Magyar György: Megint nekirontott a „liberális migránspárti” uniónak Orbán

Mit akar Orbán Viktor: kilépni az Európai Néppártból, esetleg kivezetni Magyarországot az EU-ból? Nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy a miniszterelnöknek a magyar mozgástér már kevés. Európai tényezővé akar válni. Ahhoz viszont a ma nem egészen tízmilliós Magyarország kevés. De akkor mi a szándéka?

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban mondott beszédet mások mellett múlt szombaton Orbán Viktor.

A miniszterelnök leglényegesebb gondolatai:

„most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk. Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide. Még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz

– véli.

Be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani Orbán szerint. Ezért bele kell nyúlni a rendszerbe, az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére. Ha legalább ennyit elérnénk az európai választást követően, akkor már érdemes volt megrendezni azt

– fogalmazott a kormányfő.

Természetellenes – ismeri el maga is –, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt.

„Ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben!”

– tette hozzá.

Szerinte

„sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában, van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel”.

Európai nyugati felén Orbán szerint

a soft power, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média – 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni. Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el a világ – véli.

„Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem.”

„Dacára annak, hogy a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és nekem talán még sohasem volt.

Magyarországnak ezért kulcskérdés, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország. Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi” – állítja Orbán.

De mi jön ebből ki?

A magyar miniszterelnök stratégiája meglehetősen kontraproduktív lehet: szembe mehet a magyar választókkal, s szembe mehet az unióval is. Nem tudni, honnan vette azt, hogy az unióban 85 százalékos a baloldali és liberális többség, azt viszont tudomásul kellene vennie, hogy Magyarországon meghatározó az EU támogatottsága.

Vajon mire megy ezzel a stratégiával a ZDF szerint „pisilős kisfiú”? Valószínűleg semmire, mert – amint maga is állítja –

„olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és nekem talán még sohasem volt”.

Erre tényleg büszkének kell lennie?

Vagy inkább ez nagy szégyene a magyar kormányfőnek. Reméljük, hogy az országának nem, mert egy autoriter politikust csak nem azonosítanak az egész nemzettel. Amúgy meg azon is érdemes lenne elgondolkodnia Orbánnak, hogy az unóellenes retorika mit hoz itthon, s mit vihet el. A magyar választók többsége uniópárti, s talán látja azt is, hogy az EU-tagság elvesztése többszörösébe kerülhet annak, amit a kötelező befizetéseink elvisznek.

De ha nem is lépünk ki az unióból, vajon mit veszíthetünk azzal, amit egy ámokfutónak tűnő ember tevékenysége miatt bukhatunk? A közösség döntéshozó testületei – dacból, indulatból, a támogatások jogállami kritériumokhoz való kötése miatt – megvonhatnak tőlünk számos támogatást, ami ezermilliárd forintokban mérhető. Az uniós parlamenti választáson – függetlenül attól, hogy a Fidesz vagy más hazai pártok mennyi mandátumot szereznek – ez is lehet a tét.

Gondolkodjunk már el ezen,

és ne egy autoriter illiberális vezér pártlistájára tegyük az ikszet. Még egyszer: gondolkodjunk el ezen!

Brüsszelben titkos tervek készítése zajlik – kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki emiatt napirend előtt kért szót a parlamentben hétfőn. A miniszter újra előadta azt a meggyőződését, amelyet már múlt héten is emlegetett Brüsszelben: szerinte az Európai Bizottság arra készült, hogy kötelezővé tegye az ENSZ migrációs csomagját, amelyet Magyarország korábban elutasított. Szijjártó szerint az a csomag azt a célt tűzte ki, hogy „globálisan is legalizálják az illegális migrációt”, és „alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, ami nem igaz”.

A kormány éppen ezért nem szavazta meg ezt az ENSZ-dokumentumot, de szerinte „Brüsszel” rá akarja ezt kényszeríteni a tagállamokra. Szijjártó egy uniós dokumentumra, az Európai Bizottság jogi szakvéleményére hivatkozott, amelyben szerinte az olvasható, hogy „az ENSZ közgyűlése által elfogadott határozat már jogi hatásokkal bír az EU jogrendjére”, vagy például „a globális migrációs csomag elfogadása jogi hatásokkal bír az EU fejlesztési politikájára”.

Ez a téma korábban is előkerült már, akkor az Európai Bizottság szóvivője nagyon határozottan kijelentette, hogy a Bizottság hivatalos álláspontja szerint a globális migrációs csomag önkéntes, semmilyen kötelezettséget nem jelent sem azokra a tagállamokra, amelyek aláírták, azokra meg végképp nem, amelyek nem írták alá. Szijjártó ennek ellenére úgy fogalmazott: a kormány küzdeni fog „a titkos brüsszeli bevándorláspárti tervek ellen”.

Forrás

Kapcsolódó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük