyzetnek véget kell vetni,

különben jöhet majd a Rákosi-időkből ismert lefüggönyözött fekete autó a másként gondolkodókért. Itt van az ideje annak, hogy a felhatalmazási törvény alapján átírt Btk.-nak a rémhírterjesztésre vonatkozó paragrafusát módosítsák. Ezért a Civilek a Demokráciáért Egyesület aláírásgyűjtési kampányt indított, amelyhez a szabad.ahang.hu portálon is várjuk a támogatókat. Az alábbiakban a petíciót teljes egészében közzétesszük.

“Szép új világ?!

Követeljük, hogy az állam biztosítsa a szólásszabadsághoz való jogunkat, és ne használja a rendőrséget az állampolgárok megfélemlítésére, zaklatására, megbüntetésére, amikor azok élni kívánnak jogaikkal! A magyar törvények értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a véleményét kinyilvánítsa, másokkal megossza, akár az online térben is.

A sokszor és joggal kritizált, mostanra amúgy is szükségtelenné vált felhatalmazási törvény lehetővé teszi, hogy már csak azért is elítéljenek valakit, ha egy közlése esetleg akadályozza a járvány elleni védekezést, vagy alkalmas lehet zavar vagy nyugtalanság keltésére. Úgy tűnik, a Nemzeti Együttműködés Rendszere a felhatalmazási törvény adta eszközökkel visszaélve próbálja megfosztani az embereket maradék jogaiktól, és elhallgattatni kritikus, bátor állampolgárait. Követeljük a felhatalmazási törvény azonnali felfüggesztését és mihamarabbi visszavonását!

Egyúttal kérünk minden felelős állampolgárt, hogy ragaszkodjanak a véleménynyilvánításhoz való joguk szabad gyakorlásához! Bátran mondják el, írják le véleményüket, merjenek vitatkozni, ne hagyják magukat megfélemlíteni, elhallgattatni! Egy egész országot nem lehet rabosítani, ezért fontos, hogy minél többen kiálljunk a magunk igazáért! Ha sokan hallatjuk a hangunkat, kevésbé lesz okunk félni a megtorlástól.

Kezdeményezők:

Kaltenbach Jenő, korábbi ombudsman, Szepesházi Péter, volt bíró, Magyar György, ügyvéd, Matlák Gábor, ügyvéd, Vékás Sándor, operatív igazgató, Szentesi György, civil aktivista, Pákozdi Éva, civil aktivista, Herczeg Zoltán, civil aktivista, designer, Bodnár Zoltán, közgazdász, az MNB volt alelnöke, Győrffy Dóra, politológus-közgazdász, Falus Ferenc, korábbi tiszti főorvos, Márki-Zay Péter, polgármester, Üveges Gábor, polgármester, Arató Gergely, országgyűlési képviselő, Bősz Anett, országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, országgyűlési képviselő, Kész Zoltán, volt országgyűlési képviselő, Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke.”

Forrás

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét