Kerítésen innen
Magyar Péter vizes posztja Orbán Viktor mai rádiós észosztása után – A legaszályosabb évek 1900-tól napjainkig
Az évszázad eddigi legaszályosabb nyara vár ránk, miközben Orbán Viktor szájkaratét vív a szárazsággal. Erre válaszul Magyar Péter a maga sítílusában a saját közösségi oldalán azonnal reagált is.
Ki járt agrárcég közelében, ki dolgozott ott
Magyar Péter miközben lesöpri magáról Orbán „budai úrigyerekezését”, arról írt, hogy ő ellentétben a kormányfővel, aki 15 éve csak rontott a vízgazdálkodás helyzetén, valóban dolgozott agrárcégnél, ahol látta a valós helyzetet.
„Ellentétben a felcsúti maffiafőnökkel, én dolgoztam agrárcég élén, dolgoztam kertészetben és napi szinten szembesültem a tönkretett vízügy, valamint a mezőgazdasági fejlesztéseket kísérő szakmai dilettantizmus és korrupció okozta károkkal. Orbánék 15 éve ígérgetnek, de semmit nem tettek a vízgazdálkodás fejlesztéséért. Ha tehetik az uniós fejlesztési pénzek mellett a vizet is ellopják az oligarcháik.”
Hová lettek az uniós fejlesztési pénzek?
Az uniós kísérleti és fejlesztési források nagy részét ellopták- állítja a behegyzés.
A mai napig elhanyagoltan, használhatatlanul áll az évtizedekkel korábban épített öntöző csatornák nagy része. Van, ahol 20 méteres fák nőnek belőlük, van ahol beszántották őket, van, ahol a működő szivattyúk hiányoznak.
De mi lesz az idén, amikor akár 1000 milliárd forint kárt is okozhat az aszály, ami télen szokás, ahogy a köztiszta felkészült a télre, majd elhullik fél centi hó és leáll az élet?
Orbánék minden évben rácsodálkoznak a klímaváltozásra és mást vádolnak. Most épp a TISZA-t😂. Megtudhattuk Orbántól és a politikai kiszolgálóiktól, az Agrár Kamarától és a Magosztól, hogy a vasút és az egészségügy fejlesztéséhez hasonlóan a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztése, az alternatív talajgazdálkodásra való átállás és az aszályra való felkészülés is az egyéves TISZA miatt maradt el az utóbbi 15 évben…
Most még azt is hazudozzák, hogy a TISZA elvenné a gazdáktól a vizet…
Miközben az Orbán-kormány épp a helyi vízbázisokat játssza ki magáncégeknek, ami tényleg megfizethetetlenné tenné a gazdák számára a vizet.
Eközben persze hazug propagandára tolnak 100 milliárdokat, no meg Áder János volt köztársasági elnök Alapítványán keresztül szivattyúzzák ki a víz helyett a közpénzt-irja az elnök mahd így fejezi be:
Csak jelzem, hogy a gazdák nem azért fizetnek kamarai tagdíjat, hogy ócska, politikai lejárató anyagokat kapjanak a “Nemzeti” Agrárgazdasági Kamarától, hanem azért, hogy szakmai és érdekképviseleti támogatást. Ebben a formájában a kamarára semmi szükség nincs, valódi vízgazdálkodásra, szakmai irányításra, azonnali infrastruktúra fejlesztésekre és a gazdák támogatására viszont igen. 282 nap
-ért véget Magyar Péter bejgyzése.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Csak úgy…
Magyarország legaszályosabb nyarai 1900–2024 – Ezt már nem Magyar Péter írta
📍 1904
➡ Az első komolyabban dokumentált 20. századi magyarországi aszály. Az Alföldön súlyos terméskiesés, legelőhiány, vízkorlátozások.
📍 1934
➡ A század egyik legkeményebb éve: súlyos hőhullámok, kiterjedt aszály, csökkent termés.
📍 1946–47
➡ Háború utáni években hosszan tartó szárazság: vízhiány, kiszáradt kutak több helyen.
📍 1952
➡ Jelentős aszály, különösen a középső országrészben.
📍 1983
➡ A 20. század egyik legnagyobb szárazsága Magyarországon: az Alföldön a termés 40–50%-a odaveszett.
📍 1992–1993
➡ Hosszú, két egymást követő száraz év csúcsosodott ki 1992–ben, amikor nyáron szinte teljesen elmaradtak a csapadékos napok.
📍 2000
➡ Közép-Magyarországon és az Alföldön súlyos aszály, az év egyik legforróbb nyara.
📍 2003
➡ Az „európai hőhullám” Magyarországon is éreztette hatását: aszály és hőség.
📍 2007
➡ Újabb meleg, száraz nyár, elsősorban az Alföldön és a Duna–Tisza közén.
📍 2012
➡ Különösen száraz nyár, történelmi mélypont a Duna és a Tisza vízszintjében, terméskiesések.
📍 2015
➡ Júliustól hosszan tartó forró, csapadékmentes időszak, aszályhelyzet az ország keleti felében.
📍 2022
➡ Az elmúlt 100 év legsúlyosabb aszálya Magyarországon.
Az Alföld nagy része „aszálysivataggá” vált, kukorica– és napraforgó–termés 50–70%-kal csökkent, halastavak kiszáradtak.
📍 2023
➡ Bár már kissé enyhébb, még mindig száraz nyár az Alföldön, főleg Csongrád–Csanád és Békés megyében.
📍 2024 Az Alföld nagy részén folytatódtak a csapadékhiányos hónapok.
➡️ Ez a nyár mérsékeltebb volt, mint 2022, de sok helyen már negyedik évben sújtotta a mezőgazdaságot a vízhiány
A legsúlyosabbak közé tartozik:
✅ 1983
✅ 1992
✅ 2012
✅ 2022
(Idővonal: AI)
Jól követhető az AI által összerakott idővonalon, hogy ahogy közeledünk a klímakatasztróhához úgy szűkül a sáv két aszályos év között, ez az amin érdeme lenne végre komolyan elgondolkozni, amatőröknek, és szakembereknek egyránt.
