Magyar vakcinátus, avagy a kutyafing dicsérete – Manci néni vágja, hogy hány füle lesz a kínaitól

A lakosság – kádári tájszólásban a ‘lakóság – egyre jobban ért a vakcinák közötti különbségekhez, Manci néni vágja, hogy hány füle lesz a kínaitól, és simán el tudja dönteni, hogy beadassa-e magának, vagy inkább odaszórja a kukoricával a tyúkok elé. Rab László szŰrreál összefoglalója a 3-as hétről.

A pálinka és a tojásleves között

Kaptam egy levelet a Mini vakcinátusától, Nyunyókáék azt írták, minden űberfasza, piszok jól állunk a korona elleni birokban, csak arra kérnének nagy szeretettel, hogy további családtagjaimat és barátaimat is szervezzem be oltakozásra. Arról, hogy konkrétan a nekem szánt vakcina hol s merre jár, saccperkábé mikor és hol fogják beadni fenséges izomzatomba, még nem írtak. De ne legyek telhetetlen, legyen elég annyi, hogy ha lenne bőségesen – nincs, de majd fürkészportyászunk –, akkor a reggeli pálinka és a déli tojásleves között a Miniapparát könnyedén be tudná oltani a ‘lakóságot, engem és Mari nénit is, és akkor mehetnénk is tovább, nem kellene tovább rettegünk a liberál oltásellenessek azon fáradozásán, hogy föl akarják áldozni az országot, és a tojásleves után reszelt tormával szeretnék felszolgálni a népet kajamásodiknak… ó, hogy a bánat rohasztaná rátok, Minikém, az eget azért a sok szemét hazugságért, melyet nap mint nap felszolgáltok nekünk aranytányéron.

A legérdekesebb, hogy már megpendült a legújabb húr, mely így szól:

Az únijóóóóóó – melyről tudnunk kell, hogy állandóan akadályozza szegény kis orbánita hazánkat – nem ad elég gyorsan és elég faszán sokat a vakcinából, sőtmitöbb nem jön ide, és nem oldja meg a kormány helyett a kormányzást sem –, ezért aztán Kínából vagyunk kénytelenek (vagy ha az se jön össze, akkor majd hoz a Szijjártó a Zöldfoki szigetekről) beszerezni (hadd írjam már ki rendesen magyarul: oltóanyagot!), arra számítson tehát a ‘lakóság, hogy kínai izével nyomjuk meg a kétkezi vírusvédelmet.

Engem nem zavar, mert átlátok a szitán, azonkívül jártam annó eleget a józsefvárosi kínai piacon, mondták eleget, hogy “kevesz zokni szok penz, szok zokni meg kevesz penz”. Nagyjából ezt mondhatják most a nemzetközi fürkészportyászatot meghonosító Minimaxinak is, akinél ott áll halomban a tavaszi horkolásgátló gép, de nem baj, jó lesz valamire, szokta mondani Nándi bácsi is Felcsúton, amikor ráparancsol Mari néni, hogy tegyen már rendet a garázsban, dobáljon ki mindent.

Ha valami ninncs, akkor is van

Szóval ha az EU nem adna eleget – ha eddig sem adott volna, senki nem lenne most beoltva Kánaánban –, akkor a Mini majd szereztet valahonnan.

– Honnan, főnök? – kérdi képzeletemben a Joe Bident nyilvánvaló megválasztása után is gyalázó, űberrealista Szijjártó.

-Tököm tudja – felel Minstone (elnézést az angolosításért, muszáj nemzetközi vizekre eveznem néha). – Akárhonnan.

Nagyjából így nézhet ki a Karamellában a járványvédekezés. Nincs valami, elvtársak? Hát legyen. Hogy hogyan és honnan, az alegységprobléma. Adtam elég dohányboltot, megszüntettem jónéhány újságot, elcsaptam a bírói kart, hetente baszogatom a libernyák elitet – tessék megoldani. Mindenből van elég, csak nincs minden a helyén. Ha valami nincs, tessék megíratni, hogy van elég, csak az ellenfeleink (Gyurcsány, Soros, Satöbbi) nem engedik, megakadályozzák, szabotálják, felrobbantják a vonatot, megmérgezik a kútvizet. Ne én találjam már ki nap mint nap, hogy mit kell Manci néninek hazudni. Hát mi vagyok én? Móra Ferenc vagy Benedek Elek?

Így zajlik minálunk a nagy oltakozás. Aztán senki ne lepődjön meg azon, ha kiderül, hogy vannak, akik beállnak a krónikus, idős, veszélyeztetett (miket szoktak még mondani?) népek elé, hogy a haverek beoltsák őket. Mitől és miért történne másként, mint a kommunizmusban, Horthy dzsentrista fasizmusában vagy ha úgy tetszik, a középkorban, esetleg a honfoglalás idején? Mindig van a romlott elitünk, melynek ölébe hullik a hatalom. Visszaél vele? Naná. Különben kiderülne, hülye ahhoz, hogy modernizáljon egy országot.

Nem motyog tovább

Lemondott Palkovics, de szerencsére papíron, mert ha mondta volna, a motyogást senki nem értette volna. Nem tudta ugyanis kinevezni valamely jól jövedelmező állásba a havereket. De a Mini nem engedte, hogy a CEU, az SZFE meg a komplett Akadémia detonátora ellépjen a 22-es szarhullás elől, maradjon csak, egye meg, amit főzött. Amúgy elkezdtek beszivárogni a középszer biztos hátországából a tutibiztos új tanárok/színészek/írókköltők/feltalálók/dohányboltosok, nem is értem, a magasértelmiségi sámánok hogy gondolták: olyan is lesz, hogy valaki nem lépdel át a hullákon?

Aztán pedig el akarják adni az épületeket is. Amikor nemrég arról elmélkedtem, hogy ez a kultúrharc nevű szentszar lényege, a tökéletes ellenzéki összefogást hirdető barátaim – az elvek robotosai – lehülyéztek. Most már biztosan tudom, hogy Orbán török (azeri? orosz, kazah? türkménbasi?) haverekkel vette magát körül, s nekik kellenek a belvárosi épületcafatok. Így fog majd kuplerájt létesíteni valamely török vagy kínai befektető a Károlyi-palotában, s így lehet kifizetni a választások esti szavazatszámláló-leállítását is. Elébb mindent pénzzé kell tenni, aztán pedig tisztára kell mosni. Pablo Escobar már mindent kitalált. A Mini csak alkalmazza. Mi van ebben olyan meglepő? Ha veszít a választáson, akkor majd ki fog találni valamit. Ezt csinálja évtizedek óta. Vesztésre áll – mint most is –, mert egyre több a környezetében a Szájerborkai, és vadul rezeg a fideszúúúútálati hangulatométer, de eljön a pillanat, amikor megint ki kell találni valamit. Nyugodjanak meg, elvtársak, ki lesz találva megint, meg fogja írni a Magyar Nemzetben valami brigádvezető. Értesülni fogtok róla időben, ki az, akit éppen utálni kell.

30 ezer év

Erről jut eszembe, az M1-en most már Trump végképp és örökre megnyerte a választást, Biden egyre nagyobb zűrzavart idéz elő, égszakadás, földindulás. Sokat gondolkodtam, mihez hasonlítsam a velejéig romlott médiát, melyről szokták mondani/írni, hogy lakáj-, hogy papagáj-, hogy náci, neofasiszta stb. Én nem szoktam ennyire cizellált lenni, az M1 nevű kövületet egyszerűen szarnak lehet tekinteni – nézését nem javaslom, mert még nincs rá oltás. De nem szeretnék indulatoskodni sem, ha Orbán úgy gondolja, úgy jó interjút adni, ahogy ő szereti (nyelvlaffogtatás kíséretében), tegye.

Csak jelezni szeretném, hogy szerintem milyen sajtó az ilyen. Most, amikor nagy hideg van, éjszakánként be szoktam engedni a kutyát a házba, ne fagyjon meg szegény, nem vagyok én keresztény kormány, hogy a hajléktalanokat akkor kezdjem üldözni, amikor a legnagyobb bajban vannak. Nos, bejöhet a loncsos eb, elnyúlik a bejárati ajtó előtt bévül, ott a vize. Fülét-farkát elereszti, annyira hálás azért, hogy ilyen emberséges vagyok vele.

Mikor aztán hajnaltájban ránézek, az igazak álmát alussza, álmában nyulakat kerget, s hatalmas csülkök lebegnek a kétdimenziós szeme előtt. Állok fölötte, és azon a 15-20 ezer éven tűnődöm, melyről Csányi Vilmos már azt is mondta, megvan az 30 ezer is. Ennyi ideje van velünk a farkas, jön utánunk szorgalmasan az éjszakában, liheg a nyomunkban, nyaldossa a tenyerünket, megharapdálja a teraszra kitett strandpapucsunkat.

Miközben évezredeket idézek fel magamban, és szakrális tisztelettel nézek elkényeztetett ebemre, akkor ő hosszan, de biztosan elfingja magát. Na most a kutyafing terjedése zárt térben sokkal agresszívabb, mint a koronavírusé, a szaganyag, melyet a 30 ezer éve domesztikált jószág kibocsát magából, semmi máshoz nem hasonlítható. Hatása leírhatatlan.

Ehhez tudnám hasonlítani a közmédiát és az orbanista satót. Szaglanak, az illatfelhő belopózik az ember bőre alá, megüli a kabátja ujját, a nadrágja korcát, rátelepszik a lélekre. Mindösszesen büdös, mint a rosseb. És a végén azt mondják, hogy takarodj!

Ennyi szépség jutott eszembe a 3-as héten, béke, barátság, szolidaritás! Jöhet a négyes, instállom.

Múlt héten:

Manci néni

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük