Kerítésen innen
Az Orbán-kormány elvesztette a jogállami mechanizmus ellen indított harcot
Az Európai Bíróság közölte, hogy elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyben azzal fordultak a bírósághoz, hogy semmisítse meg a kondicionalitási mechanizmusként ismert, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására kitalált mechanizmust.
Az Európai Bíróság közölte, hogy elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyben azzal fordultak a bírósághoz, hogy semmisítse meg a kondicionalitási mechanizmusként ismert, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására kitalált mechanizmust.
A döntés nem meglepő,
mert a bíróság főtanácsnoka már korábban azt javasolta, hogy a bíróság a végső döntésében utasítsa el a magyar keresetet.
Az #EUBíróság elutasítja az #EU költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a #jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen #Magyarország és #Lengyelország által benyújtott kereseteket @Europarl_HU @EUCouncil
— EU Court of Justice (@EUCourtPress) February 16, 2022
A jogállami mechanizmust, illetve végső nevén kondicionalitási mechanizmust 2020-ban fogadták el, de az ötlet maga már jóval korábban felmerült. Miután több tagországban is belpolitikai tényező lett abból, hogy az unió bizonyos tagországaiban nem csak a korrupció komoly probléma, de látványosan olyan politikát is folytatnak, ami alapvetően szembe megy azon országok elképzeléseivel, akik a számlát állják. Az Európai Unió bizonyos politikai szereplői ezért olyan eszközt kerestek, amely képes lehet ezeket a tagországokat megrendszabályozni.
Ez nem volt egyszerű helyzet
Az Európai Unió alapvetően nem arra van kitalálva, hogy a tagországokat a belpolitikai irányvonaluk alapján büntesse, és az is komoly kihívás, ha egy tagországban a korrupció nem csak probléma, hanem a rendszer szerves részévé vált.
A sokat emlegetett hetes cikk például túl erős, szinte alkalmazhatatlan fegyver. Ez egyrészt elvenné a tagországok szavazati jogát a tanácson, az EU legfontosabb szervén belül. Másrészt viszont az elfogadásához egyöntetű szavazás kell, ami, mint Magyarország és Lengyelország példájából is látszik, szinte soha nem lesz meg. A nukleáris opcióként emlegetett hetes cikk helyett tehát másik fegyver kellett az EU számára.
Ez a fegyver lett volna a jogállami mechanizmus
Az ötlet maga arról szólt, hogy ha bizonyos tagállamok megsértik az Európai Unió alapvető értékeit, akkor el lehessen tőlük vonni a pénzügyi támogatásokat. Ez így egyszerűen hangzik, de hamar kiderült, hogy a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Az EU lényege alapvetően a pontosan lefektetett és szigorúan betartatott szabályokban van, és viszonylag nehéz szabályszerűen leírni a politikai kultúrát, főleg akkor, ha a tagállamok nagy része eleve nem ért egyet abban, hogy pontosan mi is a politikai kultúra, ami Európa lényegét adja.
Az unió alapvető szándékait legpontosabban talán az Európai Unióról szóló szerződés második, az Európai Unió alapértékeinek védelméről szóló cikke írja le, de erre hivatkozva nehéz pénzügyi szankciókat kivetni. Leginkább azért, mert az EU alapvetően a tagállamok együttműködésén alapszik, ahol a tagállamok vezetőinek egyeztetése hozza meg a legfőbb döntéseket. Ezek a tagállami vezetők mind politikusok, és az Európai Unió Tanácsában a gyakorlatban mindig volt egy olyan, úriemberek közötti megegyezés, hogy nem szólunk bele a másik belpolitikai ügyeibe, mert egyrészt mi sem szeretnénk, ha ők beleszólnának, másrészt mégiscsak megnyertek egy választást, anélkül nem is lehetnének itt.
Ezután a szokásos történt
A jogállami mechanizmus elfogadását az Európai Parlament és a tanács egy része a hétéves költségvetés és a korábban soha nem látott méretű segélycsomag elfogadásához kötötte. Magát a mechanizmust még előbb elfogadták, mint a költségvetést, pont azért, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban kialkudni belőle. Ennek ellenére a magyar és a lengyel kormány vétóval fenyegette a hétéves költségvetést, elég komoly politikai botrányt keverve.
Mivel a mechanizmus részletei még nem voltak kidolgozva, a vétó végére több engedményt is sikerült kialkudni. A tárgyalásokról a bizottság, a tanács és a parlamenti közötti trilógus döntött. A parlament azt szerette volna, ha a mechanizmus hatóköre nagyobb, a tanács pedig ennek az ellenkezőjét. Abban is vita volt, hogy a mechanizmus mennyire vonatkozzon a jogállamiság védelmére, és mennyire az unió költségvetésére. A parlament természetesen azt szerette volna, ha alapvetően a jogállamiságon van a hangsúly, a tanács pedig azt, ha a költségvetésen, mert szerintük a jogállamiság védelmére már létezik eszköz, a korábban emlegetett hetes cikk.
Az egyik kompromisszum, amit sikerült kiharcolni, az, hogy a mechanizmus 2021 január elsejétől érvényes ugyan, de addig nem alkalmazzák, amíg az Európai Unió bírósága ki nem mondja róla, hogy megfelel az Európai Unió törvényeinek.
Ennek a gyakorlati értelme az volt, hogy a magyar választásokig ne lehessen érvényesíteni a mechanizmust, még ha megindítani sikerül is végül. Ez a kitétel teljesült. Valószínűleg hetekig tart majd, amíg a bizottság a mechanizmust a bíróság értelmezése alapján beépíti az uniós jogszabályok közé, utána pedig meg is kell indítani azt.
Így reagált a kormány és a Fidesz
Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán arról írt, hogy politikai döntés született a gyermekvédelmi törvény miatt, és az ítélet újabb nyomásgyakorlás Magyarországra.
„A döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával (…) nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét”
– írta Facebookon. Fidesz: Jogállamisági dzsihád – A Fidesz reakciójában szintén a gyermekvédelmiként kommunikált törvényt látja a háttérben, a kormánypárt szerint amiatt akarják megbélyegezni Magyarországot. Az Európai Unió Bíróságának ítéletére reagálva a Fidesz közölte, a szerdai döntés egy hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomása.
„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat”
– áll a Fidesz közleményében.
Ujhelyi István képviselő szerint
„…véget ér az orbáni maffia uniós közpénz-zabálása! Fontos korszakhatárt jelent az Európai Unió Bíróságának ma kihirdetett ítélete, amelyben – az előzetes várakozásoknak és nyilatkozatoknak megfelelően – elutasították a lengyel és a magyar kormány beadványát a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Ezzel zöld utat kapott az uniós források kifizetésének jogállami elvárásokhoz történő rögzítése, amely egyúttal véget vet az orbáni maffiarendszer uniós közpénz-zabálásának is….”
Külföldi reakciók
Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy eddigi fellépése jogosnak bizonyult a jogállamisági követelményeket megsértő tagállamoknak szánt közösségi források felfüggesztésére szolgáló jogszabállyal szemben benyújtott magyar és lengyel beadvány európai bírósági elutasítása nyomán.
„A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton járunk. Az Európai Bizottság most tüzetesen elemezni fogja a verdikt indoklását, illetve annak lehetséges kihatását a következő lépésekre”
– hangsúlyozta a brüsszeli testületet vezető Ursula von der Leyen. Sebastian Kaleta lengyel igazságügyiminiszter-helyettes szerint azonban az Európai Unió Bíróságának döntése támadást jelent Lengyelország szuverenitása ellen.
„Meg kell védenünk magunkat a szuverenitásunk elleni támadással szemben. Lengyelországnak meg kell védeni demokráciáját a zsarolástól, amelynek célja, hogy elvegyék azt a jogunkat, hogy dönthessünk saját magunkról. Ráadásul Lengyelországot olyan intézkedések miatt foszthatják meg ezektől a forrásoktól, amelyek Spanyolországban vagy Németországban bevettek”
– írta Twitteren. Németország üdvözölte az Európai Unió Bíróságának döntését, amely lehetővé tette Brüsszelnek, hogy lefaragja a demokratikus normákat megsértő tagállamok finanszírozását, védve a közösség értékeit.
„A jogállamiság az EU alapja”
– reagált az ítéletre Annalena Baerbock német külügyminiszter Twitteren, hozzátéve, hogy a bírósági döntés
„egy másik fontos eszközt erősít meg az EU számára azáltal, hogy megvédi és erősíti értékközösségünket”. (forrás)
További részletekért kattintson a 24.hu oldalra!
Fotó: Cseri László
