Közhasználatú az olyan építmény, amely egy település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható – ezt tartalmazza az épített környezet védelméről szóló törvény.
Vajon mi más egy aluljáró, ha nem ilyen közhasználatú építmény,
amelynek célja a gyalogos- és a gépjárműforgalom elválasztása, s ezzel a helyben élők biztonságának garantálása? Ezeket az aluljárókat időszakosan tényleg le lehet majd zárni?
Jó pár napja folyik már a vita arról, éjszakára lezárhatják-e az aluljárókat, hogy biztosan érvényt szerezzenek a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodásáról szóló, már az alaptörvénybe foglalt tilalomnak. Ennek érdekében felvetődött, hogy ezeket a létesítményeket éjszakára egyszerűen el kellene keríteni, nehogy visszaszivárogjanak a fedél nélküliek a föld alá. Tarlós István főpolgármester elismerte, hogy ez az ő ötlete volt, miközben a hajléktalanok eltűntek az aluljárókból.
De akkor mi a gond?
Vajon mi magyarázza, hogy a közlekedés folyamatossága és biztonsága érdekében létesített budapesti aluljárókat éjszakára lezárják? S milyen jogszabályi alapja lehet ennek? Az épített környezet védelméről szóló törvény alapján nehéz magyarázatot találni a dologra.
Közterület a hatályos szabályozás szerint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az ilyen területeket rendeltetésének megfelelően bárki igénybe veheti, de a használatára kétségkívül további szabályokat állapíthatnak meg.
Más a helyzet azonban a közhasználatú építmények esetében.
Ezek olyan létesítmények, amelyek a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaznak, és használatuk nem korlátozott, illetve nem korlátozható. Például e körbe tartoznak az oktatási és egészségügyügyi intézmények, illetve az igazságszolgáltatás szervei bárki által igénybe vehető részei.
Miután a törvény csak példálózó felsorolást tartalmaz, nehéz nem kiterjeszteni ugyanezt az értelmezést a különféle műtárgyakra, például az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő utakra, hidakra és aluljárókra is. Különben könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy bizonyos megfontolásokból a terület gazdája – mert például egy lakótelepen a házak közvetlen közelében éjszakai autóbuszjárat közlekedik –, lezárhatja az egész utat, mert a forgalom az ott élők nyugalmát sérti. Vagy mi van akkor, ha az országúton közlekedők éjszaka a vadakat zavarják? Jöhet a teljes útzár?
Ez így biztosan nem működik.
Hanem? Ha kíváncsi, kattintson, érdemes…..