Magyarország még sokáig viselni fogja Orbán korszakának a nyomát 0 263

az Orbán-kormány titkosít - Orbán vigyorog

Akkor is, ha győzne az ellenzék. Elhomályosult a rendszerváltás célja és kérdésessé vált, lehetséges-e a nyugati demokrácia és jólét megvalósítása a magyar viszonyok között.


2010-re minden megkérdőjeleződött, amit a magyar politikai életről addig tudni véltünk. A gazdasági válság sokkja szembesített az ország és a háztartások sebezhetőségével. A megszorítások aláásták a reményt, hogy folyamatos gyarapodás lesz a magyar társadalom – legalábbis a többség – osztályrésze. A 2006-os zavargások és a rendőri fellépés, majd a romák elleni gyilkosságsorozat valószerűvé tették a politikai erőszak és a destabilizáció rémképét. Elhomályosult a rendszerváltás – sokszor ugyan naivnak bélyegzett – célja: a nyugati demokrácia és jólét megvalósítása a magyar viszonyok között lehetséges módon és mértékben.

Mivel a csalódás és kiábrándulás baloldali-liberális kormány idején történt, annak tevékenységétől nem függetlenül, a politikai következmények közé tartozott a választók beállítódásának tömeges jobbra tolódása, az MSZP támogatottságának beszakadása, az SZDSZ kiszenvedése. A baloldali-liberális blokk összeomlása hosszú időre megszüntette a váltógazdálkodást, és e politikai mező máig tartó zűrzavarát idézte elő – írja Lakner Zoltán politológus a 168 Órában.

A megkapaszkodás halványan pislákoló reményét oltotta ki a gazdasági világválság 2008 őszén. A kormány képtelen volt elkerülni az újabb megszorításokat, és nem tudta szétteríteni az értük vállalt politikai felelősséget sem. Orbán újult erővel képviselte, hogy a rossz helyzetért a kormány a hibás, amit tetéz, hogy rossz megoldást, megszorítást erőltet az országra.

Orbán jóformán minden hatalmi csomópontot elfoglalt

A „fülkeforradalom” után a kétharmados gépezet azonnal működésbe lépett. Alkotmányba iktatták a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, visszamenőleges győzelmet aratva a baloldal felett, és előkészítve a szavazati jog külhoni kiterjesztését. 2014-ben a határon túli voksok 95 százaléka jutott a Fidesznek.

A kormánypárt elvette az akkor még renitenskedő Alkotmánybíróság hatáskörét költségvetési ügyekben, illetve több lépésben el is foglalta a testületet.

A 2011 márciusában benyújtott Alaptörvény-tervezetet alig egy hónappal később megszavazta a Fidesz–KDNP. Ennek alapján sarkalatos törvények sora született, köztük a választási törvény, és több ciklusra szóló személyi döntéseket hoztak. Az „országátrendezés” során meggyengítették az önkormányzatokat, központosították a közigazgatást. Orbán jóformán minden hatalmi csomópontot elfoglalt, megalkotta a választásos autokrácia illiberális keretrendszerét. Ha pedig a formálisan rendelkezésére álló eszközök már nem elegendők célja eléréséhez – ilyen helyzet 2015 februárja, a kétharmad elvesztése után állt elő –, akkor akár feles többséggel is elfogadtat kétharmadot igénylő változtatásokat az engedelmes parlamenti többséggel és Áder János államfővel.

A gazdaságpolitika alapja az olcsó munkaerő

Az unortodox gazdaságpolitika kivitelezése nem ment ennyire könnyen: Orbánt miniszterelnöksége első napjaiban szembesítették Brüsszelben azzal, hogy a Bajnai-kormány által meghatározott költségvetési pályát tartania kell. A deficit és az államadósság csökkentésének mesterterve ezt követően született: a kormány elvette a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és ebből a háromezermilliárd forintból kistafírozta a büdzsét. Széll Kálmán Terv címszó alatt súlyos megszorításokat vezettek be, százmilliárdokat vonva el az egészségügytől, az oktatástól és a szociális rendszertől.

Közben viszont az adó- és munkajogi szabályozásban a kormány máig kiszolgálja a köreit nem zavaró multicégeket és a lojális hazai nagyvállalkozókat. Akiknek a portfólióját meg akarta szerezni, azokra külön szabályozást vezetett be, közpénzt nem kímélve kivásárolta vagy kiszorította a piacról, vállalva a szintén közpénzt igénylő bírósági eljárást és büntetést.

A rezsicsökkentéssel és a feladatát kiterjesztőleg értelmező Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank tevékenységével teljessé vált a kíméletlen neoliberalizmus és a voluntarista állami beavatkozás sajátos elegyeként jellemezhető „magyar modell”. Ennek alapja az olcsó, hatásos érdekvédelem nélküli munkaerő, amelynek nagy tömegéről az egyenlőtlen oktatási rendszer alsóháza és a közmunkarendszer gondoskodik.

Akik mindenkinél nagyságrendekkel jobban járnak: a rendszer oligarchái. Ők azok, akiket táplál „a kormány legfőbb politikája”, amit mindenki más korrupciónak nevez.

Nem szakértők kellenek, hanem lojális végrehajtók

A propagandaháború több mint kommunikációs térfoglalás: fokozatosan felváltotta magát a kormányzást. Orbán ugyanis szakított azzal a felfogással, hogy a kormányzás célja szakpolitikák előállítása, amelyek ügyes kommunikálása révén a lehető legtöbb szavazót próbálja megnyerni a kormánypárt. A magyar miniszterelnök vélekedéseket, érzelmeket, azonosulási felületeket, élményeket árusít. Nem hagyományos értelemben vett szakértőkre és hivatalnokseregre tart igényt, hanem élesre töltött ötletembereket, skrupulusok nélküli projektmenedzsereket, lojális végrehajtókat alkalmaz.

A kormány szinte az első pillanattól kezdve konfliktusba került az uniós intézményekkel és számos nyugati szövetséges országgal az alkotmányos átrendezés, a média elfoglalása, majd a külpolitikai irányvonal miatt.

Túlzás lenne állítani, hogy Orbán mindent előre megtervezett az elmúlt nyolc évben. Valószínűleg közelebb áll az igazsághoz, hogy a NER öntőformáját stratégiai döntések alakították ki, fenntartását szolgálja az erős hűbéresi és jobbágyi fegyelem, de a politikacsinálás mindennapjait rögtönzések és hibák tarkítják.

Az ellenzék szilánkosabb, mint valaha

A Fidesz fölényének megőrzésében döntő szerepet játszott az is, hogy míg 2010 előtt volt egységes, domináns ellenzéki erő, amely kihasználhatta a kormányerők megroggyanását, addig a Fidesznek ilyen ellenzéke nincs. Az MSZP és a Jobbik kiemelkedési kísérletei nem értek célt, s most, hetven nappal a következő parlamenti választás előtt az ellenzék szilánkosabb, mint valaha.

De ha győzne is, Orbán korszakának nyomát sokáig magán fogja viselni Magyarország. Minél tovább engedik maradni, annál inkább.

(Forrás: 168 Óra)

Kapcsolódó:

Orbánia Működési Rendje


Előző cikkKövetkező cikk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizennégy − tizenkettő =

Az NHB évekig a Matolcsy család házibankjaként működött 0 39

támogatási alap - pénzcsap elzárva

A Demokratikus Koalíció (DK) hűtlen kezelés és csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Növekedési és Hitel Bank Zrt. (NHB ) ügyében.

A bedőlés következményei

A DK frakciószóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank március 14-i hatállyal visszavonta az NHB működési engedélyét.

Gréczy Zsolt úgy fogalmazott, hogy a pénzintézet éveken keresztül a „Matolcsy család házibankjaként működött”. Az NHB tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére volt, és a pénzintézettől a jegybankelnök két fia is nagyobb összegű kölcsönt kapott – emelte ki.

A bedőlés következményeit nem azok viselik, akik szétosztották egymás között a bank pénzét, hanem mindenki más, akinek van bankszámlája vagy hitelszerződése, mert az ő pénzükből fizetik ki a kárt – jelentette ki.

A DK szerint nem maradhat következmények nélkül, hogy Matolcsy György jegybankelnökként minden engedélyt megadott a „család bankjának”, közpénzeket helyezett ki oda, hogy azokat később széthordják a családtagok – indokolta feljelentésüket.

Korlátozzák az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát

Gréczy Zsoltot megkérdezték arról, hogy a parlament kedden csökkentette harminchat ellenzéki országgyűlési képviselő tiszteletdíját. Az ügyben személyesen is érintett politikus azt mondta, hogy az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát súlyosan korlátozó, felháborító döntés született.

Újabb kérdésre azt felelte, hogy a családvédelmi akcióterv annak a kudarcnak a beismerése, hogy soha ennyire kevés gyermek nem született, mint most. A DK fontosnak tartja, hogy minél több gyermek szülessen, ezért a párt egy saját javaslatcsomagot nyújt be a parlamentnek – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Jogerős Magyarország strasbourgi elmarasztalása a tankönyvpiac állami monopolizálásának ügyében 0 31

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt.

Tisztességtelen terhek

A strasbourgi székhelyű törvényszék októberben első fokon helyt adott a felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.

Fellebbezésnek most már helye nincs

Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács.

A kártérítésről később lesz döntés

Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Az EJEB elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt

Javaslom a Tea Párt mellé a “Kalácsképűek”, meg “Mivagyunk a vakablak” pártokat is! 0 34

hazugsag

Olvasom a hírekben, hogy az EP-választáson indul a Tea párt is. Nyilván az én tájékozatlanságom az oka, hogy nem volt időm odafigyelni arra, hogy már ilyen párt is létezik hazánkban.

Utánanéztem egy picit,

és azt találtam egy kalapozósnak tűnő oldalon, hogy a szervezetnek a hivatalos neve:

Tea Párt Magyrország.

Nem, nem én írtam el Magyarország nevét,

egyszerűen így van feltüntetve az adott honlapon, amin az is megtudható, hogy a szervezet jelenleg nem folytat aktív kampányt. Csuda klassz, hogy manapság hipp-hopp, ismeretlenül, kampány meg minden nélkül máris a jelenleg közel 20 induló párt közé lehet jutni.

A Momentumnak egy malőr miatt pl.ez még nem jött össze, de még van idő regisztrálni, és talán mire nekik is sikerül, addigra a Tea mellé a Kalácsképűek, meg Mivagyunk a vakablak pártok is csatlakozhatnak.

Nem, róluk sem hallottam még sosem, de mi itten szabad ország vagyunk, olyan pártok vannak, amilyenek. Aki meg nem lép egyszerre, az lemarad vagy nem kap rétest vagy csak van. Na de nem is ezt akartam igazából elmondani, hanem azt, hogy főzök egy kis teát. Hűvös este van a tánchoz.

Forrás

Milliárdos üzlet volt a kamupártozás

Háttér

Újabb tizenkét pártot vett nyilvántartásba a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mivel a bejelentések megfeleltek a törvényi követelményeknek, az NVB egyhangú döntéssel nyilvántartásba vette

A kamupártok persze egy vasat sem fizettek vissza az állami kampánytámogatásból

  • a Mi Hazánk Mozgalmat,
  • a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot,
  • a TEA Pártot,
  • a Magyar Liberális Párt – Liberálisokat,
  • az Európai Független-Centrum Pártot,
  • a Magyar Munkáspártot,
  • a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget,
  • a Kereszténydemokrata Néppártot,
  • a Magyar Szocialista Pártot,
  • a Párbeszéd Magyarország Pártot,
  • a Magyarországi Munkáspárt 2006-Európai Baloldalt
  • a Platón Pártot jelölőszervezetként.

Ki szabadít meg minket a kamupártok jelöltjeitől?

Most Popular Topics

Editor Picks

Megosztás